Szlovákia regionális hivatalos nyelve lehetne a magyar
Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem professzora a budapesti Magyar Külügyi Intézetben hétfőn, a nyelvi jogok elméletéről és gyakorlatáról tartott előadásában párhuzamot vont Szlovákia és Finnország között, mondván: "nagyon hasonló" a nyelvi összetételük és történelmük, a két ország mégis szögesen ellentétes nyelvi politikát folytat. Míg az előbbit a következetes egynyelvűség, utóbbit a következetes kétnyelvűség jellemzi - hangsúlyozta.
A professzor felvázolta: Finnország hosszú időn keresztül svéd fennhatóság alatt állt, Szlovákia mai területe hasonlóan hosszú ideig a Magyar Királysághoz tartozott. Finnország lakosságának 91 százalékát finnek alkotják, Szlovákiában a népesség nagy része szlovák anyanyelvű. Finnországban a svédek aránya 6, Szlovákiában a magyaroké 10 százalék.
A finn a svéddel hivatalos nyelv
Finnországban a finn és svéd is hivatalos nyelv. A törvényhatóságok nyelve svéd, finn vagy vegyes lehet a települések etnikai összetételétől függően. Szlovákiában ezzel szemben az egyetlen államnyelv a szlovák, még olyan kisebb városokban és községekben is, ahol alig találni szlovák családot. A professzor azt mondta: ha azt nem is lehet elvárni, hogy Szlovákiában megvalósuljon a finn kétnyelvű modell, a magyar legalább regionális hivatalos nyelvi státust kaphatna, mint Szlovéniában.
Andrássy György elmondta: bár az államok működésében a hivatalos nyelv intézménye kiküszöbölhetetlen, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 26. cikke rögzíti, a törvény előtt minden személy egyenlő, tilos a nyelvi alapon történő bármilyen megkülönböztetés, és ez ellen minden személy számára egyenlő és hatékony védelmet kell biztosítani.
A professzor érvelése szerint amennyiben oly mértékben különböző nyelvi jogi szabályozások létezhetnek, mint a finn és a szlovák, akkor értelmlt veszti a diszkrimináció rögzített tilalma. Ezért jogosnak tartja azt az igényt, hogy a témáról szakmai vita kezdődjön.
A magyar diplomácia kezdeményezőbb lehetne
Az egyetemi tanár egy kérdésre válaszolva megjegyezte: a magyar diplomácia kezdeményezőbben léphetne fel nagy nemzetközi fórumokon a nyelvi jogok kérdésében. A professzor szerint a magyar kormány indítványozhatná például a nemzetközi egyezségokmány 27. cikkelyének módosítását (ez a cikkely elismeri az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogát a saját kultúra élvezetéhez, a saját vallás gyakorlásához és a saját nyelv használatához.) A kezdeményezéssel talán létrejöhetne egy fakultatív jegyzőkönyv, amely kimondaná: senkit sem lehet megfosztani attól a jogától, hogy csoportjának más tagjaival együttesen saját nyelvét használhassa.
Érvek és ellenérvek
Szlovákiában március 1-jén lépett életbe a módosított államnyelvtörvény; a kormánykoalíció kezdeményezésére a pozsonyi parlament felére, 5000-ről 2500 euróra csökkentette a törvény megsértéséért kiszabható pénzbüntetés felső határát. A kormányoldal értelmezése szerint büntetéseket esetenként csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak majd, amennyiben közigazgatási információkat, valamint az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közlik államnyelven, magánszemélyek azonban nem büntethetőek.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár február 2-án Pozsonyban arról beszélt, hogy Budapestnek a módosítás után is vannak fenntartásai a szlovák jogszabállyal szemben. Kifogásolta, hogy a törvényben bennmaradt a büntetések lehetősége. "Mi azt szeretnénk, ha ezek kikerülnének a törvényből, a kisebbségi anyanyelvhasználat terén megszűnne a félelem légköre Szlovákiában, s visszaállna az egyensúly az államnyelvtörvény és a kisebbségi hivatali nyelvhasználat között" – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
