Semjén: A magyarságnak egyetlen olyan követelése sincs, amire ne lenne példa az Európai Unióban

A magyar nemzet akkor maradhat meg, ha mindegyik nemzetrésze megtartható, ennek azonban három feltétele van. Szükség van egy erős Magyarországra, amely védelmet nyújt a magyaroknak, bárhol is éljenek a világban. A második feltétel a nemzet közjogi egyesítése – mondta Semjén Zsolt, aki rendívül fontosnak tartja, hogy ma már a magyar politikumban teljes a konszenzus abban, hogy minden magyarnak jár az állampolgárság, jár a szavazati jog, és jár az autonómia. „A magyarságnak egyetlen olyan követelése sincs, amire ne lenne példa az Európai Unióban” – fogalmazott a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva azt is, hogy ha ezeket a követeléseket feladnánk, azt fogadnánk el, hogy másodrendűek vagyunk. A nemzetrészek megtartásának a harmadik pillérét a támogatási rendszerek adják. Ez a feltétel is teljesül, hiszen Magyarország még soha annyi támogatást nem fordított a külhoni magyarság programjaira, mint jelenleg. Az oktatásügyi és kulturális támogatáson kívül azonban Semjén Zsolt szerint kereteket kell biztosítani a gazdasági együttműködéshez is, hogy a magyarságot minél több szál kösse össze.

A honosítási törvény kapcsán elmondta, 2o1o-ben sokan úgy gondolták Magyarországon is, hogy mintegy 2oo-25o ezer külhoni magyar kéri majd az állampolgárságot, ehelyett ma már több mint 6oo ezer az új állampolgár, és a ciklus végéig a számuk eléri az egymilliót. Semjén Zsolt szerint nem igaz az az állítás, hogy a magyar szabályozás példanélküli, hiszen a kidolgozásánál a román törvényt vették alapul. „A törvény minden szempontból támadhatatlan, ráadásul a környező országokban is van példa ilyen szabályozásra”. Például Szlovákiában is volt ilyen szabályozás 1997 és 2oo5 között. A szlovák ellen állampolgársági törvény kapcsán a magyar politikus megjegyezte, az leginkább a szlovákoknak árt, hiszen az állampolgárságuktól megfosztottak 9o százaléka szlovák. A szlovák ellentörvényt meg kell változtatni, mert az ellentétes az alkotmánnyal, az európai jogokkal és a szlovák polgárok érdekeivel. „Elvárjuk, hogy a magyar állampolgársága miatt senkit se üldözzenek” – mondta a miniszterelnök-helyettes, ismételten hangsúlyozva azt is, hogy Magyarország nem ad ki állampolgársági információkat. Arra a kérdésre, hogy milyen megoldása lehet ennek az ügynek, Semjén Zsolt elmondta, Magyarország a megegyezésre törekszik, úgy gondolja azonban, hogy a virágzó szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok fogják megteremteni annak a lehetőségét, hogy a kényes kérdésekben is előbbre jusson a két ország.

Az autonómiatörekvések kapcsán a miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy ezt nem Budapestről kell megoldani, minden nemzetrésznek magának kell kidolgoznia a testreszabott autonómiát. „Ezen törekvéseknek a jogosságát azonban nem lehet megkérdőjelezni, a nemzetiségi jogok ugyanis emberi jogok, a közösség szintjén, és annak megadása nem a többségi nemzet kegye”. Az autonómia nem a többségi nemzet ellen irányul, hiszen számos európai példa bizonyítja, hogy ahol autonómia van, ott érezhető a gazdasági fejlődés, az tehát mindenkinek az érdekeit szolgálja. „Nem gondolom, hogy Magyarországra veszélyt jelentene, ha az ott élő szlovákság megélné az önkormányzatiságát” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Bárdos Gyula az államfőjelöltség kapcsán elmondta, ezt a lépést tíz évvel ezelőtt kellett volna meglépni, hisz lett volna rá igény, és a megosztottság sem volt akkora, mint most. Ugyanakkor jelzésértéke volt, hiszen magyar témákkal is tematizálni lehetett a kampányt, „ráadásul a nemzetközi sajtó is felfigyelt arra, hogy itt magyarok is élnek, láttattuk magunkat” – mondta az első magyar államfőjelölt, hangsúlyozva azt is, hogy ő minden felvidéki magyar államfőjelöltjének érezte magát, és ugyan az eredménnyel átlépte az öt százalékos lélektani határt, mégis nagyobb lett volna a siker, ha egységesen mindenki mögé állt volna. „Csak az egész közösség egységes, határozott kiállással érhet el eredményt. Ez a közösségi érdek”.

