Szankciók esetén Oroszország ellenintézkedéseket hozhat
MOSZKVA. Ha az Egyesült Államok és az Európai Unió büntetőintézkedéseket vezet be Oroszország ellen Ukrajnával kapcsolatban, akkor elképzelhető, hogy Moszkva ezekkel arányos ellenintézkedéseket hoz - közölte csütörtökön az orosz gazdasági miniszterhelyettes.
"Készen állunk minden eshetőségre. Viszonzunk minden lépést. Azt mondtam, hogy ezek a lépések szimmetrikusak lesznek" - jelentette ki Alekszej Lihacsov. Hozzátette: minisztériuma reméli, hogy az Egyesült Államok és az EU szankciói politikaiak, nem pedig gazdaságiak lesznek. "Szeretném remélni, hogy ha az Európai Unió szankciókat is léptet érvénybe, azok nem fogják korlátozni az üzleti együttműködést" - mondta.
A múlt heti rendkívüli csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői három lépcsőben helyeztek kilátásba büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni fellépés miatt. Brüsszel ugyanakkor csak a végső esetben használná a széles körű gazdasági, kereskedelmi szankciók bevezetését, ha a Kreml "további lépéseket tesz a helyzet destabilizálása felé".
Az amerikai kongresszus két háza kedden az orosz csapatok azonnali kivonását követelte a Krím félszigetről, és keményebb szankciók bevezetését szorgalmazva Moszkvával szemben. A szenátusban egyhangúlag elfogadott határozat arra szólít fel, hogy Oroszországot zárják ki a legfejlettebb ipari hatalmakat tömörítő G8-as csoportból.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap csütörtöki elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy Günther Oettinger uniós energetikai biztos kilátásba helyezte a Gazprom hozzáférésének megakadályozását a Németországon keresztül haladó OPAL gázvezetékhez. Ez a csővezeték csatlakozik az Északi Áramlat gázvezetékhez, amely az orosz gázt Németországba továbbítja.
Az orosz független újság megjegyzi, hogy német közgazdászok és üzletemberek óvatosságra intenek Európai Unió (EU) és Oroszország gazdasági kapcsolatait korlátozó, Brüsszelben meghirdetett tervekkel kapcsolatban. A lap emlékeztet rá, hogy bár egyes vélemények szerint a Kreml aligha tud lemondani a szénhidrogének (földgáz, kőolaj) szállításáról az EU-ba, mert attól függ az orosz állami költségvetés, hatezer Oroszország területén működő német cég válhat azonban a Moszkvával szembeni uniós gazdasági büntetőintézkedések foglyává. Nem szólva a számos holland, brit vállalkozásról, valamint a baltikumi országokból való cégekről, amelyeknek a léte nagyban függ az orosz piactól. A Nyezaviszimaja Gazeta kommentárja szerint az Oroszországgal szembeni lehetséges gazdasági szankciók Európában hatalmas válsághoz vezethetnek, sőt átterjedhetnek a világ egészére is.
Az OECD felfüggeszti Oroszországgal a csatlakozási tárgyalásokat
Felfüggeszti Oroszországgal a csatlakozási tárgyalásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Ukrajnával viszont meg kívánja erősíteni a kapcsolatait - közölte csütörtökön a párizsi székhelyű szervezet.
"Az igazgatósági tanács 2014. március 12-i ülését követően az OECD pillanatnyilag elhalasztott minden olyan tevékenységet, amely az Orosz Föderációnak az OECD-hez való csatlakozási folyamatához kapcsolódik" - olvasható a közleményben, amely szerint a szervezet vezetői abban is megállapodtak, hogy "az OECD-nek pozitívan kell válaszolnia Ukrajna kérésére a már meglévő együttműködés megerősítését illetően". A közlemény szerint a szervezet tagjainak kérésére a főtitkár "tájékozatta az Orosz Föderációt a következményekről".
A bejelentés azzal áll összefüggésben, hogy az orosz csapatok által elfoglalt, Ukrajnához tartózó Krím félszigeten vasárnap népszavazást tartanak a terület visszacsatolásáról Oroszországhoz, amelyet Nyikita Hruscsov egykori szovjet vezető 1954-ben választott le Oroszországról és adott át Ukrajnának, a Szovjetunión belül.
Oroszország 1992 óta működik együtt az OECD-vel, felvételét 1996-ban kezdeményezte, a csatlakozási tárgyalások megkezdését 2007-ben hagyták jóvá a világ fejlett gazdaságait tömörítő szervezet tagállamai.
