Semjén: Az anyaország támogatja a határon túli magyarságot

Nemzetpolitikai áttekintésében Semjén Zsolt úgy vélte: valamennyi magyar nemzetrész pozitív példaként használhatja fel jogkövetelésében, hogy Szerbiában a megvalósulás fázisában van a magyar közösség kulturális autonómiája.

Magyarország őszintén kiegyezett Szerbiával

Szerinte Magyarország és a magyarság a történelmi sebeken túllépve őszintén kiegyezett és kibékült Szerbiával, és bizalmi, baráti, szoros a két ország együttműködése nemzetközi téren is. ”Ha velük meg tudtuk csinálni, nem hiszem, hogy a mi készülékünkben van a hiba, ha a románokkal nem tudjuk” – fogalmazott a politikus.

Pozitív példaként hozta fel azt is, hogy a visegrádi együttműködés keretében szlovák katonák is védték a magyar határt, és magyarul beszélő katonákat küldtek Magyarországra. “Nem gondolom, hogy a mi hibánk az, hogy a románokkal hasonló nem alakult ki” – tette hozzá.

A nemzetrészek a teljes magyarságért is felelősek

A felhozott példák kapcsán megállapította: a nemzetrészek nemcsak önmagukért felelősek, hanem a teljes magyarságért is, mert ami egyik vagy másik nemzetrészben történik, az kihat a többire is. Áttekintésében Semjén Zsolt kijelentette: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon.

A magyar nemzet pedig csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad. Ezért a legtermészetesebbnek tartotta, hogy az anyaország támogatja a határon túli nemzetrészeket és a világban szétszóródott magyarságot.

A határon túliak politikai akarata is megtestesül a magyar Országgyűlésben

Amint összefoglalta, a támogatás első hagyományos pillére az oktatás, kultúra, identitásmegőrzés támogatása. Az erre fordított összeget 2010 óta megtízszerezte a kormány, és ez most eléri a 90 milliárd forintot. Magyarországnak azonban mára már megvan a gazdasági ereje ahhoz, hogy ne csak az identitás megőrzését támogassa, hanem hasonló összeget szánjon arra is, hogy a határon túli magyarok meg tudjanak élni a szülőföldjükön.

A nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését tartotta a nemzetpolitika harmadik tényezőjének. Úgy vélte, ez olyan “acélabroncs, amely a kulturális identitáson túl egybefogja a magyar nemzetet”. ”A szavazati jog azt jelenti, hogy a határon túliak politikai akarata is megtestesül a magyar Országgyűlésben” – fogalmazott.

Azért tartotta ezt fontosnak, mert – mint fogalmazott – a külhoni magyarság száz év múlva is rá tudja kényszeríteni a szavazatával a mindenkori magyar kormányt arra, hogy vegye komolyan a külhoni nemzetrészeket.

Fontos a külhoni magyar szervezetek támogatása

Semjén Zsolt a külhoni magyar szervezetek támogatását is fontosnak tartotta. Mint fogalmazott, nem mindegy, hogy a magyar szervezetek mekkora erővel vannak jelen a Magyarországgal szomszédos államok parlamentjeiben, részei-e a kormánykoalícióknak.

“Ahhoz, hogy a magyarság érdekérvényesítése megtörténjen, fontos, hogy a helyi politikai pozíciókban minél magasabb szinten minél több magyar legyen” – jelentette ki.

Az igazi megtartó erőt a személyes szálak alakítják ki

A miniszterelnök-helyettes katalizátor jellegűnek minősítette a magyar állam által nyújtott támogatást. Szerinte az igazi megtartó erőt azok a személyes szálak, barátságok és szerelmek alakítják ki, amelyek Tusványoson és a hasonló rendezvényeken kialakulnak.

Semjén Zsolt Lendvai Ildikó szocialista politikusnak egy, a szavazati jog kiterjesztését bíráló kijelentésére is reagált. Felidézte, hogy annak idején nem fogadták el azt a szocialista javaslatot, hogy szavazati jog nélküli adjanak állampolgárságot a határon túliaknak, és ezzel “B kategóriás állampolgárokká” tegyék őket. Hozzátette: “Lendvai Ildikó úgy kóvályog magyar belpolitikában, mint vasorrú bába a mágneses viharban”.

Az állampolgárság, a nemzet közjogi egyesítése válasz Trianon kihívására

A kornak megfelelő választ kell adni Trianon kihívására, ma ilyen például a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság által - hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tusnádfürdőn, egy pénteki fórumon. A kereszténydemokrata politikus kérdésre reagálva fejtette ki álláspontját az - Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó - 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés közelgő centenáriumáról.   

Semjén Zsolt úgy vélekedett, a tudományos műhelyeknek meg kell adni minden állami támogatást ahhoz, hogy a történelmi valóságnak megfelelően megírhassák az első világháború, Trianon és az idegen impériumokba szakadt magyarság történetét, mert "ha azok írják meg, akik velünk szemben állnak és álltak, abból nem fogunk jól kijönni".   

