Szkripal-ügy - Moszkva kiutasított egy magyar diplomatát
Az orosz külügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint a tárcához bekérették Balla János moszkvai nagykövetet, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át.
A dokumentum értelmében Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította az orosz fővárosban működő magyar nagykövetség egyik munkatársát "válaszul Magyarország barátságtalan és megalapozatlan követelésére" egy orosz diplomácia alkalmazott kiutasítása ügyében "Nagy-Britanniának a Szkripal-ügyben Oroszországgal szemben megfogalmazott, bizonyítatlan vádjai alapján".
A Szkripal-ügy miatt London 23, Washington pedig 60 orosz diplomatát utasított ki és utóbbi elrendelte egy főkonzulátus bezáratását is. További 26 kormány utasított ki még orosz diplomatákat, Ukrajna 13-at, a többi ország pedig egy és négy közötti számban. A retorziókra Moszkva ugyanolyan lépésekkel válaszolt.
A NATO 30-ról 20-ra csökkentette a szövetségnél működő orosz képviselet létszámát, az EU és több ország konzultációra hazarendelte moszkvai nagykövetét.
Oroszország egy belga diplomatát is kiutasít
Oroszország egy belga diplomatát is kiutasít válaszlépésként arra, hogy az Egyesült Királyság és szövetségesei, köztük Belgium nagy számban utasítottak ki orosz diplomatákat a Szkripal-ügy miatt - közölte szerdán a belga külügyminisztérium.
"Az orosz hatóságok jelezték, hogy az előző heti döntés miatt nem kívánatos személynek nyilvánították a moszkvai nagykövetségünk egyik diplomatáját" - jelentette be a belga külügyi tárca szóvivője, hozzátéve, hogy az érintettnek mostantól két hét áll rendelkezésére, hogy elhagyja Oroszországot.
Belgium a múlt héten egy orosz diplomata kiutasítása mellett döntött az Egyesült Királysággal való szolidaritás jegyében, Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt, amelynek elkövetésével a brit kormánya moszkvai vezetést gyanúsítja. "Kölcsönös intézkedésről van szó, mint más európai országok esetében" - mondta a szóvivő.
Brüsszeli sajtóhírek szerint a konzuli feladatokat ellátó személyeken, illetve a rendőrségi és vámhatósági összekötőkön kívül mintegy fél tucat diplomata teljesít szolgálatot a moszkvai belga nagykövetségen.
Rjabkov: semmilyen bizalomról nem lehet szó London iránt a nyomozás ügyében
Nem lehet szó semmilyen bizalomról Nagy-Britannia iránt a Szkripal-ügyben folytatott nyomozást illetően - jelentette ki szerdán Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
"Nem egyszerűen nincs bizalom Nagy-Britannia iránt, nem is lehet róla szó, tekintettel a London által mindennapi szinten tanúsított arcátlanságokra és az elfogadhatatlan retorikára, amelyet Oroszországgal szemben alkalmaz" - mondta Rjabkov a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjúban.
A brit küldöttség szerdán a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsának rendkívüli ülésén elutasította azt az orosz javaslatot, hogy a két ország közösen folytasson vizsgálatot Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március eleji angliai megmérgezése ügyében.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított.
Groteszk provokációval vádolta meg az orosz kémfőnök az nyugati szakszolgálatokat
A brit és az amerikai biztonsági szakszolgálatok groteszk provokációjának minősítette a Szkripal-ügyet Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője egy szerdai moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián.
"Még a Szkripalékkal elkövetett groteszk, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok szakszolgálatai által durván összetákolt provokációval kapcsolatban sem siet az európai országok egy része körültekintés nélkül követni Londont vagy Washingtont, hanem a történtekben való eligazodást részesíti előnyben" - mondta.
Nariskin a tétek felelőtlen emeléséről és az erő alkalmazásáról való lemondás fontosságát hangoztatta "egy második karibi válság elkerülése" érdekében. Mint mondta, a jólét és a fejlődés érdekében meg kell erősíteni a nemzetközi szervezeteket és nemzetközi jogrendet. Nariskin szerint az elmúlt évben megnövekedett a NATO és az Oroszország közötti konfrontáció szintje, amit az is bizonyít, hogy az Egyesült Államok és a "szatellitországok" nemrég "abszolút kitalált és kiprovokált ürüggyel, a nemzetközi jogra való tekintet nélkül" orosz diplomatákat utasítottak ki.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy "egyes országok" a terrorellenes küzdelem címén, az ENSZ megkerülésével, a világ ügyészeiként és bíráiként igyekeznek fellépni. Mint mondta, alaptalan vádakat hangoztatnak, beavatkoznak szuverén országok belügyeibe, valamint egyoldalúan hirdetnek meg szankciókat és alkalmaznak katonai erőt.
A tanácskozás házigazdája, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter arra helyezte a hangsúlyt, hogy a világ szerinte jelenleg fordulószakaszban jár, amelyben egyre gyakoribb az ellentétek erővel való megoldása. Megfogalmazása szerint "egyes országok kivételesség iránti igénye" fegyverkezési versenyt idéz elő. Sojgu aggodalmát fejezte ki a NATO katonai erejének az orosz határok közelében való növelése, valamint a kelet-európai amerikai katonai jelenlét erősítése miatt. Azt állította, hogy az európai országok "magukat riogatják a nem létező orosz fenyegetéssel".
Szergej Rudszkoj, a vezérkar műveleti főosztályának vezetője azt hangoztatta, hogy az orosz kontingenssel ellentétben az amerikai vezetésű koalíció törvénytelenül van jelen Szíriában. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak az arab ország feldarabolását, és az Eufrátesz keleti partján egy kváziállam létrehozását célzó tervei egy újabb háború számára készítik elő a talajt.
Az orosz védelmi minisztériumban zajló VII. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencián 95 ország képviselteti magát, köztük 30 védelmi miniszteri, 15 pedig vezérkari főnöki vagy miniszterhelyettesi szinten.
