Szili Katalin: augusztus 20. az egyetemes magyarság ünnepe, az egység jelképe

Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (JKME) elnöke a komáromi ünnepség elején örömét fejezte ki amiatt, hogy a szervezők meghívását elfogadta Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, miniszterelnöki megbízott. Rajta kívül a díszvendégek soraiban üdvözölte Pető Tibort, Magyarország nemrég kinevezett pozsonyi nagykövetét és Kiss Balázs nagykövetségi titkárt, továbbá a túlparti küldöttséget, élén Molnárné Taár Izabellával, a Komáromi Járási Hivatal vezetőjével, Stubendek Lászlót, Komárom polgármesterét és helyettesét, Knirs Imrét, valamint az esti szentmisét és istentiszteletet celebráló Ft. Simek Sándor atyát és Nt. Nagy Zsolt lelkipásztort, illetve a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a civil szervezetek járási és városi képviselőit.

Azt is megemlítette, hogy a komáromiak augusztus huszadikát első alkalommal dr. Szénássy Zoltán, egyesületük örökös tiszteletbeli elnöke kezdeményezésére tíz évvel ezelőtt ünnepelték, s 2009-ben avatták fel Szent István lovas szobrát. Az idei megemlékezésre – immár hagyományosan – hazahívtak szerepelni egy Komáromból származó fiatal színművészt, Matusek Attilát, a Szombathelyi Weöres Sándor Színház tagját, aki Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét mondta el. Továbbá meghívásukat a megzenésített verseket bemutató, budapesti Ellenanyag Trió is elfogadta. Tagjai között található a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület által minden évben adományozott Jókai-díj tavalyi tulajdonosa, a zentai-budapesti Gál Hedda (ének), valamint Haász Veronika (zongora) és Fodor Miklós (fuvola), akik saját műveiken kívül további kortárs alkotásokkal emelték az ünnepség színvonalát.

Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke egy Márai Sándor-idézettel kezdte ünnepi beszédét: „Ha eljön az ünnep, ünnepelj egészen... Felejts el mindent, figyelj az ünnepre!”. Kiemelte az észak-és dél-komáromiak példaértékű jó szokását, hogy közösen ünnepelnek augusztus 20-án, azon az napon, amelyről azt tartjuk, hogy a legrégebbi és a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ezt követően István király államalkotó tevékenységét méltatta. „Õ olyan szilárd államot épített, amely nem csak és kizárólag jogállamiságot, hanem egy szilárd államszervezetet is jelentett, és Magyarországot az akkori keresztény Európához kapcsolta. Ennek az utóbbi gondolatnak különösen nagy jelentősége van számunkra a XXI. században” - hangsúlyozta.

Azt követően az 1938-ban, István király halálának 900. évfordulóján megfogalmazott sorokat idézte: „Augusztus huszadika az egyetemes magyarság ünnepe, az egység jelképe, a nemzeti gondolat, ezenkívül az állam szuverenitásának, a nemzet szabadságának, az európai Magyarországnak, illetve a magyarság európai tudatának és akaratának a jelképe”. Hozzátette: 2017-ben is mi, világszerte szétszórtan élő magyarok a szuverenitást, a szabadságot, a nemzeti gondolatot és az egyetemes magyarság ünnepét ünnepelhetjük, miközben együtt dobban a szívünk.

Szili Katalin hangsúlyozta: nagy örökséget hagyott ránk Szent István. „Ez az örökség, amelyet nekünk őriznünk kell, és tovább kell tudnunk adni a következő generációknak... Amikor ma arról beszélünk, ami az európaiságot is jelenti, akkor ugyanúgy, ahogy Szent István idejében is, nekünk is választanunk kell a közül, hogy megőrizzük-e azt a kulturális és egyetemes értéket, amit Európa teremtett, vagy pedig választásainkkal egy olyan útra térünk, amely egy egész másféle Európát jelent majd a jövőben. Nem lehet más a választás, egyetlen feladatunk van: a Szent István által ránk hagyott morális örökséget és biztonságot továbbadni, illetve megőrizni a hitünket, s a jövőnket építeni” – fogalmazott.

Majd feltette a kérést, hogy a mai Európában mit jelent számunkra a biztonság. „Közösen megfogalmazhatjuk: a biztonság azt jelenti, hogy ahol élünk, nem egy egyszeri véletlen valóság, nem csak egy tartózkodási hely, hanem az otthonunk. Ha pedig az otthonunk, akkor nemcsak közösségként kell tudnunk létezni, hanem küzdeni is tudni kell azért, ami az önálló döntéseket, az önigazgatást, a megmaradásunk zálogát, a nyelvünk, kultúránk és hagyományaink őrzését jelenti” – adta meg a választ. Egyúttal megköszönte minden felvidékinek és minden felvidéki civil szervezetnek, hogy „tudunk itt együtt ünnepelni, és a hétköznapokon is tesznek európai magyarságunk és magyarságunk Európában történő megőrzésért. Továbbadják közös értékeinket, anyanyelvünket, kultúránkat és hagyományainkat, amelyek minket nemzettét tettek s tesznek a jelenben és a jövőben is”.

