Romastratégia romák nélkül?

Az Európában élő 10 millió roma szegénységben él, a roma gyermekek mindössze 42 százaléka jár általános iskolába. Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos szerint a romák többsége szembesül a leszakadás, a tartós munkanélküliség, a társadalmi kirekesztettség és a hátrányos megkülönböztetés problémájával. Ezek az unió keleti részén nagyobb kihívást jelentenek. Járóka Lívia néppárti (Fidesz) EP-képviselő azt hangoztatta, a tagállamok felelőssége az uniós romastratégia megtöltése tartalommal, az EU ehhez legfeljebb keretet adhat.

Ezt a keretet, amelynek munkacíme a romastratégia kedden mutatta be a magyar elnökség Strasbourgban. Közben vezető roma civil szervezetek élesen bírálták az Európai Bizottságot, mert nem vette figyelembe a romák véleményét, és nem kérte közreműködésüket a romastratégia kidolgozása során. A Roma Integráció Évtizede program által szervezett egyeztetésen 16 ország 36 szervezete vett részt Budapesten. A 2005-ben indult integrációs programot azért kezdeményezték a tagállamok kormányai és civil szervezetei, hogy felgyorsítsák a romák társadalmi és gazdasági integrációját, és hozzájáruljanak a romákról alkotott kép pozitív átalakításához, illetve a növekvő cigányellenesség megfékezéséhez.

A keretstratégia főbb hiányosságai, hogy nem fordít kellő figyelmet az oktatásra, nem foglalkozik a roma fiatalság helyzetével, a nemi szerepek elkülönülésével és nem tesz említést a cigányellenesség aggasztó terjedéséről, az előítéletek növekedéséről és az intézményesített diszkriminációról. Sokan azt kifogásolják, a stratégia nem fogalmaz egyértelműen mit kell tenniük a tagállamoknak a romák integrációja érdekében.