Bárdos Gyula arról is beszélt, hogy érezhetően az emberek elfordultak a politikától, ezért egyre alacsonyabb a részvétel a választásokon. Arra a paradoxonra is felhívta a figyelmet, amit a kampány során tapasztalt, vagyis ahol nehezebb gazdasági és szociális helyzetben élnek az emberek, Gömörben, a Bodrogközben, Ung-vidéken, a Zoboralján… ott az emberekben nagyobb a közösségi érdekért érzett felelősség, a választásokon való részvételi hajlandóság, mint a tömbben. Bárdos Gyula szerint az emberek bizalmát azzal lehet visszaszerezni, ha hiteles magyar embereket jelölnek helyi, regionális és országos szinten is. „Olyan képviselet kell, amely fel meri vállalni a magyar ügyeket. A látszatpolitizálásnak többé nincs helye” – fogalmazott Bárdos Gyula.

A délutáni nemzetpolitikai fórumot számos előadás, vita előzte meg. Ma sajnos az idő nem fogadta kegyeibe a martfesztivál résztvevőit, hiszen a nap folyamán többször is eleredt az eső, a beszélgetések azonban ennek ellenére szép számú közönség előtt zajlottak.

A Kalmár-jelentés Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése általi elfogadása új fejezetet nyitott a magyar kisebbségvédelemben. A kollektív kisebbségi jogok elismertetése a nemzetstratégia sarkalatos pontja, a jelentés gyakorlati hasznáról beszélt délelőtt Kalmár Ferenc.

A magyar férfi vízilabda-válogatott rengeteg kellemes percet szerzett a közönségnek az elmúlt években. Az „aranyfiúk” közül Steinmetz Ádám olimpiai bajnok járt a martfeszten, aki az eredmények mögötti munkáról is mesélt.

A Körkép-sátor rendezvénysorozatában Méder Áron világutazó, tengerjáró hároméves földkerülő útjáról tartott előadást. Előadását az útról készült felvételek színesítették.

A hajdan fényes sikereket magáénak tudható magyar foci hanyatlásáról, jelenlegi, távolról sem dicső állapotának okairól beszélgetett Bordás Sándor szociálpszichológus és Ferenczi Attila labdarúgás-szakíró, edző. Arra keresték a választ, hogy vajon valóban „csupán” a magyar futball gyengélkedik, vagy a sorozatos kudarcokat mélyebb, a magyar társadalomban gyökerező bajok okozzák.

Fiala Ilona neve ismerősen cseng a felvidéki sajtó rendszeres olvasói számára. Sajátos humorú írásai sokunk hétköznapjait tették szebbé, színesebbé. Első regénye Néhány szelet címmel jelent meg, a könyvet a szabadegyetem résztvevőinek is bemutatták.

A dunaszerdahelyi futballcsapat, a DAC hajója úgy tűnik, révbe ért, hiszen új tulajdonosa, Világi Oszkár komoly tervekkel vette át a klubot. Előadásában elmondta, sokak szerint a felvidéki magyar csapat sikere-sikertelensége az a fajta közösségi élmény, amit a szurkolás ad, identitáserősítő hatása megkérdőjelezhetetlen.

Az Argo az utóbbi évek magyar filmtermésének egyik kultfilmjévé vált. A film rajongói exkluzív werkfilmvetítés keretében találkozhattak a második részt készítő stáb tagjaival.

Az esti zenei felhozatal is ugyancsak gazdag, Kállay Saunders András után a Tankcsapda rajongói örülhettek, az együttes próbálta feledtetni a rossz időjárás okozta bosszúságokat, majd Vadkerti Imre és barátai léptek fel a Feszty parkban.