Az Országgyűlés volt elnöke kiemelte, a hitünkre is nagy szükség van. Egyebek mellett hinnünk kell abban, hogy a nemzet alapvető kérdései nem képezhetik viták tárgyát, ehelyett azokért együtt kell küzdenünk. „Minden közösség kiveti magából azokat, akik a nemzeti érdekeket megkérdőjelezik... A jövőnket pedig az jelenti, ha magunk, közösen tudjuk megfogalmazni, mi az, amit tíz, harminc vagy ötven év múlva látni szeretnénk ezen a tájon. Legyen magyar szó, legyen magyar közösség, s a gyermekeink őrizni tudják és a saját gyermekeiknek, unokáiknak is tovább tudják adni mindazt, ami ezt a közös értéket jelenti” – fejtette ki.

Az alkalmat megragadva Szili Katalin önvizsgálatra szólította fel a magyar nemzet egészét, miközben egyesek Európában megkérdőjelezik azt, hogy egyáltalán szükség van-e nemzetekre. „Igenis, szükség van! Sőt, ha úgy tekintjük, hogy Európa ma egy hányódó vizeken levő hajó, akkor azt úgy kell felújítanunk, újjávarázsolnunk és megjavítanunk, hogy közben ez a hajó halad. Ebben nekünk is megvan a magunk feladata. Európa önmagát csak akkor fogja tudni újrafogalmazni, s e világban versenyképessé tenni, ha valóban a nemzetek Európája lesz, azon belül pedig a közösségi önigazgatást és közösségi létet nem kérdőjelezi meg, hanem segíti azok továbbéltetését” – hangsúlyozta.   

Végül Szili Katalin leszögezte: a hit tettek nélkül meghal, ám a tetteink is semmivé válnak, ha hit nélkül tesszük a dolgunkat. „Az általunk kapott szent istváni örökség ma arra figyelmeztet, hogy minden nap tartsunk önvizsgálatot, mérjük magunkat ahhoz az erkölcsi-morális mércéhez, amit eleink állítottak fel! Sose feledkezzünk meg arról, hogy nemzeti ügyeinkben kell tudnunk összefogni, s európai megoldást kell tudnunk találni az önigazgatásra, az önkormányzásra, a közösségi létre, a közösség értékeinek a megőrzésére! Európa is csak így őrizheti meg magát. Kívánom, hogy újabb ezer év múlva is legyen itt magyar szó és hangozzon el magyar ima! Isten áldja meg a komáromiakat, Isten áldja meg önöket!” – zárta ünnepi beszédét az Országgyűlés volt elnöke.

Ezt követően sor került a hagyományos kenyérszentelésre és koszorúzásra.

„Szolnokon hagyománnyá vált a Kárpát – medence kenyerének sütése és megáldása. Ezen az eseményen a Felvidéket már évek óta a komáromi Földes–Kraslan pékség képviseli. A Zentáról, Beregszászról, Sepsiszentgyörgyről, Lipótról és Komáromból érkezett pékek a házigazda szolnokiakkal közösen sütnek kenyeret, amihez lipóti lisztet, beregszászi forrásvizet, sepsiszentgyörgyi sót, zentai kovászt és komáromi krumplit használnak. Egy-egy kenyér Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön, Kárpátalján, Beregszászon, Vajdaságban, Zentán, a magyarországi Lipóton és egy itt, Komáromban kerül felszentelésre, ezzel is összekapcsolva a magyarságot ezen a szent ünnepen, jelképesen összegyúrva a magyar nemzet erejét. Mi idén ötödik alkalommal csatlakozhatunk ehhez a szép hagyományhoz és üdvözölhetjük a Földes-Kraslan pékség pékmestereit ünnepségünkön“ – fogalmazott Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke.

A Kárpát-medence kenyerét Ft. Simek Sándor atya és Nt. Nagy Zsolt lelkipásztor szentelte, illetve áldotta meg. Szent István szobrának megkoszorúzása és a Himnusz közös eléneklése után a jelenlevők kóstolót kaptak a kenyérből, majd ünnepi szentmisén és istentiszteleten vehettek részt a Szent András templomban.