Románia támogatja balkáni szomszédait a határvédelemben
Rámutatott: Románia bebizonyította, hogy képes ellenőrizni határait, és fontos, hogy ez a jövőben se változzon. A kormányfő kifejtette: Románia nincs a balkáni migrációs útvonalon, de támogatja szomszédait, ahol szükséges, és maga is együttműködést vár el tőlük, főleg a bolgár és szerb határon, ahol "nagy lehet a nyomás". Éppen ezért a román belügyminiszter is részt fog venni azon az ausztriai magas szintű informális találkozón, amelyet a balkáni útvonal ügyében hívtak össze - tette hozzá.
Ciolos cáfolta, hogy az európai megállapodásokban vállaltnál több menedékkérő befogadására kötelezte volna el országát az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában, és megerősítette: Románia közös uniós megoldást szorgalmaz, de csakis önkéntes alapon. Ezzel arra a román médiában nagy visszhangot keltő értesülésre reagált, miszerint Románia a tavalyinál tízszer több bevándorlót fog átvenni.
Az AFP francia hírügynökség amerikai hivatalos forrásokra hivatkozva szerdán azt közölte: hét ország, köztük Románia megígérte, hogy legalább tízszer annyi menedékkérőt fogad be, vagy vesz át, mint 2015-ben. A hír azt követően jelent meg, hogy Barack Obama amerikai elnök a menekültválságról szervezett keddi konferencián bejelentette: ötven ország ígéretet tett arra, hogy még idén 360 ezer menekültet fogad be a háború sújtotta vidékekről, elsősorban Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából.
"Nem hiszem, hogy a menekültek, a valódi menekültek ügyét szolgálná a határok illegális átlépése. Az Európai Uniónak ellenőrzése alá kell vonnia ezt a folyamatot. Tisztában vagyunk azzal, hogy azután nekünk is vállalnunk kell (a menekültekkel kapcsolatban) bizonyos felelősséget, de ez a felajánlás önkéntes kell maradjon, nem írhatják elő valahonnan fentről" - jelentette ki Dacian Ciolos román miniszterelnök az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.
Romániába idén márciusban érkezett meg az első 15 menedékkérő azok közül, akiket Romániának az uniós kvótarendszer alapján kellene átvennie Görögországtól és Olaszországtól. Romániának az uniós kvóták alapján több mint 6000 menedékkérőt kellene befogadnia a migrációs hullám által sújtott tagállamoktól, de a bukaresti sajtó értesülései szerint ez azért nem következett be, mert a Nyugat-Európába vágyó érintettek nem hajlandók Romániába menni.
Bukarest az önkéntesség elvét hangoztatva tavaly júliusban 1785 menedékkérő átvételére tett ajánlatot.
Kovács Zoltán: egyedüliként védjük Európát a migránsok inváziójától
Magyarország nemet mond a kvótákra, a menekültek áthelyezése meghívással ér fel - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a La Stampa című olasz napilapban pénteken megjelent interjúban.
Kovács hangsúlyozta, hogy az október 2-i népszavazás "nem az Európai Unióról szóló referendum. Ellenkezőleg, Budapest védi az uniót, védelmezi határait". A szóvivő azonban hozzátette, hogy Magyarország nemet mond Brüsszel döntéseire, amelyek "veszélyeztetik Magyarország biztonságát és kultúráját". Kovács kiemelte: Magyarország nem az első és nem is az utolsó, amely falat emel.
"Nem szeretjük a falakat, de meg kell védenünk magunkat. Nem csak a migránsokkal szemben, hanem a terrorizmustól, kultúránk bomlasztásától is" - húzta alá Kovács Zoltán.
Kovács Zoltán kijelentette, hogy Brüsszel kvótapolitikájának elfogadása olyan, mintha írásos meghívót küldenének több százezer menedékkérőnek. "Mi viszont nem akarjuk, hogy jöjjenek" - szögezte le a kormányszóvivő.
A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy "Magyarország Európa", de nem lehet figyelmen kívül hagyni az országok akaratát, a népszavazás erős üzenetet akar küldeni az EU-nak, hogy hagyjon fel azzal, hogy nem vesz tudomást az emberekről. Kovács Zoltán kiemelte, hogy a magyar népszavazás nem az Európában maradásról szól, hanem arról, hogy "milyen típusú Európát akarunk".
"Ha mindenki tenné a dolgát, Magyarországnak nem kellene az első vonalban védenie a határokat" - mondta Kovács Zoltán.
