Simicskó: emberfeletti tempóban halad a kerítésépítés a horvát határszakaszon

Simicskó István az M1-nek úgy nyilatkozott: a katonák és a rendőrök gőzerővel dolgoznak. Megjegyezte: a kerítésépítés szempontjából ez egy nehéz szakasz, de munkagépek segítségével igyekeznek a lehető leggyorsabban elkészülni a határzárral.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Simicskó István Benkő Tibor vezérkari főnökkel tájékozódott az ideiglenes biztonsági határzár eddig elkészült munkálatairól, a katonák elhelyezési és ellátási körülményeiről, valamint a rendőrség munkájában részt vevők tevékenységéről. A Gyékényes térségében tett látogatás során a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök a határzár építésével és az egyéb feladatokkal kapcsolatos további teendőket is meghatározta.

Közleményük szerint a látogatást követően a honvédelmi miniszter úgy vélekedett: "katonáink rendkívül nehéz terepen dolgoznak, ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy nagy odaadással, tisztességesen végzik munkájukat". A HM közlése szerint a katonák ellátásáról, munkakörülményeiről jó tapasztalatot szerzett miniszter.

"Minden magyar ember büszke lehet katonáira, akik azért dolgoznak, hogy az emberek biztonságban élhessék hétköznapjaikat" - idézte a HM Simicskó István szavait, aki emellett tiszteletre méltónak nevezte, hogy a katonák "a kialakult válsághelyzetben nem a laktanyákban vannak, hanem védik az ország határait".

A magyar-horvát határon szeptember 18-ára virradó éjszaka kezdődött meg az ideiglenes műszaki határzár építése. Aznap reggel a Kossuth Rádióban, a 180 percnek adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a kerítést 41 kilométeren építik ki.

Magyar Levente: a magyar-szerb kapcsolatok jók, Horvátországgal azonban mindkét államnak vitája van

Miközben a magyar-szerb kapcsolatok kiegyensúlyozottak, mindkét országnak nagyon komoly politikai vitája van Horvátországgal, pedig Budapest elemi érdeke, hogy Zágrábbal is hasonlóan konstruktív legyen a viszony, mint Belgráddal - hangsúlyozta Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár a szabadkai Pannon RTV Szubjektív című, szerdán sugárzott interjúműsorában.

A politikus kedden vett részt az első szabadkai magyar-szerb üzleti fórumon, a beszélgetés, amelyben a magyar-szerb-horvát kapcsolatokról is szó volt, akkor készült.

Magyar Levente nyomatékosította a magyar kormány álláspontját, miszerint soha nem volt még ilyen jó a viszony Budapest és Belgrád között. Magyarázata szerint a kiegyensúlyozott magyar-szerb viszonyt számos tényező befolyásolta, "leginkább talán az, hogy mind a két fél felismerte, hogy a múlt méltó lezárása és a történelmi megbékélés fontos eleme a hosszú távú építkezésnek, fontos feltétele a valódi barátságnak". Az ehhez kapcsolódó szimbolikus lépések megtörténtek mindkét oldalról, és ez kiváló érzelmi alapot ad ahhoz, hogy folytatni lehessen az együttműködést - tette hozzá.

A magyar-szerb határon épült kerítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a határzárnak köszönhetően más irányba terelődött az a migrációs nyomás, amely Szerbia felől nehezedett Magyarországra. "Ez a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is fontos célkitűzés volt, hogy ne terhelje egy folyamatos külső, egész Európára nehezedő tényező a magyar-szerb kapcsolatokat" - fogalmazott a politikus.

Kiemelte, hogy Magyarország Horvátországgal is kiváló kapcsolatot kíván ápolni, "azonban ha a horvát kormány és a horvát kormányfő abból akar belpolitikai tőkét kovácsolni önmaga számára, hogy a szomszédait kritizálja, vádolja, akkor ezt természetesen vissza kell utasítanunk". Megfogalmazása szerint a horvátok politikai megnyilvánulásai az utóbbi időszakban egy platformra helyezték Magyarországot Szerbiával, és most "mind a két ország abban a helyzetben van, hogy a horvát belpolitika külföldre való kivetülésének az áldozatává vált". A magyar kormány szerint ezen változtatni kell, és Budapest elvárja, hogy ezen a viselkedésen változtasson Horvátország, mert ez elfogadhatatlan egy olyan kapcsolatrendszer történetében, mint amilyen a magyar-horvát - szögezte le Magyar Levente.

A politikus azt is megjegyezte, hogy a migránsválság akkora mértékű kihívás, amilyenre csak összeurópai összefogással lehet választ adni, amíg azonban ez nem történik meg, addig "az egyes országok rá vannak arra kényszerülve, hogy a maguk erejéből, amit tudnak megtegyenek annak érdekében, hogy a saját népüket, a saját országhatáraikat a lehetőségekhez és a jogi keretekhez mérten megpróbálják minden eszközzel megvédeni". Magyarországnak nem az a célja, hogy másnak nehézséget okozzon, hanem az, hogy a magyar embereket és Magyarország területét megvédje az illegális migránsok tömegeitől, és az európai kötelezettségeinek eleget téve a schengeni határokat hatékonyan őrizze - tette még hozzá. Úgy fogalmazott: természetesen gondolni kell arra, hogy ezek a lépések milyen következményekkel járnak más országokra nézve, de nem lehet ez a magyar cselekvés elsődleges mozgatórugója vagy szempontja.

Soltész: a magyar érdekeket kell szem előtt tartani

A magyar kormányzatnak elsősorban a magyar nemzet érdekeit és szempontjait kell szem előtt tartania, vagyis a magyar embereket kell megvédenie a migrációs válságban, de az is fontos számára, hogy segítsen a rászorulókon - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Zágrábban az MTI-nek.

Soltész Miklós előzőleg - mások mellett - Josip Bozanic zágrábi érsekkel folytatott megbeszéléseket a horvát fővárosban, a tárgyalások fő témája a migrációs válság volt.

Az államtitkár kiemelte: Nyugat-Európa hozzáállása a migránsválsághoz kezelhetetlen állapotokat hozott létre Horvátországban és Magyarországon is. "Az érsek úrral és a többi tárgyalópartneremmel is egyetértettünk abban, hogy mennyire fontos a keresztény karitatív szervezetek feladata az átvonuló emberek megsegítése érdekében, de a problémát ott kell kezelni, ahol kialakult: Törökországban, Libanonban, Irakban és Szíriában" - mondta. Az ottani táborokban kell segítséget nyújtani - tette hozzá.

Hangsúlyozta, bár láthatóak a migrációs válság veszélyei, a rászorulókon, az elesetteken továbbra is segíteni kell.

Soltész Miklós úgy vélekedett, hogy Zoran Milanovic horvát miniszterelnök Magyarország elleni durva kirohanásai nem rontottak a két ország viszonyán. A magyar kormány által támogatott karitatív szervezetek gyakran segítenek horvát partnereiknek - fűzte hozzá. A Baptista Szeretetszolgálat egyesült államokbeli gyűjtése eredményeképpen mintegy 300 ezer dollár értékben visz horvát területre segélyt - emelte ki.

"Ez megint csak azt mutatja, hogy Magyarországon nem azt nézzük, milyen a horvát politikai vezetés hozzáállása Magyarországhoz, hanem szeretnénk segíteni a migránsokon és a horvát embereknek" - mondta az államtitkár.

Soltész Miklós zágrábi látogatása során ellátogatott az Ady Endre Magyar Kultúrkörbe, ahol horvátországi magyar vezetőkkel találkozott.