Szénássy Árpádra emlékeztünk születésének 65. évfordulóján
A genius loci volt sokrétű tevékenysége mozgatórugója
A rendezvény elején Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlevőket, köztük a Szénássy család tagjait, továbbá dr. Gazda Istvánt - a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatóját, Nagy Zoltánt - az Országos Széchenyi Könyvtár nyugalmazott főosztályvezetőjét, Nick Ferencet – a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnökét és a Magyar Kultúra másik Lovagját, Végh Józsefet, továbbá dr. Molnár Imrét – a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatóját, Fazekas Lászlót – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökét, Stubendek Lászlót – Komárom polgármesterét, a Dél-Komáromot képviselő Hamrák Zsófia városi tanácsnokot, valamint a helyi oktatási és kulturális intézmények, illetve civil szervezetek képviselőit. Elmondta: egyesületük minden évben tisztelettel emlékezik meg egy-egy jeles, már elhunyt komáromi személyiségről, s idén egy hajdani elnökségi tagjuk emlékének adóznak.
Stubendek László Komárom város nevében üdvözölte a közösen emlékezőket, és röviden méltatta Szénássy Árpád (1953-2005) sokrétű munkásságát, kiemelve, hogy ő 1990-95 között alpolgármesterként is tevékenykedett a város élén, s a Komáromi Napok megrendezése is az ő nevéhez fűződik. Csütörtöky József múzeumigazgató pedig kiemelte: a hely szelleme – a genius loci volt az egyik fontos mozgatórugója a rendkívül nagy elkötelezettséggel, hivatástudattal, szorgalommal és munkabírással megáldott lokálpatrióta szerteágazó tevékenységének.
Az Országos Széchenyi Könyvtár legkitartóbb külső munkatársként kutatott
Nagy Zoltán, az Országos Széchenyi Könyvtár nyugalmazott főosztályvezetője dr. Szénássy Árpád maradandó munkássága és emlékképe az Országos Széchényi Könyvtárban címmel tartott diavetítéssel egybekötött előadást. A komáromi kutatót a legkitartóbb külső munkatársuknak nevezte, aki minden kedden záróráig gyarapította ismereteit, valamint a kutatásaival kapcsolatos dokumentum- és képanyagot a „Széchenyiben”. A magyar forradalom és szabadságharc közelgő 170. évfordulója alkalmából kiemelte: az általa alapított KT Könyv- és Lapkiadóval együtt adták ki a Komáromi Értesítő reprint kiadványt, amelyből Kossuth Lajos és Szemere Bertalan által a szabadságharc idején mondottakat idézte. Nagyra értékelte Szénássy kastélymentő munkásságát – felújíttatta a rossz állagú csúzi kastélyt, amelyben jeles magyar személyiségek panoptikumát rendezte be...
Dr. Gazda István: ő a semmiből egy új világot teremtett
Dr. Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója Szénássy Árpád kutatómunkája és kiadványai című további előadása előtt Boráros Imre, Kossuth-díjas színművész Rudyard Kipling Ha című, Kosztolányi Dezső által magyarra fordított versét mondta el.
A Komáromba 1973 óta előadóként visszajáró Gazda doktor a tőle megszokott frappáns stílusban Szénássy Árpád kutatómunkájáról és kiadványairól beszélt, hangsúlyozva: „ ő a semmiből egy új világot teremtett”, hiszen addig a nyilvánosság által nem ismert adatokat és tárgyi emlékeket tett közkinccsé. Szándékához híven bebizonyítva: a Felvidék, illetve az egykori Felső-Magyarország a múltban gazdag tudományos és kulturális értékekkel rendelkezett. Az előadó a fiatalokat arra sarkallta, hogy folytassák az általa megkezdett sokrétű, példa értékű kutatómunkát.
A Kell ott fenn egy ország című megható dallal végződő emlékműsorban közreműködtek: Fekete Éva (fuvola), Fekete Vince (hegedű), Kalmár Zsuzsanna (zongora), Kulin Eduárd (hegedű), Siposs Jenő (gitár) és a GAUDIUM Vegyeskar - Stirber Lajos karnagy vezényletével.
Egy hónapig látható a Világaim című emlékkiállítás a „Zichyben”
Azután az emlékezők átvonultak a múzeum Zichy-palotabeli részlegére, ahol egy hónapig lesz megtekinthető a Világaim című Szénássy-emlékkiállítás. A személyes tárgyakból, fotókból, könyvekből összeállított tárlatot Csütörtöky József igazgató nyitotta meg, majd Az elfelejtett szobrászművész, Berecz Gyula című nyomdafriss posztumusz kiadványt is bemutatta.