Trianon tekintetében a miniszterelnök-helyettes természetesnek nevezte, hogy a magyar nemzet megélje fájdalmát, hiszen emberek millióinak életét nyomorították meg, de büszkének kell lennie arra, hogy túlélte a "brutális csonkítást". "Akármi történt, meg akarunk maradni, és magyarként akarunk megmaradni" - szögezte le Semjén Zsolt.   

Kifejezte meggyőződését: a trianoni döntés csak részben a világháború elvesztésének következménye, legalább ilyen fontos, hogy "egy nemzetietlen és hazaáruló banda Budapesten szétverte a magyar államiságot, a magyar önvédelmet, és tudatosan lefegyverezte a magyar hadsereget".   

A miniszterelnök-helyettes szerint a központi hatalmak által elvesztett első világháborúnak lett területi következménye, de nem volt szükségszerű, hogy ilyen "brutális" területi és népességi veszteség érje a magyarságot, ezt bizonyítja Törökország példája. "Ha nemzetietlen hatalom van Budapesten, akkor az egyetemes magyarság ügye mindig rosszul fog állni" - vonta le a következtetést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A nemzetpolitika és Fidesz-KDNP-kormányzás folytatása mellett foglaltak állást Kárpát-medencei magyar pártpolitikusok

Az utóbbi hét év nemzetpolitikája, a Fidesz-KDNP-kormányzás folytatása mellett foglaltak állást Kárpát-medencei vezető magyar pártpolitikusok a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki nemzetpolitikai fórumán.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt mondta, a VMSZ abban érdekelt, hogy stratégiai partnere, a Fidesz-KDNP-szövetség győzzön az országgyűlési választásokon, és folytatódjék a nemzetpolitikai építkezés. A VMSZ elnöke a választásokon való részvételre buzdította a visszahonosított magyar állampolgárokat. Szerinte egyértelmű, hogy a határon túli magyar közösségek a nemzeti alapon szerveződött pártjaikra, utóbbiak pedig nemzetépítésben a Fidesz-KDNP-szövetségre támaszkodhatnak.   

Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora szerint egy esetleges budapesti kormányváltás elakasztaná a mostani nemzetpolitikát, ezért fontos, hogy a mostani kormánypártokat a külhoni magyarok szavazataikkal is támogassák.   

A Kárpát-medencei magyarok számára Budapest a biztos pont - jelentette ki az RMDSZ politikusa a Tusványos idei mottójára utalva, és azt is természetesnek nevezte, hogy támogassák az Orbán-kormány által képviselt határozott, markáns, meg nem alkuvó politikát, akkor is, ha ez ritkaságszámba megy a "simulékony" Balkánon, és kényelmetlen a nagyhatalmak számára.   

A választási regisztrációra és a választási részvételre történő mozgósítást nevezte pártja jelenlegi legfontosabb feladatának Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetője is, ugyanakkor bírálta az RMDSZ-t, amiért csak választási kampányokban tűzi zászlajára az autonómiát, de az erről szóló törvénytervezet beterjesztését halogatja.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke úgy vélekedett: az ukrajnai háborús helyzet és tömeges elvándorlás közepette a magyar közösség nem maradhat meg magyarként szülőföldjén a magyar kormány jelentős támogatása és a Kárpát-medencei magyarok szolidaritása nélkül.   

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Biró Zsolt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke, Jankovics Róbert a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető alelnöke és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is köszönetet mondott az identitásmegőrzést segítő, a magyar közösségeket gazdaságilag is megerősítő anyaországi támogatásokért, rámutatva, hogy a nemzetpolitikában folytonosságot szeretnének.

Első ízben vett részt a szabadegyetemen már hagyománnyá vált nemzetpolitikai kerekasztalon a diaszpóra képviselője. Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségnek alelnöke leszögezte: a két-hárommilliós nyugati magyarság is a nemzet része, amelynek identitástudatában fontos támasz a magyar állampolgárság és a választásokon való részvétel lehetősége, az a jelzés, hogy Magyarország nem mondott le róla, bármikor visszatérhet szülőföldjére.   

Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár megköszönte az elismerést, hozzátéve, hogy a magyar intézményrendszer megerősítésének sikere közös, a célokat közösen határozták meg a határon túli magyar vezetőkkel. A választások tekintetében rámutatott: a 2014-es országgyűlési választásokig csaknem 200 ezren regisztráltak, és a beérkezett 160 ezer levélszavazat több mint 95 százalékát adták a kormánykoalíció pártjaira. Jelenleg a nem magyarországi lakcímmel rendelkező, regisztrált magyar állampolgárok száma meghaladja a 350 ezret. Potápi Árpád kifejezte reményét, hogy a jövő évi választásokig ez a szám jelentősen nőni fog, és arra kérte a visszahonosított, határon túl élő magyarokat: éljenek a lehetőséggel, hogy képviselőket küldhetnek az Országgyűlésbe.