Ruandai népirtás - Megkezdődött az első per Franciaországban
PÁRIZS. Megkezdődött az első olyan per kedden Franciaországban, amelyben a ruandai hadsereg egyik volt tisztjét a húsz évvel ezelőtti népirtásban való bűnrészességgel vádolják.
Pascal Simbikangwának - akit 2008-ban a Franciaországhoz tartozó Mayotte szigetén tartóztattak le, ahol álnéven élt - népirtásban és 1994 áprilisa és júliusa között elkövetett emberiesség elleni bűntettekben való bűnrészességért kell felelnie. A francia igazságszolgáltatás elutasította a hutu nemzetiségű volt tiszt kiadását Kigalinak. Párizsban életfogytiglani börtönt kaphat.
Az 54 éves férfit azt vádolják, hogy kezdeményezője, szervezője és támogatója volt az alig száz nap alatt 800 ezer, elsősorban a tuszi kisebbséghez tartozó ember halálával járó ruandai mészárlásoknak. Õ volt a felelős a tuszik feltartóztatására szolgáló útakadályok felállításáért és az azt biztosító katonák felfegyverzéséért. Az itt azonosított embereket botokkal és késekkel végezték ki.
Az egykori tiszt - aki miután egy balesetet követően 1986-ban tolókocsiba kényszerült, a ruandai titkosszolgálat központi igazgatóságát vezette - tagadja a vádakat. A várhatóan 6-8 hétig tartó teljes pert kamerákkal rögzítik a történelem számára. A hat párizsi esküdt és három bíró előtt az első nap a vádakat ismertetik és megkezdik a vádlott meghallgatását.
A tárgyalás első két hetében elsősorban azokról a körülményekről esik majd szó, amelyek a tuszi kisebbséghez tartozók és a mérsékelt hutuk lemészárlásához vezettek. A népirtást a Juvenal Habyarimana ruandai elnök rezsimje által felfegyverezett hutu milicisták kezdeményezték, miután az államfő repülőgépével 1994. április 6-án merénylet áldozata lett. Szakértői jelentések megállapították, hogy Habyarimana gépét nem tuszi lázadók, hanem szélsőséges hutuk lőtték le a kanombéi katonai táborból tüzelve.
Simbikangwa azt nem tagadja, hogy közel állt a hutu hatalom vezető köreihez, amelynek számos tagját már elítélték a népirtásban vállalt szerepéért. A mészárlásokban való érintettségét azonban nem vállalja. Ügyvédjei, Alexandra Bourgeot és Fabrice Epstein szerint a vád gyenge lábakon áll, miután kizárólag tanúvallomásokra épül. Az ügyészség ezért nem is népirtással, hanem csak az abban való bűnrészességgel vádolja a volt tisztet.
Simon Foreman, a Felperesek kollektívája Ruandáért (CPCR) nevű szervezet ügyvédje szerint a bűnrészesség nem csökkenti Simbikangwa felelősségét az ügyben. Szerinte a tiszt volt "az a csavar, aki beindította a mások által hajtott gépezetet". Az esküdtszék mintegy harminc ruandai tanút fog meghallgatni, közülük több, a ruandai bíróság által már elítéltet videókonferencián keresztül.
A védelem azt állítja, hogy politikai-diplomáciai perről van szó, annak fényében, hogy Franciaország és Ruanda három év után 2009-ben helyreállította a diplomáciai kapcsolatait. Az egykori tuszi lázadókból álló jelenlegi ruandai vezetés ugyanis sokáig azt állította, hogy Párizs támogatta a hutu népirtókat. Kigali 2006-ban szakította meg diplomáciai kapcsolatait Párizzsal, miután egy francia bíró letartóztatási parancsot adott ki Paul Kagamé ruandai elnök ellen annak a gyanújával, hogy szerepe volt Juvenal Habyarimana meggyilkolásában.
"Az a benyomásunk, hogy Pascal Simbikangwát azért kell elítélni, mert ő az első, akit francia bíróság elé állítanak és példát kell mutatni" - mondta Fabrice Epstein.
Michel Tubiana, a felpereseket képviselő Emberi Jogok Ligájának ügyvédje szerint ennek éppen az ellentéte az igaz. "Megvolt a politikai szándék arra, hogy az ügyet eltussolják. Ebben a perben egyetlen ember felelősségéről van szó, az esküdtszéket nem a történelemnek állították fel. De a dolgokat ki lehet és kell mondani" - tette hozzá.
