Senkinek nem lesz stabil többsége a brit választáson?
BUDAPEST, LONDON. A május 7-én esedékes brit választásokra nem látszik olyan mandátumbecslés, amely szerint valamelyik politikai erő meg tudhatja szerezni az abszolút többséget - mondta el a Nézőpont Intézet ügyvezetője az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.
Fodor Csaba szavai szerint teljesen kiszámíthatatlan a választások eredménye. Izgalmasak az országos kutatások, de mivel mind a két nagy pártnak megvannak a tradicionális bázisai, nem a kutatásokhoz fog idomulni a mandátumszám - tette hozzá.
Mint mondta, az a kérdés, hogy marad-e a konzervatív és liberális-demokrata kormánykoalíció, vagy esetleg a Skót Nemzeti Párt - amely Skóciában meghatározó tényező - hajlandó lesz-e "közösködni" a Labourrel. Fodor Csaba szerint ez azért fontos, mert ebben az esetben, már kormányzati tényező pozíciójából, újra napirendre kerülhet a skót nemzeti függetlenség kérdése.
Közműdíj-befagyasztás és EU-népszavazás a Munkáspárt választási programjában
A lakossági energiaszolgáltatási díjak befagyasztása, sőt a díjszabások hatósági csökkentésének lehetősége, valamint a brüsszeli döntési hatáskörök érdemi kiszélesítése esetére a brit EU-tagságról szóló népszavazás ígérete is szerepel a brit Munkáspárt választási programjában.
Nagy-Britanniában május 7-én tartják a parlamenti választásokat, és a Labour vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Ed Miliband hétfőn mutatta be a legnagyobb ellenzéki párt 86 oldalas programját.
A kiemelt pontok között szerepel, hogy választási győzelme esetén a Munkáspárt a kormányalakítás utáni egyik első lépésként 2017-ig befagyasztja a lakossági energiaárakat, és felruházza az ágazati felügyeletet a díjszabások hatósági csökkentésének jogával már az idei télen. A munkáspárti kormány emellett szétválasztaná a brit lakossági energiapiacon domináns szerepet játszó hat legnagyobb magánszolgáltató cég energiatermelési és elosztó üzletágait, és kötelezné ezeket a cégeket "könyveik megnyitására".
A szolgáltatóknak egyszerűsíteniük kellene árképzésüket is, annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben összehasonlíthassák az árakat és kiválaszthassák a legkedvezőbb csomagokat - áll a Munkáspárt programjában. Mindezek végrehajtására erőteljes jogkörökkel bíró új energiapiaci felügyelet jönne létre, amelynek joga lenne akár a működési engedélyétől is megfosztani azt a szolgáltató céget, amely "visszaeső módon" rendre megkárosítja a fogyasztókat.
Miliband a párt közműdíj-befagyasztási terveit már tavaly bejelentette, azzal a véleményével indokolva az elképzelést, hogy az energiaszolgáltató cégek "túl hosszú ideje" számláznak a kelleténél többet a felhasználóknak, és ezt azért tehetik, mert "a piac nem működik". A tervezetet teljes részletességében azonban a hétfőn bemutatott választási programban ismertette először a Munkáspárt.
A programban szerepel az is, hogy a Munkáspárt szerint Nagy-Britannia EU-tagsága mellett "elsöprő erejű érvek" szólnak - egyebek mellett az, hogy több mint 3 millió brit munkahely függ az Európai Unióval folytatott kereskedelemtől -, de a Labour szerint szükséges a bevándorlást és a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátását szabályozó uniós jogszabályok reformja.
A Munkáspárt elengedhetetlennek tartja az új EU-tagállamok munkavállalóira vonatkozó átmeneti korlátozások rendszerének megerősítését, oly módon, hogy a tagállamok a jelenleginél hosszabb ideig szabályozhassák az újonnan EU-taggá vált országokból érkező munkaerő beáramlását.
A választási program szerint a Labour erősítené a tagállami parlamentek befolyását is az uniós szintű jogszabályalkotásra. Kormányra kerülése esetén a Munkáspárt törvénybe iktatná, hogy Nagy-Britannia csak úgy ruházhatna át további szuverén döntési jogköröket az Európai Unióra, ha ezt a brit választók előbb népszavazáson jóváhagyják; a referendum egyben döntene arról is, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e.
Az EU-munkavállalók bevándorlásának szigorításában gyakorlatilag azonos a Munkáspárt és a kormányzó Konzervatív Párt álláspontja. A brit EU-tagságról szóló népszavazás ügyében azonban érdemi különbség, hogy David Cameron miniszterelnök 2017 végéig mindenképpen referendumot akar e kérdésről tartani, a Labour viszont csak akkor, ha a jelenleginél is több brit kormányzati döntéshozatali jogkört kellene átadni Brüsszelnek.
