Szijjártó szerint közös válasz kell a menekültkérdésre
BUDAPEST. Idén már 79 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra; felmérhetetlen hatással jár Európára, ha nem találnak közös európai választ a menekültkérdésre - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) társadalomtudományi karának diplomaosztóján.
A nemzetközi tanulmányok alapszakos és politológia alapszakos végzős hallgatók diplomaosztó ünnepségén a tárcavezető hangsúlyozta: rendkívül nagy és gyors változások történtek az elmúlt néhány évben, ma már háború van Európában, Magyarország közvetlen szomszédságában. Ami a Közel-Keleten történik, annak közvetlen hatása van Európára, Párizs és Koppenhága után jól látszik, hogy Európa komoly fenyegetettségben él, hiszen "a világ legbrutálisabb terrorszervezete most már a kontinensünk ajtaján kopogtat" - magyarázta.
Szijjártó Péter további változásként említette, hogy Európa keleti végén a területi konfliktusok befagytak, valamint Görögország példájából látszik, hogy a fősodrú gazdaságpolitika néhány ponton csődbe jutott. Mint mondta, minden ilyen változás két részre osztja a nemzetközi tér szereplőit: győztesekre és vesztesekre. Ahhoz, hogy egy ország a győztesek közé kerüljön, bátorságra van szükség, és bátor volt az az eltérő gazdaságpolitika, amelyet Magyarország alkalmazott, és amelyről bebizonyosodott, hogy eredményre vezet - közölte.
A miniszter úgy látja, a BCE-n végzett hallgatók komoly versenyelőnnyel indulnak, mert az ott szerzett tudás versenyképes a világ gyorsan változó körülményei között is. Az egyetem ugyanis mindig gyorsan reagált a változásokra és mindig felkészítette hallgatóit az ezekből fakadó követelményekre - vélekedett.
Szijjártó Péter végül sok sikert kívánt a végzett hallgatóknak, és azt mondta, remélhetőleg többükkel a sikeres Magyarországért dolgozhatnak majd együtt.
Rostoványi Zsolt, a BCE rektora beszédében kiemelte: úgy tűnik, ma a világban az intolerancia és a radikalizmus fokozódik, az Iszlám Állam terrorszervezet az iszlám vallás torz értelmezése alapján brutálisan leszámol mindenkivel, aki másképp gondolkodik. A menekültkérdés az EU egyik legnagyobb problémája lett, milliók kényszerülnek elhagyni az otthonukat, és e helyzet megfelelő kezelése továbbra is várat magára - mondta. Úgy vélte, érthető a kerítés felhúzása a magyar-szerb határon, de ez a lépés a probléma gyökerét nem tudja kezelni. Az igazi megoldás az lenne, ha a közvetlen kiváltó okokat igyekeznének megszüntetni azokban az országokban, ahonnan a menekültek érkeznek, viszont erre jelenleg nem látszik sok esély. Ugyan szükséges lehet a kerítés, de metaforaként értelmezve kifejezetten rossz lehet a hatása - mondta, arra biztatva a hallgatókat, hogy "próbáljanak minél kevesebb falat és minél több hidat építeni".
Rostoványi Zsolt arról is beszélt, hogy Európa jövője a tudomány, az oktatás és az innováció, és mivel egy ország, egy nemzet jövőjének alapja az oktatás, azt kiemelt területként kell kezelni. A BCE rektora szerint az egyetemen megszerzett diploma versenyképes, a munkaerőpiac nagyra értékeli, a most végzett hallgatók bízvást remélhetik, hogy hamar megfelelő állást kapnak.
Kövér: az invázió a mainál sokkal nagyobb is lehet
Ez az invázió a mainál akár sokkal nagyobb is lehet, ezért most kell lépni, addig, amíg egyáltalán lehetőség van a hullám feltartóztatására - fogalmazott az illegális bevándorlásról szólva Kövér László házelnök a PestiSrácok.hu portálnak adott, kedden megjelent interjúban.
A fideszes politikus szerint e migráció fedésében olyan terroristák jöhetnek be - szinte szabadon - Európába, akik "a következő évtizedeket a rettegés korszakává tehetik". Hozzátette, Európa történetében a hetvenes években már volt egy időszak, amikor "szélsőbaloldali terrorbrigádok próbálták a félelem légkörének kialakításával szétverni Nyugat- és Dél-Európát". Hangsúlyozta: Magyarországon a magyar emberek szabadsága és biztonságérzete a fontos, és "csak azután jöhetnek mások - na nem jogai, hanem - kérései".
Kövér László azt is mondta, hogy a baloldal és támogatói egyszer és mindenkorra lelepleződtek, "kiderült róluk, hogy csak addig humanisták, amíg nem magyar emberrel, közösséggel találkoznak": "ők mindenkit szeretnek a világon, kivéve a saját fajtájukat". A parlament elnöke azonban úgy látja, hogy a baloldal most a saját bázisa szociális reflexeivel megy szembe, amikor az ő védelmük helyett - "a jobboldal iránti dühtől, illetve internacionalista szövetségesei iránti megfelelési vágytól eltelve" - a migránsok pártjára áll.
