Swoboda: megvédhető a jóléti állam
BRÜSSZEL. Életben lehet tartani a jóléti államot Európában, de ahhoz növelni kell a termelékenységet, és reformokra is szükség van - mondta Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakcióvezetője.
Az úgynevezett "progresszív gazdaság" kérdéseinek szentelt tanácskozásra a GKI Gazdaságkutató Zrt. vitaindító tanulmányt készített. Ennek egyik megállapítása, hogy a kelet-közép-európai EU-tagállamoknak az euróövezethez való csatlakozása hasznos lenne mind az érintett országoknak, mind magának az uniónak, de ahhoz a felzárkózási folyamatot fel kell gyorsítani.
Swoboda a budapesti tanácskozást bejelentő közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban a válság 2008-as kitörése óta szinte kizárólag az eurózóna problémáira összpontosítottak, és kevés figyelmet szenteltek a kelet-közép-európai tagországok szociális és gazdasági helyzetének. A tanulmány ezt a hiányt hivatott pótolni - állapította meg.
Az MTI-nek nyilatkozva az EP szocialista frakcióvezetője úgy vélekedett: a jóléti állami igenis fenntartható Európában, ha növelik a termelékenységet és az exportképességet, ha több embernek adnak munkát. Több forrást kell fordítani kutatásra és fejlesztésre - tette hozzá, kiemelve, hogy uniós szinten jobban össze kell kapcsolni egymással az egyes tagországokban meglévő kutatói kapacitásokat.
"Arra törekszünk, hogy megvédjük a jóléti államot. De mi szociáldemokraták nem vagyunk reformellenesek, a reformokra számos területen szükség van" - mondta. Ezek közül kiemelte a nyugdíjreform szükségességét, valamint azt, hogy a közszférában - azon belül az oktatásban is - javítani kell a hatékonyságot, nem szabad felduzzasztani az apparátust.
Swoboda szerint azonban pusztán a megszorításokkal nem lehet eredményt elérni az adósságcsökkentés terén sem. Ha nincs munkára ösztönzés, akkor szükségtelenül sok pénzt kell kiadni a munkanélküliek ellátására - figyelmeztetett.
Hannes Swoboda a pénteki budapesti gazdaságpolitikai tanácskozás előtt, csütörtökön Szegeden egy másik eszmecserén vesz részt, amelyet a fiatalok oktatási és foglalkoztatási problémáinak szentelnek. Ezzel kapcsolatban azt mondta az MTI-nek: nem elégedett azzal a pénzügyi kerettel, amit az EU-ban előirányoztak a 2014 és 2020 közötti időszakra a fiatalok munkanélkülisége elleni programokra.
"A nettó befizető országok nagyon ellenálltak, a nettó kedvezményezettek pedig nem voltak eléggé egységesek ahhoz, hogy többet harcoljanak ki" - állapította meg. Hozzátette ugyanakkor: nagyon tart attól, hogy ha a kedvezményezettek a rendelkezésre álló pénzt sem fogják tudni időben felhasználni megfelelő projektekre, akkor a nettó befizetők a jövő év végén arra hivatkozhatnak majd, hogy ekkora összegeket sem volt érdemes elkülöníteni.
Az oktatást illetően Swoboda kiemelte, hogy nem csupán a felsőoktatásra, hanem például a szakképzésre is összpontosítani kell. Ugyanakkor - tette hozzá - nem fogadható el, hogy valakit a család szűkös anyagi lehetőségei zárjanak el a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségétől. Hogy aztán ezt tandíj mellett, de erős ösztöndíjrendszer kiépítésével, vagy pedig tandíjmentesen oldják-e meg, az már a tagállamok saját belső ügye - mondta.
Hannes Swoboda szerint az euroszkepticizmus erősödésére - amit a múlt vasárnapi ausztriai választások kimenetele is jelez - nem lenne helyes válasz, ha "Európa-pártiak" és "Európa-ellenesek" úgy kerülnének szembe egymással, hogy az "Európa-pártiak" között nem mutatkozna meg kellő egyértelműséggel a balközép és a jobbközép közötti felfogásbeli különbözőség.
A szocialista EP-frakcióvezető úgy véli, hogy meg kell azt is vitatni, mire van szükség elsősorban az euróövezetben, de - tette hozzá - a megtett lépéseknek nem kell kizárólagosan megmaradniuk az eurózónán belül. "Az eurózóna nem exkluzív övezet, hanem olyan térség, amely egy lépéssel előbbre jár" - fogalmazott Swoboda.
Az osztrák szocialista politikus kitért arra is, hogy szerinte az Európai Bizottságnak bizonyos ügyekben tanácsos óvatosnak lennie, amikor egyes tagországok esetleges szankcionálása kerül szóba. Mint mondta, ő maga mind Magyarország, mind Horvátország vonatkozásában óvott attól, hogy amikor az unió részéről bíráltak bizonyos dolgokat ezekben a tagországokban, akkor azonnal pénz megvonásával fenyegetőzzenek. Swoboda szerint az ilyen jellegű körültekintés hiánya következtében sokakban olyan kép alakul ki az Európai Bizottságról, hogy az "csak üti" a tagországokat, a tagországi politikusok pedig azt mondják, hogy nemzeti érdekeket védelmeznek Brüsszellel szemben.
