Szkripal-ügy - Theresa May: orosz idegméreg a hatóanyag

A brit kormányfő hétfőn kora este tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a vizsgálat eddigi eredményeiről és a brit kormány nemzetbiztonsági bizottságának hétfői üléséről.

May kijelentette: a brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézetének szakértői megállapították, hogy a felhasznált méreg a "Novicsok" nevű hatóanyagcsoportba tartozik.

Tekintettel az idegméreg mibenlétére, valamint arra, hogy Oroszország már korábban is végrehajtott "államilag támogatott" merényleteket, a brit kormány "nagyon valószínűnek" tartja, hogy a Szkripalék elleni támadás mögött is Oroszország áll - mondta a brit miniszterelnök.

Theresa May szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a brit kormány tudja: Oroszország korábban gyártott ilyen idegméreg-hatóanyagot és e gyártóképessége jó eséllyel ma is megvan.

A brit kormányfő szerint csak két lehetséges magyarázat kínálkozik a március 4-én Salisburyben történtekre. Az egyik az, hogy "az orosz állam által közvetlenül országunk ellen elkövetett cselekményről" van szó, a másik az, hogy az orosz kormány elveszítette az ellenőrzést "e potenciálisan katasztrofális hatású" idegméreg felett, és lehetővé tette, hogy az mások kezére jusson.

Theresa May elmondta: Boris Johnson külügyminiszter hétfőn bekérette Oroszország londoni nagykövetét a minisztériumba, és megkérdezte tőle, hogy a két lehetőség közül melyik az igaz. Johnson közölte a nagykövettel, hogy Oroszországnak azonnali és maradéktalan tájékoztatást kell adnia a Novicsok-programról a vegyi fegyverek tilalmát ellenőrző nemzetközi szervezetnek.

Johnson kedd estig kért választ Moszkvától a brit felvetésekre.

Theresa May kijelentette: London szerdán tekinti át részleteiben az orosz kormány válaszát, de ha nem érkezik hiteles válasz, a brit kormány azt a következtetést fogja levonni, hogy az orosz állam törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen.

A brit miniszterelnök közölte: ebben az esetben a parlament előtt fogja ismertetni Nagy-Britannia válaszintézkedéseit.

May szerint e gyilkossági kísérletet, amelyet fegyverekben is használható minőségű idegméreggel követtek el egy brit városban, nemcsak Szkripalék, hanem az Egyesült Királyság elleni bűncselekménynek is minősül, olyannak, amely ártatlan civilek életét tette kockára.

A brit kormány nem fogja eltűrni az ilyen gyilkossági kísérleteket az Egyesült Királyság területén - mondta hétfő esti alsóházi felszólalásában Theresa May.

Az orosz külügyi szóvivő cirkuszi show-nak minősítette May bejelentését

A brit parlamentben bemutatott cirkuszi show-nak minősítette az orosz külügyi szóvivő hétfőn Theresa May brit kormányfőnek azt a bejelentését, amely szerint "nagyon valószínűnek" tartja, hogy Oroszország áll Szergej Szkripal volt orosz hírszerző és lánya angliai megmérgezése mögött.

"Ez egy cirkuszi show a brit parlamentben. A következtetés egyértelmű: ez egy újabb provokációra épülő információs és politikai kampány" - mondta Marija Zaharova szóvivő.

Kijelentette: Moszkva arra hívja fel Londont, hogy tárja fel, milyen eredménnyel zárult az Alekszandr Litvinyenko, az Alekszandr Perepicsnij, Borisz Berezovszkij és még sok más személy ügyében folytatott nyomozás, "akik rejtélyes módon haltak meg brit földön".

Litvinyenko, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt alezredese 2006-ban, Perepicsnij üzletember 2012-ben, Berezovszkij volt orosz kormányzati tisztségviselő, oligarcha pedig 2013-ban halt meg Nagy-Britanniában.

Litvinyenko radioaktív polónium-izotóppal történt megmérgezésével két volt ügynöktársát, Andrej Lugovojt és Dmitrij Kovtunt gyanúsította meg a brit rendőrség. 2007-ben Nagy-Britanniában hivatalosan vádat emeltek az Oroszországban később parlamenti képviselővé választott Lugovoj ellen, aki tagadta bűnösségét. London kérte kiadatását, amit Moszkva megtagadott.

