Szertefoszlott a szlovén csoda?
Szlovénia Görögország sorsára juthat
Az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnöke, Jean-Claude Juncker éppoly sötét képet fest a szlovén gazdaság kilátásairól, mint a kormányfő, Borut Pahor: amennyiben az ország nem teszi rendbe a közszféra pénzügyeit, vagy finanszírozhatatlanná vált szociális rendszerét, valóban Görögország sorsára juthat.
Bár az eladósodás puszta adatai nem drámaiak - az államháztartási hiány a GDP 5,6 százaléka, az államadósság pedig mindössze 38 százaléka volt tavaly -, a tényleges probléma az emelkedés ugrásszerű dinamikája. Az államháztartási hiány a 2007. évi 0,1 százalékról 2010-re 5,6 százalékra nőtt GDP-arányosan, míg az államadósság a 2007-es 23 százalékot követően az idén várhatóan már 45 százalék lesz. A legújabb kutatások szerint a szlovén cégek 70 százaléka eladósodott, ez bármely más uniós országnál magasabb arány.
Probléma az elavult gazdaságszerkezet
A bécsi Összehasonlító Tanulmányok Intézete szerint Szlovénia - főként elavult gazdaságszerkezete miatt - különösen rosszul viselte a mostani gazdasági válságot. 2009-ben 8,1 százalékkal csökkent a GDP, és ez a balti államok után a legjelentősebb visszaesés volt az új uniós tagországok között.
A 2008 őszén kirobbant világgazdasági válságot megelőzően Szlovénia az euróövezet leggyorsabban növekvő gazdasága volt: a kormány az idén 2,2 százalékos növekedést vár, a tavalyi 1,2 százalék után.
A piacgazdasági követelményektől elmaradó gazdaságszerkezetben a főként hitelekből finanszírozott építőipar - mindenekelőtt az autópálya-építések nyomán - válságba került, de több nagy állami holding sem tudott kikapaszkodni a kiterjedt felvásárlások nyomán felhalmozódott adóssághegyekből. Ugyanakkor a bankrendszer jórészt állami kézben levő bankjai a rossz hiteltörlesztések miatt nehéz helyzetbe kerülve visszariadnak az új hitelnyújtástól, ami a gazdaság "bedugulását" erősíti.
Országuk vesztét okozhatják a szlovén multik
A szlovén szerkezeti válság egyik fő oka a hazai nagyvállalati struktúra konzerválódása. A befolyásos szlovén holdingok gyakorlatilag egymás között osztották fel a kis szlovén gazdaságot, az állami nyugdíjalap és az állami kézben levő bankok kereszttulajdonlások révén szereztek részesedést a legfontosabb hazai cégekben, mindezekkel messzemenően távol tartva a külföldi vállalkozásokat Szlovéniától.
Ez a szerkezet ahhoz vezetett, hogy a szükséges reformok elmaradtak, miközben a mértékadó szlovén cégvezetők részben a politikából érkeztek a gazdaságba, ami - a bécsi intézet szerint - azt eredményezi, hogy a fontos gazdasági döntéseket a háttérből még mindig a politika irányítja.
Elkerülheteten a nyugdíjreform
A szlovén kormány egy sor megszorító intézkedést tervez azután, hogy a választópolgárok elutasították a nyugdíjkorhatár emelésével járó
nyugdíjreformot a kérdésről tartott június eleji népszavazáson.
A nyugdíjreform az egyik sarkalatos pontja lenne a szlovén gazdaság talpra állításának. A szlovén parlament tavaly decemberben fogadta el a balközép kormány által benyújtott reformot, amelynek keretében fokozatosan 65 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt. A jelenlegi szabályok szerint a nők 57, a férfiak 58 évesen mehetnek nyugdíjba az egykori jugoszláv tagköztársaságban.
A kétmilliós országban 2013 végéig szeretnék az államháztartás hiányát az euróövezeti 3 százalékos hiánycél alá szorítani. Az idén a GDP-arányos államháztartási hiány 5,8 százalék körül lesz. A szlovén pénzügyminisztérium számításai szerint az azonnali megtakarítási cél 455 millió euró, ennek jóváhagyásához azonban pótköltségvetésre van szükség.