Swoboda a budapesti tanácskozást bejelentő közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban a válság 2008-as kitörése óta szinte kizárólag az eurózóna problémáira összpontosítottak, és kevés figyelmet szenteltek a kelet-közép-európai tagországok szociális és gazdasági helyzetének. A tanulmány ezt a hiányt hivatott pótolni - állapította meg.
Az MTI-nek nyilatkozva az EP szocialista frakcióvezetője úgy vélekedett: a jóléti állami igenis fenntartható Európában, ha növelik a termelékenységet és az exportképességet, ha több embernek adnak munkát. Több forrást kell fordítani kutatásra és fejlesztésre - tette hozzá, kiemelve, hogy uniós szinten jobban össze kell kapcsolni egymással az egyes tagországokban meglévő kutatói kapacitásokat.
"Arra törekszünk, hogy megvédjük a jóléti államot. De mi szociáldemokraták nem vagyunk reformellenesek, a reformokra számos területen szükség van" - mondta. Ezek közül kiemelte a nyugdíjreform szükségességét, valamint azt, hogy a közszférában - azon belül az oktatásban is - javítani kell a hatékonyságot, nem szabad felduzzasztani az apparátust.
Swoboda szerint azonban pusztán a megszorításokkal nem lehet eredményt elérni az adósságcsökkentés terén sem. Ha nincs munkára ösztönzés, akkor szükségtelenül sok pénzt kell kiadni a munkanélküliek ellátására - figyelmeztetett.
Hannes Swoboda a pénteki budapesti gazdaságpolitikai tanácskozás előtt, csütörtökön Szegeden egy másik eszmecserén vesz részt, amelyet a fiatalok oktatási és foglalkoztatási problémáinak szentelnek. Ezzel kapcsolatban azt mondta az MTI-nek: nem elégedett azzal a pénzügyi kerettel, amit az EU-ban előirányoztak a 2014 és 2020 közötti időszakra a fiatalok munkanélkülisége elleni programokra.
"A nettó befizető országok nagyon ellenálltak, a nettó kedvezményezettek pedig nem voltak eléggé egységesek ahhoz, hogy többet harcoljanak ki" - állapította meg. Hozzátette ugyanakkor: nagyon tart attól, hogy ha a kedvezményezettek a rendelkezésre álló pénzt sem fogják tudni időben felhasználni megfelelő projektekre, akkor a nettó befizetők a jövő év végén arra hivatkozhatnak majd, hogy ekkora összegeket sem volt érdemes elkülöníteni.
Az oktatást illetően Swoboda kiemelte, hogy nem csupán a felsőoktatásra, hanem például a szakképzésre is összpontosítani kell. Ugyanakkor - tette hozzá - nem fogadható el, hogy valakit a család szűkös anyagi lehetőségei zárjanak el a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségétől. Hogy aztán ezt tandíj mellett, de erős ösztöndíjrendszer kiépítésével, vagy pedig tandíjmentesen oldják-e meg, az már a tagállamok saját belső ügye - mondta.
Hannes Swoboda szerint az euroszkepticizmus erősödésére - amit a múlt vasárnapi ausztriai választások kimenetele is jelez - nem lenne helyes válasz, ha "Európa-pártiak" és "Európa-ellenesek" úgy kerülnének szembe egymással, hogy az "Európa-pártiak" között nem mutatkozna meg kellő egyértelműséggel a balközép és a jobbközép közötti felfogásbeli különbözőség.
A szocialista EP-frakcióvezető úgy véli, hogy meg kell azt is vitatni, mire van szükség elsősorban az euróövezetben, de - tette hozzá - a megtett lépéseknek nem kell kizárólagosan megmaradniuk az eurózónán belül. "Az eurózóna nem exkluzív övezet, hanem olyan térség, amely egy lépéssel előbbre jár" - fogalmazott Swoboda.
Az osztrák szocialista politikus kitért arra is, hogy szerinte az Európai Bizottságnak bizonyos ügyekben tanácsos óvatosnak lennie, amikor egyes tagországok esetleges szankcionálása kerül szóba. Mint mondta, ő maga mind Magyarország, mind Horvátország vonatkozásában óvott attól, hogy amikor az unió részéről bíráltak bizonyos dolgokat ezekben a tagországokban, akkor azonnal pénz megvonásával fenyegetőzzenek. Swoboda szerint az ilyen jellegű körültekintés hiánya következtében sokakban olyan kép alakul ki az Európai Bizottságról, hogy az "csak üti" a tagországokat, a tagországi politikusok pedig azt mondják, hogy nemzeti érdekeket védelmeznek Brüsszellel szemben.
Forrás
MTI