Miliband nemrégiben, egy televíziós választási vitában kijelentette, hogy ez valószínűtlen, ezért a Labour vezetője szerint az EU-referendum kiírása sem valószínű, ha a Munkáspárt májusban kormányra kerül.
Mint mondta, az a kérdés, hogy marad-e a konzervatív és liberális-demokrata kormánykoalíció, vagy esetleg a Skót Nemzeti Párt - amely Skóciában meghatározó tényező - hajlandó lesz-e "közösködni" a Labourrel. Fodor Csaba szerint ez azért fontos, mert ebben az esetben, már kormányzati tényező pozíciójából, újra napirendre kerülhet a skót nemzeti függetlenség kérdése.
Közműdíj-befagyasztás és EU-népszavazás a Munkáspárt választási programjában
A lakossági energiaszolgáltatási díjak befagyasztása, sőt a díjszabások hatósági csökkentésének lehetősége, valamint a brüsszeli döntési hatáskörök érdemi kiszélesítése esetére a brit EU-tagságról szóló népszavazás ígérete is szerepel a brit Munkáspárt választási programjában.
Nagy-Britanniában május 7-én tartják a parlamenti választásokat, és a Labour vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Ed Miliband hétfőn mutatta be a legnagyobb ellenzéki párt 86 oldalas programját.
A kiemelt pontok között szerepel, hogy választási győzelme esetén a Munkáspárt a kormányalakítás utáni egyik első lépésként 2017-ig befagyasztja a lakossági energiaárakat, és felruházza az ágazati felügyeletet a díjszabások hatósági csökkentésének jogával már az idei télen. A munkáspárti kormány emellett szétválasztaná a brit lakossági energiapiacon domináns szerepet játszó hat legnagyobb magánszolgáltató cég energiatermelési és elosztó üzletágait, és kötelezné ezeket a cégeket "könyveik megnyitására".
A szolgáltatóknak egyszerűsíteniük kellene árképzésüket is, annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben összehasonlíthassák az árakat és kiválaszthassák a legkedvezőbb csomagokat - áll a Munkáspárt programjában. Mindezek végrehajtására erőteljes jogkörökkel bíró új energiapiaci felügyelet jönne létre, amelynek joga lenne akár a működési engedélyétől is megfosztani azt a szolgáltató céget, amely "visszaeső módon" rendre megkárosítja a fogyasztókat.
Miliband a párt közműdíj-befagyasztási terveit már tavaly bejelentette, azzal a véleményével indokolva az elképzelést, hogy az energiaszolgáltató cégek "túl hosszú ideje" számláznak a kelleténél többet a felhasználóknak, és ezt azért tehetik, mert "a piac nem működik". A tervezetet teljes részletességében azonban a hétfőn bemutatott választási programban ismertette először a Munkáspárt.
A programban szerepel az is, hogy a Munkáspárt szerint Nagy-Britannia EU-tagsága mellett "elsöprő erejű érvek" szólnak - egyebek mellett az, hogy több mint 3 millió brit munkahely függ az Európai Unióval folytatott kereskedelemtől -, de a Labour szerint szükséges a bevándorlást és a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátását szabályozó uniós jogszabályok reformja.
A Munkáspárt elengedhetetlennek tartja az új EU-tagállamok munkavállalóira vonatkozó átmeneti korlátozások rendszerének megerősítését, oly módon, hogy a tagállamok a jelenleginél hosszabb ideig szabályozhassák az újonnan EU-taggá vált országokból érkező munkaerő beáramlását.
A választási program szerint a Labour erősítené a tagállami parlamentek befolyását is az uniós szintű jogszabályalkotásra. Kormányra kerülése esetén a Munkáspárt törvénybe iktatná, hogy Nagy-Britannia csak úgy ruházhatna át további szuverén döntési jogköröket az Európai Unióra, ha ezt a brit választók előbb népszavazáson jóváhagyják; a referendum egyben döntene arról is, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e.
Az EU-munkavállalók bevándorlásának szigorításában gyakorlatilag azonos a Munkáspárt és a kormányzó Konzervatív Párt álláspontja. A brit EU-tagságról szóló népszavazás ügyében azonban érdemi különbség, hogy David Cameron miniszterelnök 2017 végéig mindenképpen referendumot akar e kérdésről tartani, a Labour viszont csak akkor, ha a jelenleginél is több brit kormányzati döntéshozatali jogkört kellene átadni Brüsszelnek.
Miliband nemrégiben, egy televíziós választási vitában kijelentette, hogy ez valószínűtlen, ezért a Labour vezetője szerint az EU-referendum kiírása sem valószínű, ha a Munkáspárt májusban kormányra kerül.
Forrás
hirado.hu, M1
