Sikeresen léptek fel a visegrádi országok a kvóta ellen
BUDAPEST. Sikeres volt a visegrádi országok fellépése a kötelező kvóta ellen - mondta a kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
Kovács Zoltán felidézte: a visegrádi országok egyetértettek a kötelező kvóta elutasításában, és a fellépésük sikeres is volt. Péntek hajnalban ugyanis az a megállapodás született az uniós állam-, illetve kormányfők ülésén, hogy a kötelező helyett önkéntes kvótát határoznak majd meg a belügyminiszterek, Magyarország és Bulgária ügyét pedig külön kezelik.
A kormányszóvivő szerint ez a megállapodás "önmagában eredmény", és emlékeztetett, Magyarország már hónapok óta arra törekedett, hogy az EU elismerje, az Európára nehezedő migrációs nyomás harmada Magyarországot érinti, itt regisztrálják az illegális bevándorlók harmadát.
Hozzátette: nem lehet sikertörténetnek nevezni az elmúlt évtizedek európai bevándorláspolitikáját, a jelenlegi szabályok rengeteg problémát vetnek fel és nem alkalmasak a helyet kezelésére, ahhoz összeurópai válasz szükséges. Az EU-nak külön meg kell vizsgálnia azt is, hogy a gazdasági bevándorlók esetében a tagállamoknak maradjon meg a szabadságuk, eldönthessék, szükségük van-e gazdasági migránsokra vagy nincs - mondta. Mi azt valljuk, hogy nem szeretnénk Magyarországot gazdasági bevándorlók célpontjává tenni - jelentette ki.
Szakértő: fontos a V4 egysége a határok védelmét illetően
Fontos a visegrádi országok közös állásfoglalása a schengeni határok külső védelmének módját illetően - mondta Mitrovits Miklós, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
A kutató emlékeztetett arra: Orbán Viktor miniszterelnök korábban már jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja az Európai Unióba érkező menedékkérők tagállamok közötti elosztását szabályozó kvótákat, és ehhez csatlakozott a másik három visegrádi ország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is. Hozzátette: az éjszakai Európai Tanács-ülésen elfogadták a V4-ek álláspontját a kérdésben, ami "egy erős jelzés".
Donald Tusk, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke péntek hajnalban jelentette be, hogy az EU-országok csúcsvezetői megállapodtak abban, hogy - miközben a szintén jelentős menekültnyomásnak kitett Magyarország és Bulgária ügyét külön kezelik - az elkövetkező két évben 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból, illetve Görögországból más uniós tagállamokba.
Mitrovits Miklós azt mondta: nagyon fontos a visegrádi országok közös állásfoglalása a kérdésben, mivel a V4-országok közül háromnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és Magyarországnak külső Schengen-határa is van.
Nem csak arról van szó, hogy Magyarország mit akar a kérdésben, nagyon fontos, hogy mellénk állt a többi visegrádi ország is, ez egy jelzés az EU és az Európai Bizottság felé - hangsúlyozta. Hozzátette: ha ugyanis a külső schengeni határokat védő államok azt mondják, a határ biztonságát csak bizonyos eszközökkel tudják garantálni, akkor "nagyon nehéz Brüsszelben azt mondani, hogy ezt így nem lehet, hanem máshogy kell".
A kormányszóvivő szerint ez a megállapodás "önmagában eredmény", és emlékeztetett, Magyarország már hónapok óta arra törekedett, hogy az EU elismerje, az Európára nehezedő migrációs nyomás harmada Magyarországot érinti, itt regisztrálják az illegális bevándorlók harmadát.
Hozzátette: nem lehet sikertörténetnek nevezni az elmúlt évtizedek európai bevándorláspolitikáját, a jelenlegi szabályok rengeteg problémát vetnek fel és nem alkalmasak a helyet kezelésére, ahhoz összeurópai válasz szükséges. Az EU-nak külön meg kell vizsgálnia azt is, hogy a gazdasági bevándorlók esetében a tagállamoknak maradjon meg a szabadságuk, eldönthessék, szükségük van-e gazdasági migránsokra vagy nincs - mondta. Mi azt valljuk, hogy nem szeretnénk Magyarországot gazdasági bevándorlók célpontjává tenni - jelentette ki.
Szakértő: fontos a V4 egysége a határok védelmét illetően
Fontos a visegrádi országok közös állásfoglalása a schengeni határok külső védelmének módját illetően - mondta Mitrovits Miklós, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
A kutató emlékeztetett arra: Orbán Viktor miniszterelnök korábban már jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja az Európai Unióba érkező menedékkérők tagállamok közötti elosztását szabályozó kvótákat, és ehhez csatlakozott a másik három visegrádi ország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is. Hozzátette: az éjszakai Európai Tanács-ülésen elfogadták a V4-ek álláspontját a kérdésben, ami "egy erős jelzés".
Donald Tusk, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke péntek hajnalban jelentette be, hogy az EU-országok csúcsvezetői megállapodtak abban, hogy - miközben a szintén jelentős menekültnyomásnak kitett Magyarország és Bulgária ügyét külön kezelik - az elkövetkező két évben 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból, illetve Görögországból más uniós tagállamokba.
Mitrovits Miklós azt mondta: nagyon fontos a visegrádi országok közös állásfoglalása a kérdésben, mivel a V4-országok közül háromnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és Magyarországnak külső Schengen-határa is van.
Nem csak arról van szó, hogy Magyarország mit akar a kérdésben, nagyon fontos, hogy mellénk állt a többi visegrádi ország is, ez egy jelzés az EU és az Európai Bizottság felé - hangsúlyozta. Hozzátette: ha ugyanis a külső schengeni határokat védő államok azt mondják, a határ biztonságát csak bizonyos eszközökkel tudják garantálni, akkor "nagyon nehéz Brüsszelben azt mondani, hogy ezt így nem lehet, hanem máshogy kell".
Forrás
MTI
