Szigorodik a kanadai bevándorlás
Keleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtó főosztályának vezetője a Magyar Nemzetnek kifejtette, a jelenlegi szabályozásnál jóval szigorúbb rendszer létrehozásáról, az okokról folyamatosan tájékoztatták Magyarországot. Hangsúlyozta, a magyar cigányok által tömegesen beterjesztett menekültkérelmek mindkét félnek gondot jelentenek, s a két ország kölcsönösen törekszik a helyzet megoldására. A nagykövetség adatai szerint tavaly körülbelül 4 500, az idei év első három hónapjában pedig nagyjából 700 magyar állampolgár kért menekültstátust Kanadában.
Magyarország arra törekszik, hogy Kanadában rákerüljön a jövőben elkészülő, biztonságos demokráciákat tartalmazó országok listájára. Az ezen szereplő államok polgárainak menekültkérelmét a kanadai hatóságok csak rendkívüli esetben hagyják jóvá. Keleta Gábor hangsúlyozta, magyarország szövetségese a NATO-nak és tagja az Európai Uniónak. – Lehet, hogy az életszínvonal nem nálunk a legmagasabb, ennek ellenére Magyarország vitathatatlanul demokratikus jogállam – hangsúlyozta.
Mint arról a magyar Nemzet online portálja korábban beszámolt, hazug vádakkal teli dokumentumot adott be a kanadai parlament bevándorlásügyi bizottságnak a közép-európai cigányok befogadására specializálódott torontói Roma Community Center vezetője, Gina Csányi-Robah. A Magyarországgal szembeni vádakat az Országos Roma Önkormányzat és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is visszautasította.
Kanada kormánya két évvel ezelőtt konszenzusra jutott az ellenzékkel a bevándorlás rendszerének átalakításával kapcsolatban, a kiegyensúlyozottnak titulált törvény néhány héten belül lépett volna hatályba. A konzervatív párt azonban már nemcsak a szenátusban, hanem az alsóházban is többségbe került, így sikerült eredeti akaratát érvényesítenie. Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter a szavazás előtt kijelentette, hogy a törvény az egyik legfőbb választási ígéretük, ugyanis lényegi eleme, hogy harcoljon az embercsempészek ellen, akik „lábtörlőnek nézik Kanadát” - írja a Gondolat kanadai magyar magazin.
Az embercsempészet visszaszorítása mellett a törvény legfőbb célja a menekültügyi rendszer reformja. A kormány szabad kezet kap abban, hogy elbírálja, mely országok számítanak biztonságosnak. A minősítést kiérdemlő államokból érkezők menedékkérelmét az eddiginél sokkal gyorsabban kell elbírálni, s ezalatt nem tartózkodhatnak az országban, elutasítás esetén pedig nem fellebbezhetnek. A változtatás fő célja megfékezni azt a jelenséget, hogy egyre több Európából érkező menedékkérő – zömük magyar roma – visszaél a kanadai menekültügyi rendszerrel az által, hogy az elbírálás idejére igénybe veszi a szociális ellátást.
Bírálói szerint a jogszabály túl nagy hatalmat biztosít a minősítést osztó miniszternek, s politikai töltetet is ad az igazságügyi eljárásnak, amely pártatlan kellene, hogy legyen. Jinny Sims, az ellenzéki Új Demokrata Párt képviselője tisztességtelennek tartja a konzervatívokat, s úgy véli, a tervezetben semmi sem kötelezi a kanadai hatóságokat arra, hogy üldözzék a nemzetközi embercsempészeket.
Ennél hevesebb bírálatok is érték a jogszabályalkotást, ezért a kormány májusban engedett, s belevette a törvénybe, hogy az illegálisan Kanadába érkezők helyzetét két héten belül meg kell vizsgálni, majd fél éven belül újra. A változtatással azt akarják kiküszöbölni, hogy sokan helyzetük vizsgálata nélkül akár egy évig is őrizetben maradhassanak. Amennyiben uniós tagországként Magyarország biztonságosnak minősül, a Magyarországról érkező összes roma bevándorlót vélhetően gyors eljárásban küldik a jövőben haza.