"Jó dolog, hogy ezt a pert megrendezik. Az igazságnak győzedelmeskednie kell" - mondta egy keddi interjúban Laurent Fabius francia külügyminiszter.
Az 54 éves férfit azt vádolják, hogy kezdeményezője, szervezője és támogatója volt az alig száz nap alatt 800 ezer, elsősorban a tuszi kisebbséghez tartozó ember halálával járó ruandai mészárlásoknak. Õ volt a felelős a tuszik feltartóztatására szolgáló útakadályok felállításáért és az azt biztosító katonák felfegyverzéséért. Az itt azonosított embereket botokkal és késekkel végezték ki.
Az egykori tiszt - aki miután egy balesetet követően 1986-ban tolókocsiba kényszerült, a ruandai titkosszolgálat központi igazgatóságát vezette - tagadja a vádakat. A várhatóan 6-8 hétig tartó teljes pert kamerákkal rögzítik a történelem számára. A hat párizsi esküdt és három bíró előtt az első nap a vádakat ismertetik és megkezdik a vádlott meghallgatását.
A tárgyalás első két hetében elsősorban azokról a körülményekről esik majd szó, amelyek a tuszi kisebbséghez tartozók és a mérsékelt hutuk lemészárlásához vezettek. A népirtást a Juvenal Habyarimana ruandai elnök rezsimje által felfegyverezett hutu milicisták kezdeményezték, miután az államfő repülőgépével 1994. április 6-án merénylet áldozata lett. Szakértői jelentések megállapították, hogy Habyarimana gépét nem tuszi lázadók, hanem szélsőséges hutuk lőtték le a kanombéi katonai táborból tüzelve.
Simbikangwa azt nem tagadja, hogy közel állt a hutu hatalom vezető köreihez, amelynek számos tagját már elítélték a népirtásban vállalt szerepéért. A mészárlásokban való érintettségét azonban nem vállalja. Ügyvédjei, Alexandra Bourgeot és Fabrice Epstein szerint a vád gyenge lábakon áll, miután kizárólag tanúvallomásokra épül. Az ügyészség ezért nem is népirtással, hanem csak az abban való bűnrészességgel vádolja a volt tisztet.
Simon Foreman, a Felperesek kollektívája Ruandáért (CPCR) nevű szervezet ügyvédje szerint a bűnrészesség nem csökkenti Simbikangwa felelősségét az ügyben. Szerinte a tiszt volt "az a csavar, aki beindította a mások által hajtott gépezetet". Az esküdtszék mintegy harminc ruandai tanút fog meghallgatni, közülük több, a ruandai bíróság által már elítéltet videókonferencián keresztül.
A védelem azt állítja, hogy politikai-diplomáciai perről van szó, annak fényében, hogy Franciaország és Ruanda három év után 2009-ben helyreállította a diplomáciai kapcsolatait. Az egykori tuszi lázadókból álló jelenlegi ruandai vezetés ugyanis sokáig azt állította, hogy Párizs támogatta a hutu népirtókat. Kigali 2006-ban szakította meg diplomáciai kapcsolatait Párizzsal, miután egy francia bíró letartóztatási parancsot adott ki Paul Kagamé ruandai elnök ellen annak a gyanújával, hogy szerepe volt Juvenal Habyarimana meggyilkolásában.
"Az a benyomásunk, hogy Pascal Simbikangwát azért kell elítélni, mert ő az első, akit francia bíróság elé állítanak és példát kell mutatni" - mondta Fabrice Epstein.
Michel Tubiana, a felpereseket képviselő Emberi Jogok Ligájának ügyvédje szerint ennek éppen az ellentéte az igaz. "Megvolt a politikai szándék arra, hogy az ügyet eltussolják. Ebben a perben egyetlen ember felelősségéről van szó, az esküdtszéket nem a történelemnek állították fel. De a dolgokat ki lehet és kell mondani" - tette hozzá.
"Jó dolog, hogy ezt a pert megrendezik. Az igazságnak győzedelmeskednie kell" - mondta egy keddi interjúban Laurent Fabius francia külügyminiszter.
Forrás
MTI
