2017. október 29., 14:58

Szakértő: kiélezett a helyzet Katalóniában

MADRID, BARCELONA, BUDAPEST. Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője szerint kiélezett a helyzet Katalóniában, de nem látni annak nyomait, hogy erőszakhoz vezethetne.
201710291444340.kat01.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

Szabó Barnabást az M1 aktuális csatornán vasárnap arról kérdezték, hogy demokratikus ellenállásra szólított fel Carles Puigdemont eddigi katalán elnök, akinek menesztését péntek este jelentette be a spanyol miniszterelnök. A szakértő kiemelte: elbocsátották a rendőrség vezetőjét, akit a függetlenségpártiakhoz húzónak találtak, és ez egyelőre minden konfliktus nélkül megtörtént.

Jelezte: a katalán függetlenségpárti erők szeretnék fenntartani azt a képet, hogy ők békés átmenetet szeretnének, nem folyamodnak erőszakhoz. Az lehet az egyetlen kérdés, hogy a helyi katalán rendőrségnek lennének-e olyan csoportjai, amelyek nem mozdulnak el a függetlenségpárti kormány mellől - fűzte hozzá.

Ismertette: a spanyol kormány jogi szinten megkezdte a katalán közigazgatási, kormányzati, rendészeti feladatok átvételét, ezért egyfajta duplikáció valósulhat meg, a függetlenségpártiak "elméletileg" a helyükön maradnak, nem veszik tudomásul az elmozdításukat. Megjegyezte: a szenátus felhatalmazása alapján a spanyol miniszterelnök-helyettes felelős elvileg a legfelsőbb szinten a katalán autonóm tartomány irányításáért.

Nem lennének többségben a függetlenségi pártok egy felmérés szerint

Nem szereznének többséget a katalán parlamentben a függetlenségi pártok, ha most rendeznének előrehozott választásokat az autonóm közösségben - derült ki az El Mundo című napilap vasárnapi számában megjelent felmérésből.

A Sigma Dos közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint a szavazatok 42,5 százalékát kapnák meg a választóktól a Katalónia Spanyolországtól való elszakadását támogató pártok. Ez pedig legfeljebb 65 képviselői helyet jelentene számukra a 135 tagú törvényhozásban, amelyben 68 mandátum kell a többséghez.

Az Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT), a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) és a Népi Egység (CUP) a 2015 őszén tartott legutóbbi katalán parlamenti választásokon együttesen 47,7 százalékos támogatást nyert, amely 72 mandátumot ért.

A felmérés szerint a Spanyolország egységét támogató, eddig ellenzékben lévő pártokra most 43,4 százalék szavazna, két éve 39,1 százalék támogatta őket.

A választásokat a függetlenségi ERC nyerné 26,4 százalékos támogatással, második helyen a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt végezne 19,6 százalékkal. Harmadik helyen jutna a katalán parlamentbe a Katalán Szocialista Párt (PSC) a voksok 15,1 százalékával, negyedik lenne a függetlenségi PdeCat 9,8 százalékkal.

A Sigma Dos felmérését október 23. és 26. között végezte, tehát még azelőtt, hogy a helyi parlament pénteken megszavazta a független "Katalán Köztársaság" létrehozását célzó javaslatot. A spanyol kormányfő pedig még aznap, a spanyol szenátustól kapott felhatalmazás alapján feloszlatta a katalán kormányt és a katalán parlamentet, továbbá kiírta az előrehozott választásokat Katalóniában december 21-ére.

A megkérdezettek 52 százaléka szerint a jelenlegi helyzet legjobb megoldását az előrehozott választások megrendezése jelenti - derült ki a Metroscopia közvélemény-kutató cég felméréséből, amelyet szintén még a barcelonai és madridi döntések előtt, október 24-én végzett Katalóniában.

Az El País című napilap vasárnapi számában megjelent kutatásban a válaszadók 43 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen.

A felmérésben rákérdeztek egyebek mellett az identitásra is: 46 százalék vallotta magát legalább annyira katalánnak mint spanyolnak. A megkérdezettek 25 százaléka inkább katalánnak tartja magát mint spanyolnak, 19 százalék csak katalánnak, 5 inkább spanyolnak mint katalánnak és 3 százalék pedig csak spanyolnak.

Belga államtitkár: Puigdemont politikai menedékjogot kaphatna Belgiumban

Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemont leváltott katalán elnöknek, ha kérelmezné - mondta Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM flamand közszolgálati televíziónak.

"A helyzetet, Madrid intézkedéseit látva, illetve azt, hogy börtönbüntetésekről beszélnek, kérdéses, hogy (Puigdemont) tisztességes tárgyalást kapna-e" - hangoztatta Francken, elismerve, hogy az ügy minden bizonnyal diplomáciai bonyodalmakat eredményezne Spanyolországgal.

Hozzátette, ha az eddigi katalán elnök megkapná a menedékjogot, akkor a spanyol hatóságok rendkívül nehezen érhetnék el a kiadatását, a belga jog ugyanis azt nem teszi lehetővé.

"Eddig nem érkezett semmilyen kérelem, de a dolgok gyorsan változnak. Meglátjuk majd, mi történik a következő órákban és napokban" - fogalmazott az államtitkár a tévéinterjúban.

A La Libre Belgique című helyi napilap szerint a flamand politikus kijelentése ellentétben áll Charles Michel belga kormányfő mérsékelt, a felek között párbeszédet sürgető álláspontjával.

Sajtóhírek szerint Carles Puigdemont néhány napja elképzelhetőnek nevezte, hogy szükség esetén menedékkérelmet nyújt be valamelyik európai ország nagykövetségén.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök péntek este jelentette be Puigdemont menesztését, valamint a katalán parlament feloszlatását és az új tartományi választások kiírását az után, hogy a barcelonai törvényhozás függetlenségi pártjai megszavazták az önálló Katalán Köztársaság létrehozását.

201710291444340.kat01.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.