Szerbia 2020-ban válna az EU tagjává
BELGRÁD. Belgrád elképzelései szerint Szerbia 2020-ban az EU tagjává válhat - ezt az álláspontot ismertette a szerb fővárosban Tanja Miscevic, az uniós csatlakozási tárgyalásokon részt vevő szerb küldöttség vezetője.
Belgrádi internetes oldalak csütörtöki beszámolói szerint a küldöttségvezető egy szakmai fórumon kijelentette: véleménye szerint négy év alatt be lehet fejezni a tárgyalások technikai részét, így országa 2020-ban kész lesz a teljes jogú tagságra. "Ez nem optimista, hanem reális értékelés. Négy év a tárgyalásokra azért reális, mert nem a nulláról indulunk" - fűzte hozzá. Kifejtette, hogy Szerbia már 2004-ben elkezdte összehangolni jogszabályait az uniós előírásokkal. A tárgyalások során olyan szabályok és elvek százezreinek az érvényesítésében kell megállapodni, amelyeket 180 ezer oldalon rögzített Brüsszel.
Tanja Miscevic elmondta, hogy ebben a pillanatban mintegy kétezer szakértő foglalkozik a szabályozás összehangolásával. Bejelentette, hogy a szerb kormány rövid időn belül nyilvánosságra hozza a 2020-ig érvényes fejlesztési stratégiáját. A 2020-as dátummal kapcsolatban emlékeztetett arra is, hogy akkor kezdődik az Európai Unió egy újabb költségvetési időszaka, és Szerbia szeretne már abból a költségvetésből forrásokhoz jutni.
A belgrádi sajtó az uniós tárgyalóküldöttség vezetőjének nyilatkozatával egy időben ismertetett egy olyan állásfoglalást is, amely szerint Szerbia uniós csatlakozása nem jelenti az ország NATO-csatlakozását is. A Politika című szerbiai napilap megszólaltatta Traszivulosz Terry Sztamatopuloszt, a NATO-főtitkár politikai kérdésekkel és biztonságpolitikával megbízott tanácsadóját.
Sztamatopulosz elmondta, hogy az azonos demokratikus értékeket valló országok sorában vannak olyanok, amelyek a csak NATO, illetve olyanok, amelyek csak az EU tagjai, és 22 olyan ország, amely mindkét szervezetnek a tagja. A nem NATO-tag EU-országok csoportjában Ausztriát, Ciprust, Finnországot, Írországot, Máltát és Svédországot nevezte meg.
A szerb sajtó mindezekkel együtt csütörtökön ismertette Oroszország belgrádi nagykövetének nyilatkozatát, amely szerint Moszkva elégedett Szerbia álláspontjával, hogy nem akar a NATO tagjává válni. Alekszandr Csepurin kifejtette: "Ha engem kérdeznek, hogy Oroszország elégedett-e, akkor a válaszom igen. Jugoszlávia fél évszázadig semleges állam volt, és úgy vélem, semmi értelme, hogy most Szerbia a NATO tagjává váljon".
Tanja Miscevic elmondta, hogy ebben a pillanatban mintegy kétezer szakértő foglalkozik a szabályozás összehangolásával. Bejelentette, hogy a szerb kormány rövid időn belül nyilvánosságra hozza a 2020-ig érvényes fejlesztési stratégiáját. A 2020-as dátummal kapcsolatban emlékeztetett arra is, hogy akkor kezdődik az Európai Unió egy újabb költségvetési időszaka, és Szerbia szeretne már abból a költségvetésből forrásokhoz jutni.
A belgrádi sajtó az uniós tárgyalóküldöttség vezetőjének nyilatkozatával egy időben ismertetett egy olyan állásfoglalást is, amely szerint Szerbia uniós csatlakozása nem jelenti az ország NATO-csatlakozását is. A Politika című szerbiai napilap megszólaltatta Traszivulosz Terry Sztamatopuloszt, a NATO-főtitkár politikai kérdésekkel és biztonságpolitikával megbízott tanácsadóját.
Sztamatopulosz elmondta, hogy az azonos demokratikus értékeket valló országok sorában vannak olyanok, amelyek a csak NATO, illetve olyanok, amelyek csak az EU tagjai, és 22 olyan ország, amely mindkét szervezetnek a tagja. A nem NATO-tag EU-országok csoportjában Ausztriát, Ciprust, Finnországot, Írországot, Máltát és Svédországot nevezte meg.
A szerb sajtó mindezekkel együtt csütörtökön ismertette Oroszország belgrádi nagykövetének nyilatkozatát, amely szerint Moszkva elégedett Szerbia álláspontjával, hogy nem akar a NATO tagjává válni. Alekszandr Csepurin kifejtette: "Ha engem kérdeznek, hogy Oroszország elégedett-e, akkor a válaszom igen. Jugoszlávia fél évszázadig semleges állam volt, és úgy vélem, semmi értelme, hogy most Szerbia a NATO tagjává váljon".
Forrás
MTI
