2012. január 23., 16:16

Szerb-magyar vita az áldozatok számáról

BELGRÁD. Az 1942. január 21-én kezdődő és három napon át tartó újvidéki vérengzés során a magyar karhatalmi erők a belgrádi Veèernje novosti napilap írása szerint összesen 1246 polgárt gyilkoltak le. Az áldozatok többsége zsidó és szerb nemzetiségű volt. A lap ellentmondásba keveredett az önmaga által sorolt számadatokkal.

A lap rámutat, hogy a vérengzés Dél-Bácskában már január elején elkezdődött. Az újvidéki razziát megelőzően a Duna és a Tisza közének csücskében, az ún. Sajkás-vidéken január 4-én kezdődtek a kivégzések, melyek során 2.297 személyt öltek meg.

A Dél-Bácskában zajló razzia-sorozat 1942. január 29-én ért véget Óbecsén, ahol 266 személy vált áldozatává a kivégzéseknek. A szerb nemzeti sajtó markáns képviselőjének számító újság összegzése szerint a dél-bácskai razziáknak összesen 3.809 ártatlan áldozata volt. Ennyi nevet sikerült eddig összeírni. Ez a szám megközelítőleg egybeesik a magyarországi adatokkal.

A Veèernje novosti azonban eltérő adatokat közöl a razziákban való részvétellel meggyanúsítottak számáról. Azt írja 1.900-an vettek részt a razziákban és közülük 1.100 személyt végeztek ki. Ugyanakkor a lap hivatkozik Dr. Drago Njegovan történész adataira is, amelyek arról szólnak, hogy a razziában 1.235 magyar vett részt. Érdekes, hogy a történész, aki egyébként a magyar-szerb történész vegyes-bizottságnak is tagja, közéjük sorolja Horthy Miklóst, Magyarország akkori kormányzóját is.

Az önmaga által sorolt számadatokkal ellentmondásba keveredve a lap Njegovanra hivatkozva azt állítja, hogy a bűnösök többsége nem volt elérhető az igazságszolgáltatás számára, ezért nem is ítélkezhettek felettük.

A belgrádi lap szerb történészekre hivatkozva nehezményezi, hogy Magyarországon "újraírják a történelmet". Ezt azzal támasztja alá, hogy az újvidéki razziában való bűnrészességgel vádolt Képíró Sándort, a nemrég elhunyt egykori csendőrszázadost Budapest nem találta bűnösnek, és hogy Magyarországon rehabilitálták Szombathelyi Ferenc vezérkari főnököt, akit a jugoszláv bíróság 1946-ban Újvidéken halálra ítélt és kivégeztetett.

Újvidék városa ma emlékezik a razzia évfordulójára és az áldozatokra. A központi megemlékezést a Szerb Pravoszláv Egyház Bácskai Püspöksége szervezi, melyre meghívta Efraim Zuroffot, a Simon Wiesenthal jeruzsálemi központjának a vezetőjét. Zuroff Szerbiában azzal vált ismertté és bizonyos politikai és egyházi körökben népszerűvé, hogy 2008-ban Magyarországtól követelte az akkor már Argentínából hazaköltözött és Budapesten élő Képíró Sándor kiszolgáltatását, annak Szerbiában történő elítélését és megbüntetését. Zuroff ennek köszönhetően vált Újvidék díszpolgárává 2009 januárjában és mondhat beszédet az újvidéki megemlékezéseken.

Az évforduló alkalmából tartandó idei rendezvényen Irinej szerb egyházfő vezeti a gyászszertartást, amelyben Isak Asiel szerbiai főrabbi is részt vesz.  Igor Pavlièiæ polgármester csak egyszerű polgárként vehet részt a rendezvényen, amelyen Nikowitz Oszkár Magyarország belgrádi nagykövete is jelen lesz.


Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.