Sokan nem kapják meg diplomájukat Magyarországon
BUDAPEST. Magyarországon átlagosan a diplomák harmada ragad az intézményeknél, de van olyan egyetem, ahol az oklevelek felét nem tudják kiadni a hallgatóknak, mert nem teljesítették a nyelvi követelményeket.
Az M1 Híradónak nyilatkozó Katalin már nyár eleje óta jár csoportos képzésre, a latin mellé még egy nyelvvizsgára szüksége van ahhoz, hogy megkapja egyetemi diplomáját. A fiatal lány matematika szakon végzett, azt reméli, szeptemberben megkaphatja az oklevelet.
"Õsznél előbb biztosan nem tudok nekimenni, viszont az idő sürget, meg anyagilag sem mindegy, hogy egyetemi beosztással vagy főiskolaival vagyok az iskolámban" – mondta Csikósné Plauschin Katalin.
Az egyik nyelviskolában a diákok több mint fele jár hasonló cipőben. A legtöbben csoportos nyelvvizsga-előkészítőre járnak, mert minél gyorsabban szeretnék megszerezni az oklevelet.
„A nyelvvizsga-előkészítő tanfolyam rendkívül intenzív, és sokan szabaddá teszik magukat egész nyáron, az egész nyarat hajlandóak feláldozni azért, hogy megszerezzék a középfokú nyelvvizsgát" – mondta Jakab Attila nyelvtanár.
Magyarországon átlagosan a diplomák harmada ragad be a felsőoktatási intézményeknél, mert a végzős diákok nem teljesítették a nyelvi követelményeket. Az elmúlt öt évben a Kaposvári Egyetemen volt a legrosszabb a helyzet: ott az oklevelek felét nem tudták kiadni a végzősöknek. Hasonló az arány a Nyíregyházi Főiskolán is, ahol a diákok 45 százaléka maradt diploma nélkül. A vezető egyetemeknél jóval kisebb a probléma: például a Corvinus Egyetemen 11, a Műegyetemen pedig mindössze 3,4 százalék ez a szám. Ezzel párhuzamosan pedig a nyelvvizsgát szerző fiatalok száma is csökken, 2006-hoz képest tavaly 30 ezerrel kevesebb 14 és 24 év közötti fiatal tett nyelvvizsgát.
A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint a diákoknak is fel kell ismerniük, szükséges a nyelvtudás ahhoz, hogy boldoguljanak az életben. Klinghammer István hozzátette: azt szeretnék, ha 2-3 éven belül bizonyos alapszakokra csak nyelvvizsgával lehetne felvételizni. A mesterszakokról már döntött is az Országgyűlés. 2016-tól csak az jelentkezhet mesterképzésre, aki rendelkezik középfokú nyelvvizsgával.
"Õsznél előbb biztosan nem tudok nekimenni, viszont az idő sürget, meg anyagilag sem mindegy, hogy egyetemi beosztással vagy főiskolaival vagyok az iskolámban" – mondta Csikósné Plauschin Katalin.
Az egyik nyelviskolában a diákok több mint fele jár hasonló cipőben. A legtöbben csoportos nyelvvizsga-előkészítőre járnak, mert minél gyorsabban szeretnék megszerezni az oklevelet.
„A nyelvvizsga-előkészítő tanfolyam rendkívül intenzív, és sokan szabaddá teszik magukat egész nyáron, az egész nyarat hajlandóak feláldozni azért, hogy megszerezzék a középfokú nyelvvizsgát" – mondta Jakab Attila nyelvtanár.
Magyarországon átlagosan a diplomák harmada ragad be a felsőoktatási intézményeknél, mert a végzős diákok nem teljesítették a nyelvi követelményeket. Az elmúlt öt évben a Kaposvári Egyetemen volt a legrosszabb a helyzet: ott az oklevelek felét nem tudták kiadni a végzősöknek. Hasonló az arány a Nyíregyházi Főiskolán is, ahol a diákok 45 százaléka maradt diploma nélkül. A vezető egyetemeknél jóval kisebb a probléma: például a Corvinus Egyetemen 11, a Műegyetemen pedig mindössze 3,4 százalék ez a szám. Ezzel párhuzamosan pedig a nyelvvizsgát szerző fiatalok száma is csökken, 2006-hoz képest tavaly 30 ezerrel kevesebb 14 és 24 év közötti fiatal tett nyelvvizsgát.
A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint a diákoknak is fel kell ismerniük, szükséges a nyelvtudás ahhoz, hogy boldoguljanak az életben. Klinghammer István hozzátette: azt szeretnék, ha 2-3 éven belül bizonyos alapszakokra csak nyelvvizsgával lehetne felvételizni. A mesterszakokról már döntött is az Országgyűlés. 2016-tól csak az jelentkezhet mesterképzésre, aki rendelkezik középfokú nyelvvizsgával.
Forrás
hirado.hu, M1
