Semmi baj a magyar élelmiszerekkel?
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségeszerint , kritikával kell kezelni a népegészségügyi termékadóval sújtott élelmiszereket egyértelműen károsnak minősítő állításokat. "Azok ugyanis szakmailag megalapozatlanok, félrevezetőek lehetnek, több esetben kimerítik a hitelrontás fogalmát, és így jelentős kárt okoznak az érintett magyar élelmiszeripari cégeknek".
Az ÉFOSZ azt kéri a megszólaló politikusoktól, állami tisztviselőktől, hogy a nyilvános véleménynyilvánításuk során ragaszkodjanak a tényekhez, és kerüljék a hitelrontó, megtévesztő állításokat.
A közlemény kitér arra is, hogy a só és a cukor (a szénhidrát) az életfenntartáshoz nélkülözhetetlen alapélelmiszerek, amelyekből egyetlen termék sem tartalmaz önmagában túlzott, a napi szükségletet meghaladó mennyiséget. Károsnak megalapozottan tehát csak egyes élelmiszerek túlzott fogyasztását lehet minősíteni, és csak abban az esetben, ha a jelentős energiabevitel mozgásszegény életmóddal párosul.
Az egészséges táplálkozás és az élelmiszer-biztonság kérdéseiben megalapozottan állást foglalni csak komoly szaktudás birtokában lehet, "így elkerülhető mind a fogyasztók félrevezetése, mind a magyar gazdaság munkaadó és adóbevételt termelő szereplőit sújtó, indokolatlan károkozás" - hangsúlyozza az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége.
Magyarországon kiemelt nyári élelmiszerbiztonsági ellenőrzésbe kezdett július 4-én a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSzH). Az augusztus 26-ig tartó országos akciót a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságainak bevonásával tartják.
Hangsúlyos kérdésként kezelik az ellenőrök az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának körülményeit - tájékoztat a közlemény. A szakemberek nézik a termékek nyomon követhetőségét és azt is, hogy megfelelően hűtötték-e a különböző árukat.
A növény- és talajvédelmi hatóság kiemelten ellenőrzi a friss fogyasztásra szánt zöldségek és gyümölcsök minőségét, növényvédőszer és egyéb esetleges mérgezőanyag tartalmát. Arra külön odafigyelnek, hogy megfelelően dokumentálták-e a termék származását. A nyári zöldség és gyümölcs-ellenőrzés része a célzottan elrendelt dinnyeellenőrzés is. Az akció ideje alatt több alkalommal is tájékoztat majd az ellenőrzések eredményeiről - tartalmazza a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSzH) közleménye.
A témához kapcsolódik, hogy az élelmiszerek ellenőrzésének megkönnyítése érdekében az Európai Parlament plenáris ülése szerdán szigorította az élelmiszerekkel kapcsolatos információkról szóló szabályozást. A rendelet alapkövetelményként rögzíti, hogy a jövőben az élelmiszercímkén feltüntetett valamennyi információnak jól olvashatónak kell lennie. Emellett, az eddig a gyártók által csak önkéntesen feltüntetett tápértéktáblázat szerepeltetése kötelező lesz a csomagolásokon.
Ennek azért van jelentősége, mert az élelmiszerek alapvető összetevőire vonatkozó információ - így többek között a zsír-, a telített zsír-, a cukor- valamint a sótartalom - csomagolástól és mérettől függetlenül könnyen összehasonlíthatóvá válik a fogyasztók számára. A jogalkotók mindezzel párhuzamosan szigorú szabályozást vezetnek be a félrevezető csomagolások visszaszorítása érdekében.
Az allergén összetevők kötelező felsorolására vonatkozó rendelkezés a képviselő szerint fontos lépés az élelmiszerallergiában szenvedő fogyasztók védelme érdekében. Hasonlóképpen előremutatónak nevezte az egyre gyakoribbá váló élelmiszerutánzatok esetében a helyettesítő anyagok megjelölésére vonatkozó előírást. Áder szerint alapvető jogunk megtudni, hogy az asztalunkra kerülő sajt elkészítéséhez tejet vagy növényi zsiradékot használtak-e fel.
A jelentés legvitatottabb kérdése az élelmiszerek eredetének megjelölése volt. A kialkudott kompromisszum eredményeképpen a jövőben ezt csak a friss hús esetében kell jelölni, a többi kategória (tej, tejtermékek, a feldolgozott ételekben található hús, és egy összetevőből álló élelmiszerek) esetében egy bizottsági hatástanulmány fogja megvizsgálni ennek szükségességét.