Szijjártó: Kína gazdasági növekedéséből Magyarország profitál
A miniszter elmondta, közép-európai régió, benne 11 uniós tagállammal és 5 nyugat-balkáni országgal mindig ésszerű politikát folytató, versenyképes térség volt, amely növekedési üteme mára az átlagos európai gazdasági növekedés felett van. Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy a térségből a legtöbb export bonyolítsa Kínába, míg onnan pedig a legtöbb beruházást vonzza be.
Szijjártó Péter szerint ebben sikeres az ország, a régióban a Kína felé irányuló magyar export a legnagyobb, a magyar kivitel tavaly 2,25 milliárd dollárnyi exportja volt Kínába, ami körülbelül 600 milliárd forintot jelent. Ezt a pénzt a magyar vállalatok munkahelyek létrehozására, béremelésre vagy fejlesztésekre tudták fordítani.
Eközben mintegy 4,2 milliárd dollárnyi kínai befektetés jelent meg Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb technológiai színvonalon termelő és szolgáltató vállalatok érkeztek, amelyek magyar emberek ezreinek adnak munkát - hangsúlyozta.
Szijjártó Péter a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításáról azt mondta, Kína az árucikkei egy részét szárazföldön, míg más részét tengeren juttatja el Európába. A tengeri útvonal végpontja döntően a görögországi Pireusz kikötője, amely konténerforgalma egyetlen év alatt hárommillióról ötmillióra nőtt; a kérdés az, hogy az egyre növekvő kínai áru milyen útvonalon jut el Nyugat-Európába.
Ha Magyarországon keresztül jutnak el ezek az áruk a célországokba, akkor az új befektetéseket, munkalehetőségeket és logisztikai központokat jelent, ráadásul létrehoz egy olyan vasútvonalat, amelynek nemcsak gazdasági, de regionális jelentősége is van.
Kína kapuja egyesület: a V4 országai válhatnak az új selyemút nyugati pillérévé
A visegrádi együttműködés (V4) válhat az új selyemút nyugati pillérévé, illetve Kína éléskamrájává - jelentette ki az Európa Kapuja V4-Kína egyesület elnöke az M1 aktuális csatorna keddi műsorában. Tóth Gábor azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Budapesten találkoztak Kína és 16 kelet-közép-európai ország, köztük a V4-ek vezetői.
Kínában óriási az igény biztonságos élelmiszerre, valamint hatalmas környezetvédelmi problémákkal küzd az ország - mondta. Ezek, vagyis az agrárgazdaság és a környezetvédelem lehetnek azok az áttörési pontok, ahol be tud szállni a térségünk abba a globális versenybe, amely a kínai tőkéért és a piacért folyik - tette hozzá.
Arról is szólt, hogy még nem dőlt el, mi lesz az új selyemút nyugati pillérének helyszíne. Erre annál is nagyobb eséllyel pályázhatnak a visegrádi négyek, mert Nyugat-Európa "a magára vett problémák súlya miatt" nem tud Kínára koncentrálni - vélekedett Tóth Gábor.