Az ukrán parlament csütörtökön törvényt fogadott el az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat létrehozásáról. A haderő 60 ezer fős lesz, de szükség esetén parlamenti döntéssel növelni lehet majd a létszámát. A gárdát a belügyminisztériumnak alárendelt egységekből hozzák létre. Feladata az lesz, hogy megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól.
A múlt heti rendkívüli csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői három lépcsőben helyeztek kilátásba büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni fellépés miatt. Brüsszel ugyanakkor csak a végső esetben használná a széles körű gazdasági, kereskedelmi szankciók bevezetését, ha a Kreml "további lépéseket tesz a helyzet destabilizálása felé".
Az amerikai kongresszus két háza kedden az orosz csapatok azonnali kivonását követelte a Krím félszigetről, és keményebb szankciók bevezetését szorgalmazva Moszkvával szemben. A szenátusban egyhangúlag elfogadott határozat arra szólít fel, hogy Oroszországot zárják ki a legfejlettebb ipari hatalmakat tömörítő G8-as csoportból.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap csütörtöki elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy Günther Oettinger uniós energetikai biztos kilátásba helyezte a Gazprom hozzáférésének megakadályozását a Németországon keresztül haladó OPAL gázvezetékhez. Ez a csővezeték csatlakozik az Északi Áramlat gázvezetékhez, amely az orosz gázt Németországba továbbítja.
Az orosz független újság megjegyzi, hogy német közgazdászok és üzletemberek óvatosságra intenek Európai Unió (EU) és Oroszország gazdasági kapcsolatait korlátozó, Brüsszelben meghirdetett tervekkel kapcsolatban. A lap emlékeztet rá, hogy bár egyes vélemények szerint a Kreml aligha tud lemondani a szénhidrogének (földgáz, kőolaj) szállításáról az EU-ba, mert attól függ az orosz állami költségvetés, hatezer Oroszország területén működő német cég válhat azonban a Moszkvával szembeni uniós gazdasági büntetőintézkedések foglyává. Nem szólva a számos holland, brit vállalkozásról, valamint a baltikumi országokból való cégekről, amelyeknek a léte nagyban függ az orosz piactól. A Nyezaviszimaja Gazeta kommentárja szerint az Oroszországgal szembeni lehetséges gazdasági szankciók Európában hatalmas válsághoz vezethetnek, sőt átterjedhetnek a világ egészére is.
Az OECD felfüggeszti Oroszországgal a csatlakozási tárgyalásokat
Felfüggeszti Oroszországgal a csatlakozási tárgyalásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Ukrajnával viszont meg kívánja erősíteni a kapcsolatait - közölte csütörtökön a párizsi székhelyű szervezet.
"Az igazgatósági tanács 2014. március 12-i ülését követően az OECD pillanatnyilag elhalasztott minden olyan tevékenységet, amely az Orosz Föderációnak az OECD-hez való csatlakozási folyamatához kapcsolódik" - olvasható a közleményben, amely szerint a szervezet vezetői abban is megállapodtak, hogy "az OECD-nek pozitívan kell válaszolnia Ukrajna kérésére a már meglévő együttműködés megerősítését illetően". A közlemény szerint a szervezet tagjainak kérésére a főtitkár "tájékozatta az Orosz Föderációt a következményekről".
A bejelentés azzal áll összefüggésben, hogy az orosz csapatok által elfoglalt, Ukrajnához tartózó Krím félszigeten vasárnap népszavazást tartanak a terület visszacsatolásáról Oroszországhoz, amelyet Nyikita Hruscsov egykori szovjet vezető 1954-ben választott le Oroszországról és adott át Ukrajnának, a Szovjetunión belül.
Oroszország 1992 óta működik együtt az OECD-vel, felvételét 1996-ban kezdeményezte, a csatlakozási tárgyalások megkezdését 2007-ben hagyták jóvá a világ fejlett gazdaságait tömörítő szervezet tagállamai.
Az ukrán parlament csütörtökön törvényt fogadott el az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat létrehozásáról. A haderő 60 ezer fős lesz, de szükség esetén parlamenti döntéssel növelni lehet majd a létszámát. A gárdát a belügyminisztériumnak alárendelt egységekből hozzák létre. Feladata az lesz, hogy megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól.
Forrás
MTI
