Romagyilkosságok - Beperli Magyarországot a sértettek képviselője

BUDAPEST. Beperli az államot a romagyilkosságok sértettjeinek egyik képviselője, mert szerinte több bűncselekményt is megelőzhettek volna ha a katonai és nemzetbiztonsági szolgálatok valamint a rendőrség együttműködése megfelelő.

Kimondta a rasszista indítékot a romagyilkosságok ügyében az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában kedden délután a Budapest Környéki Törvényszék. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: erkölcsileg elvetendő, egyetlen országban sem megengedhető, hogy valakik egy etnikum megrendszabályozása, megzabolázása, megfélemlítése céljából szövetkezzenek bűncselekmények elkövetésére. A vádlottak egyértelműen ellenszenvet éreztek a cigány származásúak iránt és ez alapján cselekedtek. A rasszista indíték nemcsak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, de még maguk a vádlottak sem tagadták - tette hozzá.

Mindezek miatt az emberölések egyik minősítése az aljas indok, emellett a bíróság még több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettnek is minősítette az életelleni cselekményeket, amelyeket bűnszervezetben követtek el a vádlottak. Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Pető Zsolt terhére rótta a bíróság a besenyszögi fegyverrablást, ahol a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket egy családtól. Ennél a bűncselekménynél a három vádlott mellett egy negyedik, mindmáig ismeretlenül maradt személy is közreműködött gépkocsivezetőként.
Csontos István negyedrendű vádlott a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, amivel a bíróság szerint minősített emberölés bűnsegédi magatartását valósította meg.

A Kiss-testvérek és Pető bűnösségét a bíróság még lőfegyverrel, illetve haditechnikai eszközzel való visszaélésben is megállapította. A vád szerint a három férfi 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, végül augusztus 3-án Kislétán támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön két-két ember halt meg. A bíró a büntetéskiszabásról elmondta: a cselekménysorozat következtében hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett, a történtek súlyosan megzavarták a köznyugalmat. A súlyos büntetések indoka, hogy többé soha senkinek ne jusson eszébe hasonló bűncselekmények elkövetése. A bíróság nem jogerős ítéletében három vádlottra tényleges életfogytiglani, míg a negyedikre 13 éves fegyházbüntetést szabott ki.

Helmeczy László, a romagyilkosságok sértettjeinek egyik képviselője a Budapest Környéki Törvényszéken kedden az elsőfokú ítélet kihirdetése után azt mondta az MTI-nek, hogy beperli az államot, mert szerinte több bűncselekményt is megelőzhettek volna ha a katonai és nemzetbiztonsági szolgálatok valamint a rendőrség együttműködése megfelelő. 

Helmeczy László arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság is megállapította a szolgálatok felelősségét. Utalt arra, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén Ficsor Ádám akkori titokminiszter elismerte, hogy a szolgálatok és a nyomozó hatóság együttműködése nem volt megfelelő. Szerinte megfelelő együttműködés esetén "egyértelműen a szolgálatok látókörébe kellett volna kerülnie az elkövetőknek", és talán meg lehetett volna akadályozni több ember halálát. Arról is beszélt, hogy ő volt az egyedüli aki korábban azt mondta, hogy a gyilkosságokat bűnszervezetben követték el, és ezt az álláspontját most a bíróság is megerősítette. Emiatt nem bocsátható feltételes szabadlábra később egyik elkövető sem - tette hozzá.

Úgy vélte, az államnak fizetnie kell a sértetteknek vagyoni és nem vagyoni kárért. Ha az állam ezt nem teszi meg, pert indít, és mint mondta, nem biztos, hogy a kereset benyújtásával megvárja majd a másodfokú ítéletet. "Felelnek a gyilkosok és felel az állam is" - fogalmazott.
Azt még nem tudja, milyen összegre perli majd az államot, viszont jelezte: nagyon komolynak tartja az okozott vagyoni és nem vagyoni kárt. Példaként említette, hogy az egyik asszonyt több mint két évtizedes munkaviszony után leszázalékolták, most csak 27 ezer forintos szociális járadékot kap. A család egészségileg és anyagilag is tönkrement, az okozott kár szerinte ezért "nem egy-két millió forint".

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.