A Fidesz belső ügyeivel kapcsolatban a politikus, a párt országos választmányának elnöke úgy nyilatkozott: a 15 helyi Fidesz-szervezet feloszlatása a tavalyi három kampány és választási győzelem végeztével egy régóta érlelődő és - a mintegy 1100 helyi szervezetet tekintve - nem különösebben drámai fejlemény. "Van, aki ennyi idő után elfárad, más nem tud túllépni a személyes problémáin. Ezt egy pártnak kezelnie kell, a konfliktusokat fel kell oldani, amit még az őszi tisztújító kongresszus előtt meg akartunk tenni" - mondta.
A kormánypárt ellenfeleiről szólva Kövér László arról beszélt, hogy a Jobbik szerinte elérte a határait, "a magyar emberek józansága és realitásérzéke elegendő korlátot szab a további terjeszkedésüknek". Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy senkit nem szabad leírni, "az MSZP-t vagy Gyurcsány Ferencet sem". "Pláne azokat a ma még nem is ismert embereket, akiket esetleg éppen egy másik országban próbálnak felkészíteni, hogy majd sokat látott, nyelveket beszélő príma jelöltekként egy pipettával idecsöppentsenek a magyar politika bibéjére" - fogalmazott. "Mi sem gondoljuk, hogy a Fideszen túl nincs élet (...). De ebben a pillanatban nem további négy, hanem többször négy évre van szükségünk, hogy a polgári berendezkedés megszilárduljon Magyarországon" - mondta a házelnök, aki szerint a Fidesznek mindaddig a ringben kell maradnia, amíg egy nyugalmasabb időszakban olyan politikai erők bontakoznak majd ki, amelyek a nemzet iránti felelősséget mint közös kiindulópontot nem tagadják.
Az interjúban szóba került a határon túli, azon belül a romániai magyar politika kérdése is. Ezzel kapcsolatban Kövér László azon a véleményen van, hogy Romániában "beindult egy kívülről manipulált folyamat, amelynek célja, hogy egy külföldre elkötelezett új elit váltsa fel a régit, amelyet éppen a korrupció elleni - amúgy méltán népszerű - harc jegyében próbálnak diszkreditálni". Ennek szerinte nagyon durva következménye van a magyar közösségre nézve is. Példaként azt említette, hogy a korrupcióellenes tisztogatás ürügyén "több polgármesterünket is elvezettek anélkül, hogy komolyabban vehető vádakat felsorakoztattak volna velük szemben". Ilyen időkben talán érdemes lenne félretenni a magyar közösségen belüli vitákat arról, "ki a legerősebb vagy a legjobb pedigrével rendelkező kutya a kennelben" - fogalmazott, úgy összegezve, hogy Erdélyben túlzás nélkül ismét önvédelemre kell berendezkedni, amihez a legszorosabb - de megegyezésen alapuló - nemzeti egység kell.
Szijjártó Péter további változásként említette, hogy Európa keleti végén a területi konfliktusok befagytak, valamint Görögország példájából látszik, hogy a fősodrú gazdaságpolitika néhány ponton csődbe jutott. Mint mondta, minden ilyen változás két részre osztja a nemzetközi tér szereplőit: győztesekre és vesztesekre. Ahhoz, hogy egy ország a győztesek közé kerüljön, bátorságra van szükség, és bátor volt az az eltérő gazdaságpolitika, amelyet Magyarország alkalmazott, és amelyről bebizonyosodott, hogy eredményre vezet - közölte.
A miniszter úgy látja, a BCE-n végzett hallgatók komoly versenyelőnnyel indulnak, mert az ott szerzett tudás versenyképes a világ gyorsan változó körülményei között is. Az egyetem ugyanis mindig gyorsan reagált a változásokra és mindig felkészítette hallgatóit az ezekből fakadó követelményekre - vélekedett.
Szijjártó Péter végül sok sikert kívánt a végzett hallgatóknak, és azt mondta, remélhetőleg többükkel a sikeres Magyarországért dolgozhatnak majd együtt.
Rostoványi Zsolt, a BCE rektora beszédében kiemelte: úgy tűnik, ma a világban az intolerancia és a radikalizmus fokozódik, az Iszlám Állam terrorszervezet az iszlám vallás torz értelmezése alapján brutálisan leszámol mindenkivel, aki másképp gondolkodik. A menekültkérdés az EU egyik legnagyobb problémája lett, milliók kényszerülnek elhagyni az otthonukat, és e helyzet megfelelő kezelése továbbra is várat magára - mondta. Úgy vélte, érthető a kerítés felhúzása a magyar-szerb határon, de ez a lépés a probléma gyökerét nem tudja kezelni. Az igazi megoldás az lenne, ha a közvetlen kiváltó okokat igyekeznének megszüntetni azokban az országokban, ahonnan a menekültek érkeznek, viszont erre jelenleg nem látszik sok esély. Ugyan szükséges lehet a kerítés, de metaforaként értelmezve kifejezetten rossz lehet a hatása - mondta, arra biztatva a hallgatókat, hogy "próbáljanak minél kevesebb falat és minél több hidat építeni".
