Schulz: a magyar népszavazás elsősorban belpolitikai jellegű

A német politikus a Berliner Morgenpost című lapban és a kiadóvállalat Funke médiacsoport többi politikai napilapjában megjelent interjúban kiemelte, hogy Orbán Viktor a hatalma megerősítéséért "játékot űz az EU egyik alapelvéből: megkérdőjelezi az európai törvényalkotás jogszerűségét", holott abban Magyarország is részt vett.

Magyarországnak az uniós elosztási képlet alapján csupán mintegy 2000 menekültet kellene befogadnia. "Veszélyes játék erről népszavazást tartani" - mondta Martin Schulz.

Arra a kérdésre, hogy mivel lehet magyarázni a menekültekkel szemben Közép- és Kelet-Európában mutatkozó erős fenntartásokat, az EP elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor "teljes nyíltsággal kultúrkampfról és egy kulturális forradalomról beszél", és egyenlőségjel kerül a menekültek iránti szolidaritás és az "állítólagosan akadálytalan és ellenőrizetlen bevándorlás" közé, aminek révén "célzottan félelmet gerjesztenek".

Ez egy teljesen másmilyen koncepció, mint a szolidáris és nyitott Európa eszméje - mondta az EP elnöke.

Arra a kérdésre, hogy a szolidaritástól elzárkózó tagállamok meddig számíthatnak a közösség pénzügyi szolidaritására, azt mondta, hogy a hét évre szóló pénzügyi tervben előirányzott támogatásokat nem lehet minden további nélkül csökkenteni, de ha a támogatásokban részesülő országok közül egyesek úgy vélekednek, hogy igényt tarthatnak a szolidaritásra, viszont nekik nem kell szolidaritást tanúsítaniuk, akkor ez a kérdés bizonyára napirendre kerül majd a pénzügyi terv felülvizsgálatakor.

Arra a felvetésre, hogy ez visszafogott állásfoglalásnak tűnik, Martin Schulz azt mondta, "ami a pénzügyeket illeti, jogilag nincsenek eszközeink", ezért politikailag kell kezelni az ügyet. A menekültügy terheit viselő országok kormányainak "meg kell mondaniuk kollegáiknak, hogy ez így nem megy tovább, a szolidaritás nem egyirányú utca".

Az EP elnöke arról is beszélt, hogy nem tartja hasznosnak Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter felvetését Magyarország uniós tagságának megszüntetéséről, és úgy véli, Magyarország továbbra sem fogad be menekülteket.

Mint mondta, már régóta nem számol Magyarországgal, de reménykeltőnek tartja a cseh és a szlovák miniszterelnök javaslatait a rugalmas szolidaritásról. Martin Schulz kiemelte, hogy "mégiscsak előrelépés", ha ezek az országok egy menekültkontingens önkéntes befogadásával, személyzettel, pénzzel, technikai segítséggel hozzájárulnak a terhek viseléséhez.

Hangsúlyozta, hogy, ugyan lehet ragaszkodni "radikális álláspontokhoz" és lehet folytatni ideológiai vitát alapelvekről, de ennek az árát a menekültek fizetnék meg, ezért inkább tárgyalni kell "minden javaslatról, amely előre visz minket".

Osztrák külügyminiszter: a menekültproblémát nem lehet elosztási kvótákkal megoldani

A kvótákról folytatott vita "veszélyes, megosztó hatású, nyugtalanságot, nézeteltéréseket, kölcsönös ellenségeskedést szül" - mondta Sebastian Kurz.

A kvótareferendumról elmondta, hogy a magyarok véleménye ismert, és szerinte ezen nem változtat az országos népszavazás. Hangsúlyozta, hogy nem szabad azt az érzetet kelteni, mintha az uniós tagországok két különböző osztályt képeznének, és úgy vélte, bizonyos tagországok hibát követtek el azzal, hogy a menekültkérdésben megpróbálták rákényszeríteni másokra irányvonalukat.

Hozzátette: "veszélyes, ha az EU-ban egyesek azt a benyomást keltik, hogy erkölcsileg más tagállamok felett állnak", sokkal inkább olyan Európára van szükség, amelyben a tagországok megértően viszonyulnak az övéktől eltérő véleményekhez és megközelítésekhez. A tiszteleten alapuló hozzáállással sokkal könnyebb szövetségeseket találni a közös fellépéshez.

