Szijjártó: nincs erős EU erős Közép- és Délkelet-Európa nélkül

A visegrádi négyek (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Románia és Bulgária miniszteri találkozóján tartott közös sajtótájékoztatón a magyar diplomácia vezetője kiemelte: "nem lehet szégyellnivalónk" az EU megerősítését illetően, mert "mi itt Közép-Európában" bebizonyítottuk, hogy az illegális migrációt meg lehet állítani, az európai átlagnál magasabb növekedést mutatunk fel, így az EU megerősítéséhez nagy mértékben hozzájárulunk.

Hozzátette, ezért a térség jogosan támaszthat elvárásokat az EU-val szemben, és elvárják az uniótól, hogy biztosítsa a schengeni övezet fennmaradását, segítse a közép-európai energiabiztonság megteremtését és gyorsítsa fel az EU bővítését.   

A külügyminiszter kifejtette: fontos érdek, hogy "végre újra normálisan működjön" a schengeni zóna, megvédjék a külső határokat, de belül átjárhatók legyenek a határok a szabályok tiszteletben tartásával. Ez a versenyképesség szempontjából is lényeges, és a schengeni rendszer "megbicsaklása az egész európai gazdaságnak kegyelemdöfést jelentene", ezért a fennmaradása mindenkinek az érdeke, nem lenne jó, ha feláldoznák "a képmutató politikák oltárán" - fogalmazott. Megjegyezte: az energiabiztonságot illetően elutasítják a kettős mércét és elvárják, hogy az EU segítse a diverzifikációt, mert új energiaszállítási útvonalak kellenek, hogy előreléphessenek az energiabiztonság tekintetében.   

Szijjártó Péter közölte: az EU bővítésének felgyorsítása mellett foglaltak állást, fontos a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatát felgyorsítani, mert a régióbeli feszültségeken így lenne a legkönnyebb úrrá lenni. Magyarország politikai, gazdasági és biztonsági kockázatot is lát abban, ha az EU nem gyorsítja fel a bővítést, és Magyarország ezután is mindent megtesz azért, hogy Szerbia csatlakozási folyamata felgyorsuljon - mondta.   

Kérdésre a külügyminiszter kiemelte: Magyarország álláspontja a migrációról "egyértelmű és sziklaszilárd", az illegális bevándorlás veszélyt jelent, mert korábban soha nem kellett ilyen mértékű terrorfenyegetettséggel szembenéznie Európának, mint jelenleg. Az illegális bevándorlás bármilyen biztatása, bátorítása teljesen ellentétes Európa érdekeivel, ehelyett meg kell azt állítani legalább az EU külső határainál, az uniónak meg kell tudnia védeni a saját külső határait, majd olyan megállapodásokat kell kötnie, hogy már az EU területén kívül eldőljön, ki jöhet be jogszerűen - magyarázta.   

Ugyancsak kérdésre közölte: az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökre tervezett, Magyarországgal foglalkozó brüsszeli meghallgatásán felveti, miként lehetséges, hogy akik hangosan dicsérik a kötelező betelepítési kvótát, átlagosan 25 százalékban hajtották végre. A kvóta ellentétes Európa biztonsági érdekeivel, mert arra biztatja emberek százezreit, hogy az életveszélyt is vállalva induljanak meg Európába - vélekedett.   

Szijjártó Péter szerint a kötelező betelepítési kvóta emellett végrehajthatatlan, mert nem garantálható, hogy az emberek nem mennek tovább abba az országba, ahova valóban menni akartak. "Visszautasítjuk, hogy a szolidaritás fogalmát kisajátítsák" a kvóta végrehajtására, Magyarország 800 millió eurót költött határvédelemre, és ebben csak a V4 segített, az EU pedig bírált ahelyett, hogy támogatta volna az országot - mondta.

Egyetértés volt az EU bővítéséről és az energiabiztonságról a budapesti miniszteri találkozón

A Nyugat-Balkán európai uniós integrációjával és a schengeni övezet kibővítésével, továbbá az energiabiztonság megteremtésének fontosságával is egyetértettek a visegrádi országok, valamint Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Románia és Bulgária miniszteri találkozójának résztvevői hétfőn Budapesten.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Valeri Szimeonov bolgár miniszterelnök-helyettes energetikai kérdésekkel kapcsolatban fontosnak nevezte Közép-Kelet- és Délkelet-Európa gázellátásának biztonságát, ahogyan azt is, hogy csökkenjen a Gazprom orosz gázipari cég befolyása. Közölte: ezért az úgynevezett interkonnektoros, azaz a gázvezetékek összeköttetésén alapuló kapcsolatokat szeretnék minél gyorsabban kiépíteni, amiben Görögországgal és Romániával egyaránt jó ütemű a fejlődés, így pedig Magyarország is részt tud majd venni benne. Szorgalmazta továbbá, hogy országa mielőbb legyen a schengeni övezet tagja.   

