Szankciókról döntöttek az EU-külügyminiszterek

Sajtónyilatkozatában Martonyi János külügyminiszter megerősítette, Fehéroroszország esetében szükségesnek látták a szankciók bővítését. Az országban ugyanis a politikai foglyok egy részét kiengedték ugyan, de a politikai nyomás nem enyhül, a helyzet megítélése továbbra sem kedvező.
Az unió további 16 fővel kibővítette azoknak a fehéroroszországi személyeknek a listáját, akiket vízumtilalommal sújtottak, valamint elrendelték velük szemben az Európában elérhető javaik befagyasztását. Eddig 192 személy volt a tilalmi és vagyonbefagyasztási listán - mindegyikük a Lukasenka-rezsim prominense, illetve az állami elnyomó gépezet működtetője. Az eddigi listát egy évvel meghosszabbították. Egyidejűleg azt is megerősítették, hogy a civil társadalommal viszont tovább építi kapcsolatait az EU.

Szíriát illetően a miniszterek a szankciók bővítését és folytatását helyezték kilátásba, amíg "vége nincs az elfogadhatatlan erőszaknak" és "döntő előrelépés" nem mutatkozik egy békés és demokratikus átmenet irányában. A miniszterek luxembourgi tanácskozásán kiadott közlemény kiemelte: az EU folyamatos felülvizsgálat alatt tartja és megfelelőképpen módosítja a rezsim és az azt támogató cégek és személyek elleni, célzott büntetőintézkedéseit.

Iránnal kapcsolatban elsősorban az emberi jogok helyzetének további romlását állapították meg. Az intézkedések tervezett kiszélesítése értesülések szerint 29 személlyel, köztük 3 miniszterrel bővítené az eddigi tilalmi listát.

Aggódó hangú nyilatkozatot adtak ki a miniszterek Jemenről is. Arra szólították valamennyi politikai felet, hogy biztosítsanak rendezett és bevonó jellegű átmenetet, továbbá tartózkodjanak az erőszaktól, és garantálják a nemzetközi emberi jogi alapértékek tiszteletben tartását.

Ami Líbiát illeti, a külügyminiszterek megerősítették az unió elkötelezettségét egy új, stabil, független és demokratikus rendszer kiépítésének támogatására. Az unió egyúttal segítséget ígért a líbiai gazdaság talpra állításához is.

A miniszterek - szóbeli nyilatkozatokban - Egyiptomot a vallásszabadság tiszteletben tartásának alapvető fontosságára emlékeztetették. Az országban ugyanis halálos áldozatokat követelő zavargások zajlottak le keresztények és muszlimok között, illetve a biztonsági erők a keresztény tüntetőkkel szemben erőszakot alkalmaztak.

Mint Martonyi János elmondta, foglalkoztak Ukrajnával is. Beszámolt arról, hogy a tagállamok körében aggodalom tapasztalható Julija Timosenko volt kormányfő perének esetleges politikai motivációját illetően. Úgy vélte, a keddi ítélettől függően, "kedvezőtlen esetben viszonylag határozott válaszra kell hogy számítson Ukrajna". Hozzátette: abban ugyanakkor egyetértés mutatkozott a tagországok között, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás és a társulási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat folytatják Kijevvel.

A találkozón értékelték a szeptember végén Varsóban - Magyarország társ-házigazdasága mellett - lebonyolított keleti partnerségi csúcstalálkozót is. Martonyi János elmondta, hogy a miniszterek általában véve sikeresnek ítélték meg a találkozót, annak ellenére, hogy Fehéroroszország lényegében bojkottálta azt.

A miniszteri találkozón arról is döntés született, hogy egyelőre megőrzik az EUFOR Althea elnevezésű, EU vezette bosznia-hercegovinai katonai erő végrehajtó jogkörét, bár az országban maradó külföldi katonák számát csökkentik. Az uniós országok külügyminiszterei egyúttal felszólították a bosznia-hercegovinai politikai erőket, hogy sürgősen állapodjanak meg egymással működőképes kormány létrehozásáról, és lássanak végre hozzá az Európához való közeledés érdekében elkerülhetetlen reformokhoz.