Szijjártó: a migráció minden eddiginél veszélyesebb szakasza következik

A miniszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet mediterrán partnerségi konferenciáján vesz részt, amelyen a szervezet 57 tagállama mellett hat ország, Izrael, Jordánia, Marokkó, Algéria, Egyiptom és Tunézia képviselteti magát, ahol az egyik fő napirendi pont a migráció.   

Abban nincs vita, hogy a migráció jelenti a legsúlyosabb kihívást az Európai Unió számára megalakulása óta, és az is világos, hogy erre közös és hatékony válasz mindeddig nem született; a brüsszeli bürokraták által kínált megoldások mindeddig eredménytelennek bizonyultak - húzta alá a miniszter.   

A migrációs válságot valamilyen pozitív dologként beállító megközelítés egészen egyszerűen hamis képet próbál festeni a valóságról. Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy nem szabad eltagadni, hogy az illegális bevándorlás nagyon komoly biztonsági kockázatot hozott - szögezte le Szijjártó Péter. A tárcavezető kiemelte, hogy az elmúlt két évben 27 terrortámadás 330 halálos áldozatot követelt Európában és 1300-an megsérültek.   

"Most azonban egy minden eddiginél veszélyesebb szakasza következik a migrációnak" - húzta alá Szijjártó Péter, rámutatva, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció átütő sikereket ért el, a terroristák korábbi területeinek immár 87 százalékát felszabadították, a terrorszervezet olajbevételeinek 90 százalékát elapasztották, és havonta 1500-2000-ről gyakorlatilag nullára csökkent a dzsihadistákhoz csatlakozó úgynevezett idegen harcosok száma. "Ez pedig azt jelenti, hogy a terroristák dühösek és elkeseredettek", mert rengeteg területet vesztettek, elveszítették lehetőségüket, hogy harcolhassanak, és menekülniük kell - hangoztatta a miniszter.   

"A terroristánál csak egy rosszabb jelenség van; a dühös és elkeseredett terrorista" - tette hozzá Szijjártó Péter, kiemelve, hogy a menekülési kényszer miatt rekordmennyiségű terrorista fog azzal próbálkozni, hogy az illegális bevándorlási hullámot kihasználva bejusson Európába.   

A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van Európa külső határainak védelmére, és ha ez nem sikerül, "romba dőlhet Európa maradék biztonsága is". A miniszter példaként említette, hogy Németországban az idei évben eddig mintegy 900 eljárás indult terrorizmus gyanújával, míg tavaly 250, 2013-ban pedig mindössze 68 ilyen ügy volt.   

"Itt lenne az ideje, hogy a képmutatás és a politikai korrektség helyett Európa végre tegyen az európai biztonság és az európai emberek biztonságának helyreállítása érdekében, és ez csak hatékony határvédelemmel lehetséges" - emelte ki Szijjártó Péter.

Szijjártó: az EBESZ főbiztosa is osztja az aggodalmakat

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa, Lamberto Zannier is osztja az ukrán oktatási törvény módosításával kapcsolatos aggodalmakat - mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az EBESZ a legsegítőkészebb a magyar, román, bolgár és görög diplomácia által megkeresett nemzetközi szervezetek közül. "Egyetértettünk abban, hogy nemzetközi kötelezettségeit mindenkinek be kell tartania. Márpedig Ukrajna az Európai Unióval kötött társulási megállapodásban vállalta a kisebbségi jogok tiszteletének folyamatos bővítését, ehhez képest az ukrán oktatási  törvény elfogadása ezzel egyenesen ellentétes irányba mutat" - húzta alá Szijjártó Péter miután tárgyalt az olasz diplomatával, aki az EBESZ előző főtitkára volt.

A miniszter beszámolt arról, hogy Zannier elmondta, hogy ő maga is többször felvetette a kérdést ukrán vezetőknek, folyamatosan figyelemmel kíséri és napirenden tartja ezt az ügyet, és hamarosan Ukrajnába látogat, hogy személyesen is beszéljen erről az ukrán tisztségviselőkkel.

"Magyarország és a magyar kormány mindig is ki fog állni a határon túli magyarok érdekeiért. Elfogadhatatlanak tartjuk ezt az ukrán törvénymódosítást, és nem nyugszunk, míg a kárpátaljai magyarok azt nem mondják, hogy számukra a helyzet megfelelő" - hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része - amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.