Szénássy Árpádról egyebek között megtudtuk: az érettségi után agrármérnöki diplomáját Prágában szerezte meg, majd Mosonmagyaróvárott doktorált. Korai halála ellenére rendkívül gazdag életművet hagyott hátra: több mint 20 könyv, számtalan tanulmány, továbbá a Múltunk Emlékei honismereti, műemlékvédelmi és turisztikai lap, valamint a Kárpát-medencei Kastély Krónika magazin elindítása, illetve a KT Könyv- és Lapkiadó által felújított csúzi kastélyban működő Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet alapítása fűződik nevéhez. Művelődési és helytörténeti írásait többek között az Új Szó, a Szabad Földműves, az Élet és Tudomány, a Magyar Nemzet és a Magyar Építőművészet hasábjain publikálta.
A Honismereti Kiskönyvtár - sorozat elindításával nagyban hozzájárult a településeink történelmi, vallási emlékeinek megörökítéséhez és megőrzéséhez is. Annak napjainkig csaknem 300 füzete jelent meg, több mint 1 milliós példányban.
Könyvei széles témakört ölelnek fel; részben eredeti szakmájához, a mezőgazdasághoz kötődnek (A népi élelmiszer előállításától az ipari feldolgozásig Komárom megyében 1945-ig), de feldolgozta a komáromi hírlapírás 200 éves történetét, összegyűjtötte az 1882–1997 közti magyar filatelista hírlapirodalmat, felkutatta és lexikonba szedte az Árpád-kori templomokat a Nyitrai, a Nagyszombati és a Pozsonyi kerületben, valamint a Honismereti Kiskönyvtár több darabját is maga állította össze.
Közéleti szerepet is vállalt: 1990 és 1995 között Komárom alpolgármestere volt. Kezdeményezésére a város önkormányzata 1991-ben a Komáromi Városi Egyetem támogatására létrehozta a Schola Comaromiensis Alapítványt, amelynek elnöke lett. Sokoldalúságát bizonyítja díjainak, elismeréseinek sokrétűsége is: 1979-ben a szlovák mezőgazdasági minisztérium által a napenergia hasznosítására kiírt pályázaton lett díjazott, 2000-ben a Kiemelkedő Honismereti Munkáért díjat kapta meg, 2002-ben a Magyar Filatelista Tudományos Társaság tagjává választották, 2004-ben pedig a Magyar Kultúra Lovagja megtisztelő cím birtokosa lett.
„A ma nyíló emlékkiállításunkkal nemcsak Szénássy Árpád sokrétű közművelődési és írói tevékenységét szeretnénk bemutatni, hanem kedvteléseinek, figyelemreméltó gyűjteményeinek is igyekeztünk teret biztosítani. Az évek során értékes bélyeggyűjteményt és a csaknem 600 darabból álló jelentős bélyeges téglagyűjteményt épített ki.
Kiállításunk kiemelt helyen ismerteti a csúzi kastély igényes felújítását. A lepusztult kastélyt 1998-ban a komáromi KT Nyomda Kft. vásárolta meg, majd Szénássy Árpád irányításával megkezdődött a kastély felújítása, s az egyes termeket korhű bútorokkal rendezték be. A nyilvánosság számára 2001 novemberében nyitották meg, a Műemlékvédelmi Hivatal pedig 2002-ben védett műemlékké nyilvánította. A kastély 2003 óta kiállítások, konferenciák, könyvbemutatók színhelye volt s egyúttal a Szénássy Árpád által alapított Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet székhelye is lett. 2004-től a felújított termek közismert személyiségek (Esterházy János, Lehár Ferenc, Jókai Mór, Laborfalvy Róza, Pázmány Péter, Klapka György, Andrássy Gyula, Jedlik Ányos, Baross Gábor és Feszty Árpád) kerámiaszobraival gazdagodtak, melyeket Szelekovszky Magdolna kerámiaművész és Juhász Katalin kosztümtervező készített.
Kiállításunk végén a Jókai-díj című irodalmi pályázatot ismertetjük, melynek egyik ötletadója volt Szénássy Árpád. E díjjal a Jókai Egyesület és a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány immár több mint 12 éve tiszteleg Szénássy Árpád emléke előtt“ – hangzott el a megnyitón.
Hiánypótló Az elfelejtett szobrászművész, Berecz Gyula című kötet
A Berecz Gyuláról írt kötetről pedig egyebek mellett megtudtuk: Szénássy Árpád e hiánypótló munkája először próbálja bemutatni a híres, de sajnos, elfelejtett komáromi szobrászművészt. Berecz Gyulát. A kötet rendhagyó módon ismerteti a művész életét, megpróbáltatásait, a közismert vagy kevésbé ismert alkotásait is. Minderről a szerző így ír a könyv előszavában: „ Berecz Gyulának nincs monográfiája. A fellelhető adatok, levéltári dokumentumok is nagyon szűkszavúak. Művei a kitelepítéssel járó költözködésben annyira szétszóródtak, gipszmintái összetörtek, hogy nagyon nehéz volna egy hagyományos módon összeállított monográfiát kiadni. Munkámban egy nem szokványos életmű bemutatására vállalkoztam, mégpedig oly´ módon, hogy időrendi sorrendben ismertetem élete főbb állomásait, és a kötet fő hangsúlyát összegyűjtött műveinek bemutatására helyeztem“.