Rostoványi Zsolt arról is beszélt, hogy Európa jövője a tudomány, az oktatás és az innováció, és mivel egy ország, egy nemzet jövőjének alapja az oktatás, azt kiemelt területként kell kezelni. A BCE rektora szerint az egyetemen megszerzett diploma versenyképes, a munkaerőpiac nagyra értékeli, a most végzett hallgatók bízvást remélhetik, hogy hamar megfelelő állást kapnak.
Kövér: az invázió a mainál sokkal nagyobb is lehet
Ez az invázió a mainál akár sokkal nagyobb is lehet, ezért most kell lépni, addig, amíg egyáltalán lehetőség van a hullám feltartóztatására - fogalmazott az illegális bevándorlásról szólva Kövér László házelnök a PestiSrácok.hu portálnak adott, kedden megjelent interjúban.
A fideszes politikus szerint e migráció fedésében olyan terroristák jöhetnek be - szinte szabadon - Európába, akik "a következő évtizedeket a rettegés korszakává tehetik". Hozzátette, Európa történetében a hetvenes években már volt egy időszak, amikor "szélsőbaloldali terrorbrigádok próbálták a félelem légkörének kialakításával szétverni Nyugat- és Dél-Európát". Hangsúlyozta: Magyarországon a magyar emberek szabadsága és biztonságérzete a fontos, és "csak azután jöhetnek mások - na nem jogai, hanem - kérései".
Kövér László azt is mondta, hogy a baloldal és támogatói egyszer és mindenkorra lelepleződtek, "kiderült róluk, hogy csak addig humanisták, amíg nem magyar emberrel, közösséggel találkoznak": "ők mindenkit szeretnek a világon, kivéve a saját fajtájukat". A parlament elnöke azonban úgy látja, hogy a baloldal most a saját bázisa szociális reflexeivel megy szembe, amikor az ő védelmük helyett - "a jobboldal iránti dühtől, illetve internacionalista szövetségesei iránti megfelelési vágytól eltelve" - a migránsok pártjára áll.
A Fidesz belső ügyeivel kapcsolatban a politikus, a párt országos választmányának elnöke úgy nyilatkozott: a 15 helyi Fidesz-szervezet feloszlatása a tavalyi három kampány és választási győzelem végeztével egy régóta érlelődő és - a mintegy 1100 helyi szervezetet tekintve - nem különösebben drámai fejlemény. "Van, aki ennyi idő után elfárad, más nem tud túllépni a személyes problémáin. Ezt egy pártnak kezelnie kell, a konfliktusokat fel kell oldani, amit még az őszi tisztújító kongresszus előtt meg akartunk tenni" - mondta.
A kormánypárt ellenfeleiről szólva Kövér László arról beszélt, hogy a Jobbik szerinte elérte a határait, "a magyar emberek józansága és realitásérzéke elegendő korlátot szab a további terjeszkedésüknek". Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy senkit nem szabad leírni, "az MSZP-t vagy Gyurcsány Ferencet sem". "Pláne azokat a ma még nem is ismert embereket, akiket esetleg éppen egy másik országban próbálnak felkészíteni, hogy majd sokat látott, nyelveket beszélő príma jelöltekként egy pipettával idecsöppentsenek a magyar politika bibéjére" - fogalmazott. "Mi sem gondoljuk, hogy a Fideszen túl nincs élet (...). De ebben a pillanatban nem további négy, hanem többször négy évre van szükségünk, hogy a polgári berendezkedés megszilárduljon Magyarországon" - mondta a házelnök, aki szerint a Fidesznek mindaddig a ringben kell maradnia, amíg egy nyugalmasabb időszakban olyan politikai erők bontakoznak majd ki, amelyek a nemzet iránti felelősséget mint közös kiindulópontot nem tagadják.
Az interjúban szóba került a határon túli, azon belül a romániai magyar politika kérdése is. Ezzel kapcsolatban Kövér László azon a véleményen van, hogy Romániában "beindult egy kívülről manipulált folyamat, amelynek célja, hogy egy külföldre elkötelezett új elit váltsa fel a régit, amelyet éppen a korrupció elleni - amúgy méltán népszerű - harc jegyében próbálnak diszkreditálni". Ennek szerinte nagyon durva következménye van a magyar közösségre nézve is. Példaként azt említette, hogy a korrupcióellenes tisztogatás ürügyén "több polgármesterünket is elvezettek anélkül, hogy komolyabban vehető vádakat felsorakoztattak volna velük szemben". Ilyen időkben talán érdemes lenne félretenni a magyar közösségen belüli vitákat arról, "ki a legerősebb vagy a legjobb pedigrével rendelkező kutya a kennelben" - fogalmazott, úgy összegezve, hogy Erdélyben túlzás nélkül ismét önvédelemre kell berendezkedni, amihez a legszorosabb - de megegyezésen alapuló - nemzeti egység kell.
Forrás
MTI
