Semjén: a tömbmagyarságnak jár a területi autonómia

hirek.sk 2013. április 08., 13:56
BUDAPEST. Semjén Zsolt szerint az egyes külhoni magyar nemzetrészekre jellemző autonómia elképzelések nem valóságtól elrugaszkodott törekvések, és mindegyikre van példa az Európai Unióban.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a témában hétfőn kezdődött nemzetközi konferencián azt mondta: hamis beállítás, amikor azt a kérdést teszik fel, hogy területi vagy kulturális autonómiát támogatnak-e.

Ez nem "vagy-vagy" hanem "és" kérdése. A szórványmagyarságot megilleti a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig jár a területi autonómia - szögezte le. Rámutatott: a nemzetek és a kisebbségek jogai emberi jogok a közösség szintjén. Emberi jogok tekintetében ugyanakkor nincs alku, az nem a többségi nemzet kegyéből jár, hanem emberi mivoltunkból következik.

Semjén Zsolt kiemelte: a közösségi jogok az emberi jogok megvalósulása a közösség szintjén, és a nemzetiségek, kisebbségek jogai, valamint a perszonális emberi jogok nem állíthatók szembe egymással, és nem választhatók el egymástól.

A kormányfő helyettese kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az egyes magyar nemzetrészeket jellemző autonómia elképzelések nem a valóságtól elrugaszkodott törekvések. Mindegyikre van példa az unióban, "nem valamilyen soha nem látott-hallott dolgot szeretnénk" - mondta.
Ugyanakkor az egyes nemzetrészeknek kell a testre szabott autonómiakoncepciót kidolgozniuk, és Budapestről nem kényszerítenek autonómia igénylésére senkit. A magyar kormány azt fogja támogatni, amit az adott nemzetrész kidolgozott - jelezte.

Utalt arra, hogy az autonómiáról szóló Gross-jelentés 10 évvel ezelőtt készült, és azt mondta: nagyon fontos, hogy a jelentés rámutat, a kisebbség-többség együttélése során az autonómia csökkenti a konfliktusokat, a kisebbségek számára lehetővé teszi az identitás megőrzését, a többségnek garancia a területi integritásra.

Álláspontja szerint az autonómiának mindenki számára pozitív mérlege van. Olyan pozitív eredménye, ami nemcsak a kisebbségi nemzetrészeknek, hanem a többségi államoknak, és az anyaországnak is jó - summázta. Ahol az autonómia különböző formái megvalósulnak, ott a szellemi és gazdasági prosperitás is beindul az adott régióban - állapította meg a kormányfő helyettese.

Az autonómia a kisebbségi jogok királynője - fogalmazott Semjén Zsolt, majd hozzátette: a magyarság nem alávalóbb egyetlen más nemzetnél sem. A magyar kisebbség tagjai nem lehetnek másodosztályú uniós polgárok, másodrangú emberek, és ami másoknak jár, nekünk is jár - szögezte le.

Kántor Zoltán köszöntőjében felidézte, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézetet 16 hónappal ezelőtt hozták létre. Az intézet tudományos hátteret nyújt a kisebbségi politika megalkotásához, kutatásaikban külhoni kutatóintézetekkel is együttműködnek - emelte ki. Ez a negyedik tanácskozás a kutatóintézet szervezésében, eddig a kisebbségi gyakorlatokat, a többes állampolgárság kérdéskörét, és az etnikai pártok helyzetét tekintették át. Utalva a mostani konferencia témájára hangsúlyozta: az autonómia központi kérdés a külhoni magyarság számára, Magyarország pedig támogatja ilyen irányú törekvéseiket.

Andreas Gross a svájci nemzeti tanács, és az Európa Tanács nemzeti közgyűlésének szociáldemokrata tagja arról beszélt, hogy a 2003-ban született jelentésben arra kívántak rámutatni, hogy az autonómia nem csökkenti a konfliktusokat, de az erőszak mértékét igen.
Kiemelte: meg kell érteni, hogy az autonómia egy erős demokrácia része, s a demokráciát és az autonómiát nem lehet elkülöníteni egymástól. A szabad demokráciában az állampolgárok nem tárgyát, hanem alanyát képezik a demokráciának - fűzte hozzá.

Transznacionális módon kell gondolkodni, "európai demokráciát" kell létrehozni, ma ugyanis túlságosan centralizáltak a demokráciák - vélekedett. Hangsúlyozta: az erős demokrácia olyan intézményeket biztosít, ami által az állampolgárok szabadok lehetnek. Ha mindazt nem teszik lehetővé, hogy a közös döntéshozatalban az emberek részt vegyenek, akkor a polgárok attól tarthatnak majd, hogy az adott országot nem lehet egybetartani. A döntési folyamatokban mindenkinek részt kell vennie - szögezte le.

Markku Suksi, a finn Abo Akadémia professzora - hasonlóan Semjén Zsolthoz - úgy fogalmazott: az autonómia a kisebbségi jogok királynője. Minél kevesebb az állam körül a nacionalizmus, annál nagyobb az autonómia biztosításának lehetősége - mutatott rá. Mint mondta, a legtöbb államban a nemzeten belüli entitások valamilyen formában megjelennek. A nemzetközi konferencia kedden kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódik.

Forrás: MTI
0 HOZZÁSZÓLÁS