Soros: sokkolták a svájci gazdaságot
DAVOS. A davosi Világgazdasági Fórum negyedik, szombati zárónapján Soros György a frank árfolyamküszöbének felmondásáról, a japán jegybank vezetője az EKB likviditásbővítő intézkedéséről, Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter a gazdaság egyre romló helyzetéről, olajipari elemzők pedig a vezető ágazati cégek negyedéves nyereségalakulásáról beszéltek.
Soros György szerint "komoly sokkot" okoz a svájci gazdaságnak az, hogy az ország jegybankja január 15-én eltörölte a franknak az euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét. A magyar származású amerikai üzletember szerint veszélyt jelent a svájci exportőrökre, a svájci gazdaságnövekedésre, hogy a január közepi intézkedés hatására a frank 20 százalékkal drágult az euróhoz és 15 százalékkal a dollárhoz képest.
"Nagyon kockázatos egy valutát a másikhoz kötni, mivel ez a kötelék egyszer valamikor véget ér, ami sokkolja a gazdaságot" - vélte Soros György. Az üzletember némi iróniával azt mondta, hogy "ami történt, megjósolhattam volna, de szerencsére most nem vagyok érdekelt ezen a téren, ezért erre nem is figyeltem oda".
A japán központi bank vezetője szerint élénkítő hatása van a globális gazdaságra, hogy az Európai Központi Bank (EKB) megindította a kötvényvásárlásokkal tervezett mennyiségi monetáris lazító programját. A jegybanki vezető azt mondta, hogy miközben az euróövezet gazdaságnövekedése igen minimális, addig a munkanélküliség magas maradt. "Amint jelentősebben élénkülni kezd a térség gazdasága, érezhetően csökken a munkanélküliség, a globális gazdaság újabb lendület kap".
A japán gazdaság kapcsán a szigetország központi bankjának az elnöke azt mondta, hogy élénkülés tapasztalható részben a kőolaj világpiaci árának a csökkenése, illetve a kivitel bővülése hatására. A jegybank a héten az április 1-jén kezdődő új pénzügyi évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 2,1 százalékra változtatta az eddigi 1,5 százalékról.
Alekszej Kudrin, aki 2011-ben a növekvő védelmi kiadások ellen tiltakozva mondott le pénzügyminiszteri posztjáról, azt mondta, hogy a Moszkva ellen hozott nyugati intézkedések és a kőolaj árának a zuhanása még az ő által vártnál is súlyosabb gondokat okozott az orosz gazdaságnak. Példaként felhozta, hogy jelentősen nőnek a fogyasztói árak, csak Moszkvában az építőiparban 100 ezer embert bocsátottak el, válságban az autógyártó ipar. Kudrin szerint, ha továbbra is a jelenlegihez hasonlóan alacsony marad a kőolaj ára, akkor az orosz GDP több mint négy százalékkal zsugorodik.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays azzal számol, hogy a vezető nagy olajcégek, mint például a Royal Dutch Shell, a BP, a Total és az Eni tavalyi utolsó negyedévi részvényarányos adózott eredménye átlagosan 24 százalékkal csökkent éves összevetésben, elsősorban a kőolaj áresése miatt. Tavaly június óta a kőolaj ára több mint a felére, hordónként 50 dollár körüli szintre esett. A Wood Mackenzie nemzetközi tanácsadó cég szerint az alacsonyabb olajár a legnagyobb kihívás az olajcégekre nézve a 2008. évi pénzügyi válság óta.
Az ágazati szakértők szerint a befektetőket most különösen az érdekli, hogy a cégek nyereségcsökkenése mellet miként alakulnak az osztalékot. Eddig még egyetlen vezető cég sem jelezte, hogy csökkentené az osztalékot. Példaként felhozták, hogy bármi is történt, a Shell 1945 óta nem csökkentett osztalékot. Bob Dudley, a BP vezérigazgatója azt mondta, hogy az egyik legfontosabb a befektetők osztalékának a védelme. A francia Total vezetője szerint náluk nem változik az osztalék.
Goldman Sachs-vezér: Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia
Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, hogy London továbbra is "a világ pénzügyi fővárosa lehessen" - mondta szombaton a Goldman Sachs globális bankcsoport elnöke.
Gary Cohn, akit a BBC televízió a davosi Világgazdasági Fórumon szólaltatott meg, az interjúban alig burkoltan figyelmeztette a brit kormányt arra, hogy ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, azzal a citybeli pénzügyi szektor és az ahhoz kapcsolódó teljes szolgáltatási háttérágazat londoni jelenlétét tenné kockára.