Azzal kapcsolatban, hogy Perepicsnij és Berezovszkij természetes halállal halt-e meg, a brit hatóságok részéről kételyek merültek fel. Orosz oldalon a legújabb mérgezési botrány kirobbanását követően többször is arra hívták fel sokat sejtetően a nyilvánosság figyelmét, hogy Szkripal, Litvinenyenko és Berezovszkij is kapcsolatban állt a brit titkosszolgálattal.

Figyelemre méltó, hogy az orosz Rosszija 1 televízió Theresa May bejelentését váró élő adásában a stúdióban jelen volt Lugovoj is, aki a műsorban, csakúgy mint az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a Szrkripal-ügyben Nagy-Britannia "előre kidolgozott minták szerint" jár el. Mint mondta, a brit hatóságok ilyen rövid idő alatt nem állapíthatták meg, hogy milyen szert használhattak a volt orosz katonai hírszerző és brit ügynök ellen, ami szerinte azt jelenti, hogy nem is volt feladatuk az igazság megállapítása.

Vlagyimir Dzsabarov, az orosz törvényhozás külügyi bizottságának alelnöke azt hangoztatta, hogy Szkripal "nem zavarta" Moszkvát, és hogy Oroszországnak ilyen incidensre "most biztos, hogy nem volt szüksége".

A nap folyamán korábban Vlagyimir Putyin elnök Krasznodar környékén a BBC tudósítójának azt firtató kérdésére, hogy köze volt-e Moszkvának Szkripal megmérgezéséhez, kijelentette: "Önök ezt (az ügyet előbb) otthon tisztázzák, azután beszélünk majd önökkel róla".

"Az említett orosz állampolgár az egyik brit szakszolgálatnak (az MI6 külső hírszerzésnek) dolgozott, az incidens Nagy-Britannia területén történt, ezért ez a kérdés nem az Oroszországi Föderációra és főképp nem az Oroszországi Föderáció vezetésére tartozik" - hangsúlyozta Theresa May bejelentését megelőzően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A londoni orosz nagykövetség a brit miniszterelnöki nyilatkozat előtt arra figyelmeztetett, hogy London Moszkva felé folytatott külpolitikája "nagyon veszélyes játék", amely komoly és hosszan tartó következményekkel járhat mindkét ország számára. A képviselet kifogásolta, hogy a brit sajtóban "oroszellenes kampány" zajlik, és kifejezte "nyugtalanságát" amiatt, hogy a brit külügyminisztérium az erre vonatkozó orosz kérés ellenére sem adott pótlólagos tájékoztatást Szkripal és lánya egészségi állapotáról vagy a nyomozás menetéről.

London gyanúja egyébként azért terelődött Moszkvára, mert a mérgezéshez May szavai szerint a Novicsok (Újonc) elnevezésű új generációs idegmérget használták. A BBC orosz szolgálata Vil Mirzajanov - jelenleg az Egyesült Államokban élő - orosz vegyész egy, a Moszkovszkije Novosztyi című lapban 1992-ben megjelent cikkére hivatkozva azt állította, hogy a Novicsokot még a Szovjetunió széthullása előtt fejlesztették ki.

Szkripalt, akit 2004-ben vett őrizetbe a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), hazaárulás címén 13 évi szabadságvesztésre ítélték. 2010-ben egy kémcsere keretében Oroszország átadta őt az Egyesült Államoknak. A volt hírszerző még abban az évben Nagy-Britanniában kapott menedéket és ott telepedett le.

A NATO komoly aggodalmát fejezte ki az idegméreg használata miatt

A NATO komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy fegyverekben is használható minőségű idegméreggel törtek Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal életére.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár keddre virradóra tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia megbecsült szövetséges. Mint mondta, ez "az incidens" mély aggodalommal tölti el a NATO-t, hiszen az ilyen harci anyagok használata "megvetendő" és "teljességgel elfogadhatatlan". Stoltenberg hozzátette: a NATO az ügyben kapcsolatban áll a brit hatóságokkal.