2011. július 23., 10:23

Semmire se jó a Bc. titulus

POZSONY. Szlovákiában nem vált be a Bc. titulus. A munkáltatók érettségivel vagy magiszteri fokozattal rendelkező munkatársakat keresnek, a kettő közöttieket nem.

Szlovákiában kilenc évvel ezelőtt alakították át a felsőoktatási rendszert, amelyben az első a bakkalaureátusi, a második a magiszteri, a harmadik pedig a doktori fokozat.
Egyelőre nem sikerült elérni, hogy a Bc. titulussal végzőket a munkáltatók is komolyan vegyék és főiskolai végzettségűnek ismerjék el őket. Ez az oka annak, hogy a diákok túlnyomó többsége a harmadik év befejezése után folytatni akarja tanulmányait, hiszen tudja, elhelyezkedni csak magiszteri titulussal tud. Bizonyos szakmáknál azonban ez fölösleges idő- és pénzpocsékolás, a munkavégzéshez elég lenne a hároméves tanulmány is.

Az egyetemek szempontjából sem mindig szerencsés a bakkalaureátusi és a magiszteri képzés szétválasztása. A pozsonyi Komenský Egyeteme Jogi Kara például arra figyelmeztet, hogy jogászok Bc. titulussal nem tudnak elhelyezkedni, vagyis minden hallgatójuk tovább tanul. Így aztán fölösleges és költséges pluszteher a diákok és a tanárok számára a hároméves tanulmányokat lezáró vizsgasorozat illetve a bakkalaureátusi munka kidolgozása.


"A munkáltatóknak azért nem kell a Bc. titulussal rendelkező munkatárs, mert nem tudják, hogy egy Bc. tulajdonképpen mit tud" – magyarázza Darina Mokráòová személyzeti kérdésekkel foglalkozó szakértő. A cégek azt tudják, hogy mit várhatnak egy érettségizettől és illetve egy Mgr. titulussal rendelkezőtől. Renáta Králiková, a Jól Irányított Társadalomért Intézet munkatársa szerint „nem teljes értékű a bakkalareátusi képzés”. Ennek az az oka, hogy az iskolák nem figyeltek oda, illetve nem tudták, hogy osszák szét jól a tananyagot a hároméves és kétéves képzés között.

Hasonlóan vélekedik Samuel Abraham, a Liberális Tanulmányok Pozsonyi Nemzetközi Iskolájának rektora, aki Kanadában bakkalaureátusi diplomát szerzett. Szerinte egész Európában hibás a rendszer, ezzel szemben Kanadában az egyetem első éve arra szolgál, hogy az ember „körülnézzen a tanulmányi piacon”, hogy milyen lehetőségei vannak, s csak az első év végére kell eldöntenie, pontosan milyen szakot is akar tanulni. „Nálunk ezt a döntést az érettségizőnek kell meghoznia!” – mondta Abraham.

A titulusok elértéktelenedésében az is közrejátszik, hogy az államigazgatásban sok olyan ember dolgozik, akiknek mindegy hogy milyen főiskolára járnak, csak meglegyen a Mgr. titulusuk. A munkáltató szemében ugyanis egy jó egyetem Bc. titulusa nem ér többet, mint egy rossz iskola Mgr. titulusa – véli Abraham. A szakértők szerint azzal lehetne javítani a hároméves képzés társadalmi elfogadottságán, ha az jobban kapcsolódna a gyakorlathoz.

A bakkalaureátusi képzést megalapozó „bolognai rendszert” többen is bírálják Európában, úgy fogalmaznak, hogy Európa ebben is hagyta magát befolyásolni a tengeren túlról. Maguk a diákok illetve a neves egyetemek és főiskolák is lázadnak ellene Németországban, Franciaországban és Ausztriában.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.