"Nagy foglalkoztatók vagyunk, nagy adófizetők vagyunk, a pénzügyi szolgáltatási szektor (londoni) jelenlétének hatalmas továbbgyűrűző foglalkoztatási hatása is van, itt vannak a jogi és a könyvvizsgáló cégek és az összes többi olyan szolgáltató vállalat, amelyeknek alkalmazottait közvetve vagy közvetlenül szintén mi foglalkoztatjuk" - fogalmazott a City pénzügyi szektorára utalva a Goldman Sachs elnöke.
Cohn hozzátette: mindezek alapján Nagy-Britannia számára alapvető fontosságú, hogy e pénzügyi szolgáltatási ágazat Londonban maradjon. "Mindannyian Londonban szeretnénk maradni, London az európai központunk, és remélhetőleg itt tudunk maradni" - tette hozzá. A bankelnök szerint a City pénzügyi központja "hatalmas gazdasági hajtóerő", amelynek jelenléte "drámai hatást" gyakorol a brit gazdaság egészére "a befizetett adóktól kezdve a londoni éttermek forgalmáig". "Nem tudom elképzelni, hogy ezt a pénzügyi erőközpontot mivel lehetne helyettesíteni a brit gazdaságban" - mondta a Goldman Sachs vezetője.
A brit üzleti szféra is egyértelműen a brit EU-tagságot pártolja. A brit gyáripar cégeinek szövetsége (EEF) által nemrégiben elvégzett ágazati felmérés szerint a brit feldolgozószektor vállalkozásainak 85 százaléka kívánja a brit EU-tagság fennmaradását, és mindössze 7 százalékuk szeretné, ha Nagy-Britannia távozna az unióból.
Nem sokkal korábban a legnagyobb brit vállalatok vezetői - köztük Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója - szinte példátlan, közösen megfogalmazott nyílt levélben hívták fel a kormány figyelmét arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font közötti többletbevételt jelent; ez háztartásonként 1200-3500 font közötti éves jövedelmi plusznak felel meg.
David Cameron brit miniszterelnök két éve bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad az idei parlamenti választások után, Nagy-Britanniában legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
Cameron egy minapi BBC-interjúban - arra a kérdésre, hogy ha a Brüsszellel tervezett tárgyalások nem hozzák a London által várt eredményeket, akkor ő a népszavazás kampányában szorgalmazná-e Nagy-Britannia kilépését az EU-ból - csak annyit mondott, hogy ebben az esetben semmilyen lehetőséget nem zár ki.
"Nagyon kockázatos egy valutát a másikhoz kötni, mivel ez a kötelék egyszer valamikor véget ér, ami sokkolja a gazdaságot" - vélte Soros György. Az üzletember némi iróniával azt mondta, hogy "ami történt, megjósolhattam volna, de szerencsére most nem vagyok érdekelt ezen a téren, ezért erre nem is figyeltem oda".
A japán központi bank vezetője szerint élénkítő hatása van a globális gazdaságra, hogy az Európai Központi Bank (EKB) megindította a kötvényvásárlásokkal tervezett mennyiségi monetáris lazító programját. A jegybanki vezető azt mondta, hogy miközben az euróövezet gazdaságnövekedése igen minimális, addig a munkanélküliség magas maradt. "Amint jelentősebben élénkülni kezd a térség gazdasága, érezhetően csökken a munkanélküliség, a globális gazdaság újabb lendület kap".
A japán gazdaság kapcsán a szigetország központi bankjának az elnöke azt mondta, hogy élénkülés tapasztalható részben a kőolaj világpiaci árának a csökkenése, illetve a kivitel bővülése hatására. A jegybank a héten az április 1-jén kezdődő új pénzügyi évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 2,1 százalékra változtatta az eddigi 1,5 százalékról.