"Másként fogalmazva: a visegrádi országok és néhány más tagállam mindig is ellenezte a kvótákon alapuló elosztást, soha nem támogatták a meghívás politikáját, és ha a legfőbb cél kezdettől fogva nem a menekültek elosztása lett volna, hanem a külső határok védelme, akkor vélhetően nem is tartották volna meg ezt a népszavazást Magyarországon" - mondta az osztrák külügyminiszter.

Olasz belügyminiszter: a népszavazás nem befolyásolja az uniót

Európa megbízhatatlan a migráció kezelésében, amely véget vethet, de akár újra is indíthatja az uniót - mondta az olasz belügyminiszter az Il Messaggero című római napilapnak adott interjúban vasárnap.

Angelino Alfano a magyar népszavazásról úgy fogalmazott, tiszteletben kell tartani egy nép szuverenitását, ugyanakkor nem szabad megengedni, hogy egy nemzet közvéleménye befolyásolja a több száz millió lakosú Európai Uniót.

Magyarország kezdettől fogva nemet mondott a befogadásra. "Mindig ezt a vonalat követte, és mi mindig elleneztük ezt" - tette hozzá.

Az olasz belügyminiszter fájdalmasnak nevezte, hogy éppen azok mutatkoznak a legkevésbé megértőnek a nehézségek iránt, akik utolsóként élték át "a szegénység tragédiáját, a szabadságtól való megfosztást és a Nyugatra való kivonulást a berlini fal leomlása után".

Cseh külügyminiszter: Európának össze kell fognia a migránsválság megoldása érdekében

Európa kezdi megérteni, hogyha a menekültválság megoldása érdekében nem fog össze, akkor mindent elveszíthet - véli ¼ubomír Zaorálek cseh külügyminiszter.

"Úgy látom, Európa kezdi tudatosítani, amit a pozsonyi uniós csúcstalálkozó is bizonyított, ha nem leszünk képesek összefogni, és nem hagyunk fel a bizonyíthatóan működésképtelen dolgokról folytatott vitáinkkal, akkor mindent elveszíthetünk" - jelentette ki Zaorálek a közszolgálati cseh televízió vasárnapi politikai vitaműsorában, a magyarországi kvótanépszavazással kapcsolatban.

A cseh diplomácia vezetője szerint a "kvótarendszer halva született gyerek, nem működőképes", és megvalósításának eddigi eredménye nagyon gyenge. "Számomra ez már a múlt, de kellemetlen, hogy a politikai vita erről ilyen hosszú ideig tartott" - tette hozzá.

¼ubomír Zaorálek szerint Európának meg kellene változtatnia hozzáállását a migránsválsághoz, és az egyes országok részvételét a probléma megoldásában nemcsak a kvótákhoz való viszonyulás, hanem szélesebb alapon kellene értékelni. "Mi nem akarjuk megismételni mások hibáit, eddig senki sem bizonyította be nekünk, hogy lehetséges az eltérő kultúrájú régiókból érkező migránsok integrálása" - indokolta Zaorálek azt, miért utasítja el Prága és a V4-ek a kvótarendszert.

Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke, volt külügyminiszter szintén úgy látja, hogy Európa álláspontja migránsügyben kezd megváltozni, példaként az osztrák külügyminiszter nyilatkozatát hozta fel. "Kezdenek észhez térni" - jegyezte meg.

A magyarországi népszavazásról Schwarzenberg úgy vélekedik, hogy "túlságosan is színházi, és inkább Orbán Viktor belpolitikai céljait szolgálja". Az ellenzéki politikus ugyanakkor megdicsérte a Bohuslav Sobotka vezette cseh kormányt, amely szerinte "sokkal értelmesebben" viszonyul a kvótaproblémához, mint a magyar kormány. "Magánvéleményem, hogy egy népszavazás ilyen kérdésekben mindig hiba, s ez a mostani voksolásra is érvényes" - jegyezte meg a volt cseh külügyminiszter.