A jövő év első felében esedékes bolgár EU-elnökségről Valeri Szimeonov azt mondta, legfőbb témájuk az EU nyugat-balkáni bővítése lesz, amiben aktív szerepet akarnak játszani.   

Nikosz Kociasz görög külügyminiszter támogatásáról biztosította az EU balkáni bővítését. Európa helyzetét elemezve a görög diplomácia vezetője arról beszélt, hogy országa olyan politikát sürget, amely segíti a kontinens biztonságát - azon belül energiabiztonságát -, és olyan Európáról álmodik, amely szociálisabb, továbbá figyelembe veszi a nemzetállamok szükségleteit is.   

Szlovénia külügyminisztere, Karl Erjavec szerint is erős EU-ra van szükség, ahol biztonságos az élet, és amely az állampolgárainak még erősebb szociális biztonságot és szolidaritást nyújt. A védelem és a biztonság kérdését kulcsfontosságúnak nevezte, utalva a migráció és a terrorizmus veszélyére. Közölte: Szlovénia támogatja a schengeni övezet szélesítését, ahogyan az EU nyugat-balkáni bővítését is. Az energiabiztonság kérdésére kitérve Karl Erjavec azt emelte ki, hogy országának Ausztriával és Olaszországgal is kiváló az energiakapcsolata, Magyarországgal pedig egy új vezetéket építenek ki.   

Jadranka Joksimovic szerb európai integrációs miniszter elmondta: nemcsak Magyarország, hanem a visegrádi partnerek és más országok is megértik, hogy az EU bővítési folyamata nagyon fontos az uniónak is, és remélhetőleg a bővítési folyamat nem lassul le. Szerbia rászolgált a bizalomra a bevezetett reformokkal és azzal a felelősségteljes politikával, amelyet a regionális stabilitás biztosítására folytat - vélekedett. Hozzátette: Szerbia célja az európai integráció, és szeretne hozzájárulni az EU jövőjének alakításához is, ehhez pedig tervezhető, átlátható  csatlakozási folyamatot remél az uniótól.   

A migrációval kapcsolatos kérdésre Valeri Szimeonov azt emelte ki, hogy szerinte ott kellene megoldani a konfliktusokat, ahol keletkeztek, a saját határait pedig minden országnak meg kell védenie. Megjegyezte: Bulgária a török határon felépített kerítéshez egyetlen fillér támogatást sem kapott Európától, az unió pedig sem a bolgár, sem a magyar kormány migrációs politikáját nem támogatta, de "az életben azok nyernek, akik előrelátóak".   

Nikosz Kociasz szerint a migráció kezelésekor nem szabad elveszíteni az emberséget, ugyanakkor a menekülőknek is tiszteletben kell tartaniuk a jogállami kereteket. A görög külügyminiszter is úgy vélte, hogy a bevándorlás okait kellene kezelni, az európai politikának pedig azt kell célul tűznie, hogy leálljanak a migrációs hullámok.   

Karl Erjavec kérdésre elmondta: jelenleg is több millióan várnak, hogy Európába jöhessenek. A szervezett bűnözés áll a migráció mögött, és eddig csak keveset tettek ez ellen - vélte, hozzátéve: Európa egyáltalán nem volt felkészülve a tömeges bevándorlásra. Úgy látja, egyes országok maguk kerestek megoldást a kialakult helyzetre, erre kényszerültek az állampolgáraik megvédése érdekében, mert nem volt egységes európai álláspont. A legfontosabb, hogy nagyon szigorú ellenőrzés legyen a külső uniós határokon - mutatott rá.   

Jadranka Joksimovic arról beszélt, hogy az elmúlt időben több mint egymillió ember ment Szerbián át egyik uniós tagállam felől a másikba. Átfogó megoldást kell találni a migrációs helyzetre, és a nagy terhet viselő, a nyugat-balkáni útvonal mentén fekvő Szerbia kész hozzájárulni ehhez - jelentette ki.