Stiglitz: legnagyobb hiba az időhúzás
Stiglitz szerint Németország kilépése az eurózónából azért lenne kézenfekvő, mert német márkában egyszerűbb lenne finanszírozni az ország államadósságát.
A közgazdászok nem vitatják, az euró több mint tíz évvel ezelőtti indulásakor látható volt, hogy egységes fiskális politika nélkül a jegybank önmagában nem lesz képes fenntartani az olyan országok gazdasági különbségeit, mint Németország és Görögország. Ebben az egy dologban az eurózóna támogatói és kritikusai egyetértenek – mondta Stiglitz.
A közgazdász szerint a döntéshozóknak minimalizálniuk kellett volna az eurózóna összeomlásának gazdasági és társadalmi költségeit. Példaként Argentínát említette, amelynek gazdasága mélybe zuhant, miután az állam csődöt jelentett. Argentína most már az egyik legdinamikusabban fejlődő ország. „Tegyük fel a kérdést, hogy hol tartana most Argentína, ha a gazdasági problémákat még idejében, a kilencvenes években kezelik?” – kérdezte Stiglitz a hallgatóságától.
A szakember leszögezte: nincs fájdalommentes megoldás az európai problémákra. Szerinte Görögország helyzetét nem lehet Litvániához hasonlítani, amelynek bruttó hazai összterméke 20 százalékot zsugorodott 2009-ben, így a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorult. A litván kormány ezután kemény megszorításokat hozott, hogy rendbe szedje a költségvetését. Ezt az ország azért tudta megtenni, mert a litvánok a megszorításokkal együtt is magasabb életszínvonalon élnek, mint korábban. Ez nem azt jelenti, hogy a görög kormánynak nem kell költségcsökkentő intézkedéseket hoznia, ám lehet, hogy az nagyobb kockázatot jelent az országnak, ha le akarják nyomni ezeket a lakosság torkán, mint maga a válság - vélekedik a szakember.
Üzenete egyértelmű: az európai adósságválság gyökeres kezelésének folyamatos halogatása egyre több pénzbe kerül. Stiglitz szerint a politikusok ezt a „beteg” rendszert próbálják meg mindenáron fenntartani. Õ javasolta: az unió bővítse ki stabilitási alapja (EFSF) keretösszegét a kormányok közvetlen hozzájárulásával, másrészt tegye lehetővé, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kölcsönözzön az alapnak. A szakember nem ért egyet a közös európai kötvény kibocsátásával, mivel az szerinte a húzó gazdaságokat visszavetné. Nem véletlenül ellenezte ezt mind Németország és Franciaország.
A lényeg természetesen az, hogy milyen gyorsan jutnak dűlőre a politikusok, hiszen az időhúzásból egyedül a spekulánsok húznak hasznot, éppen azok, akiket az európai politikusok az egész helyzet kialakulásával vádolnak - hangoztatja a Columbia Egyetem Nóbel-díjas professzora.