Alekszej Kudrin, aki 2011-ben a növekvő védelmi kiadások ellen tiltakozva mondott le pénzügyminiszteri posztjáról, azt mondta, hogy a Moszkva ellen hozott nyugati intézkedések és a kőolaj árának a zuhanása még az ő által vártnál is súlyosabb gondokat okozott az orosz gazdaságnak. Példaként felhozta, hogy jelentősen nőnek a fogyasztói árak, csak Moszkvában az építőiparban 100 ezer embert bocsátottak el, válságban az autógyártó ipar. Kudrin szerint, ha továbbra is a jelenlegihez hasonlóan alacsony marad a kőolaj ára, akkor az orosz GDP több mint négy százalékkal zsugorodik.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays azzal számol, hogy a vezető nagy olajcégek, mint például a Royal Dutch Shell, a BP, a Total és az Eni tavalyi utolsó negyedévi részvényarányos adózott eredménye átlagosan 24 százalékkal csökkent éves összevetésben, elsősorban a kőolaj áresése miatt. Tavaly június óta a kőolaj ára több mint a felére, hordónként 50 dollár körüli szintre esett. A Wood Mackenzie nemzetközi tanácsadó cég szerint az alacsonyabb olajár a legnagyobb kihívás az olajcégekre nézve a 2008. évi pénzügyi válság óta.
Az ágazati szakértők szerint a befektetőket most különösen az érdekli, hogy a cégek nyereségcsökkenése mellet miként alakulnak az osztalékot. Eddig még egyetlen vezető cég sem jelezte, hogy csökkentené az osztalékot. Példaként felhozták, hogy bármi is történt, a Shell 1945 óta nem csökkentett osztalékot. Bob Dudley, a BP vezérigazgatója azt mondta, hogy az egyik legfontosabb a befektetők osztalékának a védelme. A francia Total vezetője szerint náluk nem változik az osztalék.
Goldman Sachs-vezér: Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia
Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, hogy London továbbra is "a világ pénzügyi fővárosa lehessen" - mondta szombaton a Goldman Sachs globális bankcsoport elnöke.
Gary Cohn, akit a BBC televízió a davosi Világgazdasági Fórumon szólaltatott meg, az interjúban alig burkoltan figyelmeztette a brit kormányt arra, hogy ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, azzal a citybeli pénzügyi szektor és az ahhoz kapcsolódó teljes szolgáltatási háttérágazat londoni jelenlétét tenné kockára.
"Nagy foglalkoztatók vagyunk, nagy adófizetők vagyunk, a pénzügyi szolgáltatási szektor (londoni) jelenlétének hatalmas továbbgyűrűző foglalkoztatási hatása is van, itt vannak a jogi és a könyvvizsgáló cégek és az összes többi olyan szolgáltató vállalat, amelyeknek alkalmazottait közvetve vagy közvetlenül szintén mi foglalkoztatjuk" - fogalmazott a City pénzügyi szektorára utalva a Goldman Sachs elnöke.
Cohn hozzátette: mindezek alapján Nagy-Britannia számára alapvető fontosságú, hogy e pénzügyi szolgáltatási ágazat Londonban maradjon. "Mindannyian Londonban szeretnénk maradni, London az európai központunk, és remélhetőleg itt tudunk maradni" - tette hozzá. A bankelnök szerint a City pénzügyi központja "hatalmas gazdasági hajtóerő", amelynek jelenléte "drámai hatást" gyakorol a brit gazdaság egészére "a befizetett adóktól kezdve a londoni éttermek forgalmáig". "Nem tudom elképzelni, hogy ezt a pénzügyi erőközpontot mivel lehetne helyettesíteni a brit gazdaságban" - mondta a Goldman Sachs vezetője.
A brit üzleti szféra is egyértelműen a brit EU-tagságot pártolja. A brit gyáripar cégeinek szövetsége (EEF) által nemrégiben elvégzett ágazati felmérés szerint a brit feldolgozószektor vállalkozásainak 85 százaléka kívánja a brit EU-tagság fennmaradását, és mindössze 7 százalékuk szeretné, ha Nagy-Britannia távozna az unióból.
Nem sokkal korábban a legnagyobb brit vállalatok vezetői - köztük Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója - szinte példátlan, közösen megfogalmazott nyílt levélben hívták fel a kormány figyelmét arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font közötti többletbevételt jelent; ez háztartásonként 1200-3500 font közötti éves jövedelmi plusznak felel meg.
David Cameron brit miniszterelnök két éve bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad az idei parlamenti választások után, Nagy-Britanniában legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
Cameron egy minapi BBC-interjúban - arra a kérdésre, hogy ha a Brüsszellel tervezett tárgyalások nem hozzák a London által várt eredményeket, akkor ő a népszavazás kampányában szorgalmazná-e Nagy-Britannia kilépését az EU-ból - csak annyit mondott, hogy ebben az esetben semmilyen lehetőséget nem zár ki.
Forrás
MTI
