Stoltenberg: a NATO nem akar újabb konfrontációt Oroszországgal
A NATO kétnapos védelmi miniszteri találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján Stoltenberg újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a NATO védelemre berendezkedett katonai szövetség. A hidegháború óta a szövetségesek folyamatosan csökkentették védelmi kiadásaikat, katonai kapacitásukat, ahogy parancsnokságaik számát is. Emellett partnerség kiépítésén dolgoztak Oroszországgal.
Kiemelte, a Krím 2014-es törvénytelen megszállásával és elcsatolásával és Kelet-Ukrajna destabilizációjával Moszkva megszegte nemzetközi jogi kötelezettségeit. Ezt követően a NATO arányos válaszlépéseket tett, amelynek része, hogy megerősítette katonai jelenlétét a balti államokban. Ennek ellenére a szövetség javítani szeretné kapcsolatát Oroszországgal, és el akar kerülni mindenfajta fegyveres konfliktust. A NATO-nak kiszámíthatónak és határozottnak kell lennie. Továbbra is védelemre kell összpontosítania, és a párbeszédre épülő kapcsolatának erősítésére Moszkvával - húzta alá a főtitkár.
Stoltenberg tájékoztatása szerint a védelmi miniszterek szerdán várhatóan döntést hoznak a NATO parancsnoki struktúrájának modernizálásáról. A döntés két új parancsnokság létrehozására terjed ki, amelyek Észak-Amerika és Európa között biztosítják a csapatok és katonai eszközök utánpótlását és európai mozgathatóságát. A képességfejlesztés által javul a NATO és a szövetségesek kommunikációs képessége, gyors és hatékony reagálása egy esetleges szükséghelyzet esetén - közölte.
Egyebek mellett napirendre kerül a védelmi kiadások méltányosabb megosztásának kérdése is, ugyanis a NATO tagjai korábban azt vállalták, hogy a hazai össztermékük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a tagországoknak többet kell fektetniük védelmi kiadások mellett a képességfejlesztésbe és növelni kell műveletei hozzájárulásukat is a NATO misszióihoz.
Spöttle: Magyarország mellé állt a NATO-főtitkár
Kétnapos tanácskozásba kezdtek szerdán a NATO tagállamainak védelmi miniszterei. A tervezett NATO-Ukrajna honvédelmi miniszteri bizottsági ülést viszont nem tartják meg, mert Magyarország megvétózta azt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn ezzel kapcsolatban azt közölte: próbáltak ugyan Magyarországra nyomást gyakorolni, hogy ne éljen a vétójogával, de az ország ellenállt, mert a magyar külpolitika kötelessége megvédeni a magyarokat, bárhol is élnek. Úgy vélte, ez nem kétoldalú ügy, hiszen Ukrajna a nemzetközi kötelezettségeinek is szembement a nyelvtörvénnyel, alapvető nemzetközi jogot sért.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden azt mondta: Ukrajnának és Magyarországnak mihamarabb megegyezésre kell jutnia a kérdésben. Egyúttal üdvözölte a Velencei Bizottság ajánlását, és Kijevet annak tanulmányozására szólította fel.
Georg Spöttle a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy vélte, a NATO-főtitkár Magyarország mellé állt ebben a kérdésben, és a magyar diplomácia fellépése nyomán nem fogadják Ukrajnát a NATO védelmi miniszterei. Szerinte a főtitkár megértette Magyarország érvelését, ami a magyar diplomácia fontos eredménye.
Ukrajna és a NATO viszonyával kapcsolatban emlékeztetett: Kijev már a Majdan téri forradalom után is „nagyon erősen próbálkozott”, hogy csatlakozhasson az észak-atlanti szövetséghez. Ez ugyanakkor nyílt konfrontációhoz vezethetne Oroszországgal, mivel Moszkva nem szeretné, ha NATO-egységek lennének a közvetlen határánál. Az esetleges csatlakozási tárgyalások megkezdésekor Oroszország várhatóan bekeményít majd – állapította meg a szakértő.
