Steinmeier óva intette Ankarát a halálbüntetés visszaállításától
A német külügyi tárca vezetője hangsúlyozta: a halálbüntetés nem egyeztethető össze az Európai Unió alapvető értékeivel. "Erről nem lehet tárgyalni" - jelentette ki. Szerinte a halálbüntetés visszaállítása a török uniós csatlakozási tárgyalások végét jelentené.
Steinmeier ugyanakkor bejelentette: tanácskozni fog a kérdésről török kollégájával, Mevlüt Cavusoglu külügyminiszterrel.
A német külügyminiszter emellett a jogállami alapelvek betartását sürgette Törökországban a meghiúsult hatalomátvételi kísérlet nyomán kialakuló helyzetben. Steinmeier szerint a török kormány által folytatott tisztogatás "minden mértéket felülmúl". Ezzel arra utalt, hogy a török hadseregben, közigazgatásban, rendőrségnél, igazságszolgáltatásban és oktatásban emberek tízezreit bocsátották el, függesztették fel vagy vonták eljárás alá.
A július 15-i sikertelen puccskísérlet óta Ankara a halálbüntetés újbóli bevezetését tervezi. Recep Tayyip Erdogan török elnök jelezte: jóváhagyja az erre vonatkozó törvényt, amennyiben a török parlament azt megszavazza. Cavusoglu szerint ugyanakkor valószínűleg népszavazáson kéri majd ki az emberek véleményét a török kormány.
Erdogan visszautasítja a nyugati bírálatokat
Visszautasította Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken azokat a nyugati bírálatokat, amelyek a július 15-i puccskísérletet követő tömeges letartóztatások és tisztogatás miatt érik a török vezetést. Erdogan leszögezte: olyan országok, amelyeknek méltatniuk kellene Törökországot a puccskísérlet meghiúsításáért, ehelyett a cselszövők oldalára állnak. Nem lehetnek barátok azok az országok, amelyek jobban aggódnak az elkövetők sorsáért, mint a török demokráciáért - szögezte le.
Bejelentette ugyanakkor, hogy "egyszeri gesztusként" törölteti azokat a hatósági eljárásokat, amelyeket azok ellen indítottak, akik őt államfői méltóságában megsértették. Ilyen vádat több száz ember ellen emeltek.
A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot teszi felelőssé a puccskísérletért. Õ váltig állítja: semmi köze a történtekhez. Törökországban ugyanakkor a hadseregben, a közigazgatásban, a rendőrségnél, az igazságszolgáltatásban és az oktatásban emberek tízezreit bocsátották el, függesztették fel vagy vonták eljárás alá arra hivatkozva, hogy közük van Gülen mozgalmához. Pénteken a munkaügyi minisztérium is bejelentette: a tárca 1300 dolgozója ellen indult vizsgálat a puccskísérlettel összefüggésben. Az európai uniós ügyekért felelős minisztériumban 16 embert függesztettek fel, hat másikat pedig elbocsátottak. Izmirben az ügyészség több mint kétszáz rendőr ellen adott ki elfogatóparancsot.
Ezzel párhuzamosan kilencvenkilenc ezredest léptettek elő tábornokká vagy admirálissá a török hadseregben. A puccskísérlet után ugyanis több mint száz tábornokot vettek őrizetbe. A török vezérkar tájékoztatása szerint 48 tábornokot nyugdíjaztak. A vezérkari főnök, a hadsereg, a haditengerészet és a légierő parancsnoka megúszta a tisztogatást. A puccskísérlettel összefüggésben a napokban 1700 embert szereltek le megrovással a hadseregtől, többek között a tábornoki kar mintegy negyven százalékát is. Erdogan a múlt héten úgy fogalmazott, hogy a haderőnek vérfrissítésre van szüksége. A miniszterelnök bejelentette: bezárják az Ankara mellett fekvő Akinci légitámaszpontot, és minden olyan laktanyát, melynek köze volt a puccskísérlethez.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerencsétlennek nevezte az amerikai hírszerzés vezetőjének megjegyzését, miszerint a tisztogatás árt az együttműködésnek az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel szemben. "Ellenkezőleg, miután a hadsereget megtisztítottuk, megbízhatóbb, tisztább és hatékonyabb lesz" - húzta alá Cavusoglu.
A külügyminiszter újságírók előtt pénteken védelmébe vette a tisztogatásokat. Szavai szerint "ha ezeket az embereket nem távolítják el, sikeres lett volna a puccs." "Minden államnak kötelessége, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy ne kelljen ismét ilyen fenyegetéssel szembenéznie. Egyetlen állam sem tűrhet meg ilyen fenyegetést" - mondta Mevlüt Cavusoglu.
Közben bíróság elé állítottak 21 újságírót azok közül, akik ellen hétfőn adtak ki elfogatóparancsot. A külügyminiszter szerint ők a Gülen-féle "terrorszervezethez" tartoztak, s nemcsak újságírók voltak, hanem bizonyítékokat is hamisítottak. Cavusoglu szerint "minden politikus, beleértve az elnököt is", halállistán szerepelt.
