Szeptember 11. és a terrorháborúk
A 2001. szeptember 11-ei merényletre emlékeztek annak a konferenciának a résztvevői, amelyet a budapesti CEU-n, a Közép-európai Egyetemen rendeztek. Az egyetem rektora, az USA korábbi külügyi államtitkár, John Shattuck szerint a merényletek nemcsak „az egyik legsötétebb napot” jelentik a történelemben, hanem a majdnem háromezer áldozatot követelő támadás hatalmas anyagi kárt is okozott. Az Egyesült Államok költségvetési deficitje is azért jelent ma problémát, mert a merénylet következtében megugrottak a biztonsági és a katonai kiadások.
Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója, az intézmény Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója is a merényletek utóhatásairól szólt a Demokratikus Átmenet Nemzetközi Központja által rendezett konferencián. Bár a különböző adatbázisok egymásnak ellentmondó számokat közölnek, Tálas szerint a terrortámadások 2003-2004-től rendkívüli módon megszaporodtak szerte a világban. (2003-ban indult meg a második iraki háború.) A kutató által idézett egyik statisztika (WITS) szerint 2004 és 2011 között összesen a 79 766 terrortámadás történt és 111 ezer halálos áldozatot követeltek ezek az akciók. A sebesültek száma 228 ezer volt. A legtöbb haláleset 2007-ben történt az elmúlt hét évben.
A legszörnyűbb statisztikák – nem túlzottan meglepő módon – Irakból származnak: 50 ezer halott, 25 600 támadás nyomán. Pakisztánban 2004 és 2011 között 9946 ember halt meg, Afganisztánban 12 775 a terroráldozatok száma. A száraz és hátborzongató statisztikák ezzel még nem értek véget: Indiában 6992-en, Szomáliában 5233-an vesztették életüket. Kongóban 3480, Kolumbiában 2759, Thaiföldön 3156 a halottak száma. Oroszország 2260 áldozattal szerepel a listákon.
A támadások 80 százaléka muszlim országokban történik, a halálos áldozatok 87 százaléka is ilyen államokban veszti életét. Ugyanakkor Tálas felhívta a figyelmet, hogy ha három országot leszámítunk a statisztikákból – Irakot, Afganisztánt és Pakisztánt –, akkor csak 20, illetve 16 százalékos ez az arány. (Hozzátehetjük ehhez: a három említett országban, Irakban, Afganisztánban és Pakisztánban gyakorlatilag külföldi országok katonái és az ottani reguláris haderők vívnak háborút a helybeli lakossággal, illetve külföldi harcosokkal, ezért az itteni terrorakciók szélesebb kontextusba helyezve értelmezendők.)
A konferencián részt vett a magyar külügyminiszter is. Martonyi János szerint azzal nyer értelmet a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások áldozatainak halála, ha folytatódik a nemzetközi együttműködés a terrorizmus visszaszorítására és az esetleges újabb támadások megelőzésére. A magyar külügyminiszter azt is kijelentette: a terrorizmus nem ismer határokat, ezért az együttműködésben "nem hátrálhatunk meg".
A konferencián felszólalt Erdős André nagykövet, Magyarország korábbi ENSZ-képviselője is. Erdős a helyszínen tartózkodott 2001-ben, amikor a merényletek történtek, hiszen New Yorkban dolgozott diplomataként. Felidézte az emberek szolidaritását, azt, hogy vért adni gyülekeztek sok ponton, jóllehet erre sajnos nem volt szükség, mert a terrortámadásnak nem volt sok túlélője, sebesültje, annál több áldozata.
Az USA nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakis arról beszélt a konferencián, a terroristák azt hitték, csak erőszakos úton érhetik el a politikai és társadalmi változásokat, holott "ez nem is lehetne távolabb az igazságtól". Az áldozatok nem hiába vesztették életüket, "erősebbek, egységesebbek lettünk" a támadás után – hangoztatta. Hozzátette: a terrorizmus ellen tett erőfeszítések eredményeként az al-Kaida szervezete szétzilálódott.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ
