Rogán: hátrányos megkülönböztetés éri Magyarországot
BUDAPEST. Hét intézkedésből álló újabb kiigazítást jelentett be szerdán a nemzetgazdasági miniszter; egyebek mellett marad a bankadó és duplájára emelkedik a tranzakciós illeték. Matolcsy György szerint a 367 milliárdos egyenlegjavításra az Európai Bizottság miatt van szükség. Rogán Antal szerint kettős mércét alkalmaznak a magyarokkal szemben.
Az Európai Unió méltánytalanul bánik Magyarországgal, hisz jövőre 11 olyan ország lesz Európában, amelynek 3 százalék felett lesz a költségvetési hiánya, mégsem éri olyan hátrányos megkülönböztetés, mint a magyarokat - fejtette ki véleményét a Fidesz frakcióvezetője az M1 Az Este című szerdai műsorában.
A politikus elmondása szerint Brüsszelnek nagy a felelőssége a kialakult helyzetben, hisz ha a bizottság már 2006-ban felemelte volna a szavát a folyamatos magas deficitek miatt, akkor ma nem nyomná ilyen mértékű államadósság az ország vállát.
Rogán Antal megemlítette, hogy Magyarország önerőből tartotta be az utóbbi években az előírt hiánycélt, mégis vannak olyan intézkedések, amelyeket nem fogad el az Európai Unió a magyar kormánytól, elvi vita van a két fél között. A politikus szerint nem az állampolgárok hibája, hogy magas az államadósság, ezért a kabinet nem hajlandó sem bért, sem nyugdíjat csökkenteni, és nem fog személyi jövedelemadót sem emelni, pedig egyértelműen ez az elvárás Magyarországgal szemben.
A jelenlegi kormányzat - ellenben az előző kabinetekkel - vállalta, hogy alacsonyan tartja a költségvetési hiányt, ám ezt a bankokkal és a multinacionális vállalatokkal fizetteti meg - mondta Rogán Antal. Szerinte ugyanis nem működött a Bajnai-kormány által alkalmazott módszer, mely során elvettek az emberektől egy havi bért, nyugdíjat, valamint bevezették a szuperbruttót, hisz 2009-ben a legnagyobb mértékű gazdasági visszaesés volt Magyarországon, 2010-ben pedig nem sikerült leszorítani a költségvetési hiányt 3 százalék alá. A mai napig hasonló cipőben jár egyébként Portugália és Görögország is - tette hozzá.
A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: mindvégig azt mondták a Bankszövetségnek is, hogy abban esetben, ha minden eszközzel le tudják szorítani a költségvetési hiányt három százalék alá, akkor azt is tudják vállalni, hogy bankadót felére csökkentik, illetve bizonyos válságadókat kivezetnek.
Ugyanakkor hozzátette: "Mi ha választani kell, hogy a családok terheit növeljük vagy a bankok terheit növeljük, akkor azt fogjuk választani, hogy a bankok terheit növeljük meg. És én természetesen elismerem, hogy erre azt mondják a Bankszövetség képviselői, hogy egyoldalú szerződésmódosítás, de ebben azért a bankoknak is komoly gyakorlata van, csak korábban ezt az emberek hátrányára tették".
A várható IMF-megállapodásra rátérve Rogán Antal Az Este című műsorban megjegyezte, hogy a Valutaalap egyetlen országnak sem mondhatja meg, hogy a költségvetési hiányt milyen módszerrel kell leszorítania, hisz az alapokmányában is szerepel, hogy ha teljesülnek az elvártak, akkor nem támaszthat politikai természetű követeléseket az országgal szemben. Márpedig az elemzői vélemények is azt igazolják, hogy Magyarországnak sorozatban immár harmadik éve sikerül levinnie a deficitet 3 százalék alá - hangsúlyozta Rogán.
A politikus a jövő évi bankadó változatlan mértékével kapcsolatban kiemelte: a kormány korábban azt vállalta, hogy ha minden eszközzel konszolidálni tudja a hiányt, akkor felére csökkenti a pénzintézetek adóját, valamint kivezeti a különadókat. Mivel azonban a második kiigazító csomag lépései nélkül ezt nem lehet megtenni, ezért a kabinet a családok helyett inkább a bankokra rak nagyobb terhet.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az EB is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt.
A miniszter egy hétpontos intézkedési csomag keretében egyebek mellett azt közölte, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem csökkentik a felére a bankadót 2013-ban, a tranzakciós illeték általános mértéke pedig 1 helyett 2 ezrelék lesz.
A Magyar Bankszövetség közleményben fejezte ki megdöbbenését, hogy a kormány "egyoldalúan megszegi" a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat. A szövetség hangsúlyozta, hogy az ismertetett intézkedések - parlamenti elfogadásuk esetén - veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét.
Rogán Antal erre a műsorban úgy reagált: a bankok két éve vagy 2009 óta gyakorlatilag nem hiteleznek Magyarországon, hanem forrást vonnak ki, aminek szerinte leginkább az az oka, hogy a túlnyomórészt külföldi tulajdonú bankok hazaviszik az anyabankokba a pénzt.
Az origo.hu szerda este egy neve elhallgatását kérő bankvezetőre hivatkozva írt arról, hogy felajánlotta lemondását Patai Mihály, a bankszövetség elnöke, ha a szerdán bejelentett egyenlegjavító-csomag bankokat sújtó részéből törvény lesz. Az MTI-nek banki körökből a hírt megerősítették, de a szövetség a hírügynökségnek sem kívánta kommentálni az értesülést. A hírportál úgy tudja: a kormány és a bankok közötti, tavaly decemberben kötött, írásos megállapodás egyoldalú felmondását a nemzetgazdasági miniszter közölte Patai Mihállyal, aki kedden délután egy hirtelen összehívott rendkívüli ülésen ismertette ezt a bankszövetség elnökségi tagjaival.
Az origo azt írta, a rendkívüli elnökségi ülésen Patai Mihály felajánlotta, hogy lemond a bankszövetség elnöki pozíciójáról, amennyiben a csomag bankokat érintő elemeit el is fogadja a parlament. Szándékát azzal indokolta, hogy ő a bankok és a kormány közötti viszony konszolidálására vállalkozott. A lap információi szerint a lemondási szándékáról szerdán napközben levélben tájékoztatták a hazai kereskedelmi bankok vezetőit.
A politikus elmondása szerint Brüsszelnek nagy a felelőssége a kialakult helyzetben, hisz ha a bizottság már 2006-ban felemelte volna a szavát a folyamatos magas deficitek miatt, akkor ma nem nyomná ilyen mértékű államadósság az ország vállát.
Rogán Antal megemlítette, hogy Magyarország önerőből tartotta be az utóbbi években az előírt hiánycélt, mégis vannak olyan intézkedések, amelyeket nem fogad el az Európai Unió a magyar kormánytól, elvi vita van a két fél között. A politikus szerint nem az állampolgárok hibája, hogy magas az államadósság, ezért a kabinet nem hajlandó sem bért, sem nyugdíjat csökkenteni, és nem fog személyi jövedelemadót sem emelni, pedig egyértelműen ez az elvárás Magyarországgal szemben.
A jelenlegi kormányzat - ellenben az előző kabinetekkel - vállalta, hogy alacsonyan tartja a költségvetési hiányt, ám ezt a bankokkal és a multinacionális vállalatokkal fizetteti meg - mondta Rogán Antal. Szerinte ugyanis nem működött a Bajnai-kormány által alkalmazott módszer, mely során elvettek az emberektől egy havi bért, nyugdíjat, valamint bevezették a szuperbruttót, hisz 2009-ben a legnagyobb mértékű gazdasági visszaesés volt Magyarországon, 2010-ben pedig nem sikerült leszorítani a költségvetési hiányt 3 százalék alá. A mai napig hasonló cipőben jár egyébként Portugália és Görögország is - tette hozzá.
A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: mindvégig azt mondták a Bankszövetségnek is, hogy abban esetben, ha minden eszközzel le tudják szorítani a költségvetési hiányt három százalék alá, akkor azt is tudják vállalni, hogy bankadót felére csökkentik, illetve bizonyos válságadókat kivezetnek.
Ugyanakkor hozzátette: "Mi ha választani kell, hogy a családok terheit növeljük vagy a bankok terheit növeljük, akkor azt fogjuk választani, hogy a bankok terheit növeljük meg. És én természetesen elismerem, hogy erre azt mondják a Bankszövetség képviselői, hogy egyoldalú szerződésmódosítás, de ebben azért a bankoknak is komoly gyakorlata van, csak korábban ezt az emberek hátrányára tették".
A várható IMF-megállapodásra rátérve Rogán Antal Az Este című műsorban megjegyezte, hogy a Valutaalap egyetlen országnak sem mondhatja meg, hogy a költségvetési hiányt milyen módszerrel kell leszorítania, hisz az alapokmányában is szerepel, hogy ha teljesülnek az elvártak, akkor nem támaszthat politikai természetű követeléseket az országgal szemben. Márpedig az elemzői vélemények is azt igazolják, hogy Magyarországnak sorozatban immár harmadik éve sikerül levinnie a deficitet 3 százalék alá - hangsúlyozta Rogán.
A politikus a jövő évi bankadó változatlan mértékével kapcsolatban kiemelte: a kormány korábban azt vállalta, hogy ha minden eszközzel konszolidálni tudja a hiányt, akkor felére csökkenti a pénzintézetek adóját, valamint kivezeti a különadókat. Mivel azonban a második kiigazító csomag lépései nélkül ezt nem lehet megtenni, ezért a kabinet a családok helyett inkább a bankokra rak nagyobb terhet.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az EB is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt.
A miniszter egy hétpontos intézkedési csomag keretében egyebek mellett azt közölte, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem csökkentik a felére a bankadót 2013-ban, a tranzakciós illeték általános mértéke pedig 1 helyett 2 ezrelék lesz.
A Magyar Bankszövetség közleményben fejezte ki megdöbbenését, hogy a kormány "egyoldalúan megszegi" a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat. A szövetség hangsúlyozta, hogy az ismertetett intézkedések - parlamenti elfogadásuk esetén - veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét.
Rogán Antal erre a műsorban úgy reagált: a bankok két éve vagy 2009 óta gyakorlatilag nem hiteleznek Magyarországon, hanem forrást vonnak ki, aminek szerinte leginkább az az oka, hogy a túlnyomórészt külföldi tulajdonú bankok hazaviszik az anyabankokba a pénzt.
Az origo.hu szerda este egy neve elhallgatását kérő bankvezetőre hivatkozva írt arról, hogy felajánlotta lemondását Patai Mihály, a bankszövetség elnöke, ha a szerdán bejelentett egyenlegjavító-csomag bankokat sújtó részéből törvény lesz. Az MTI-nek banki körökből a hírt megerősítették, de a szövetség a hírügynökségnek sem kívánta kommentálni az értesülést. A hírportál úgy tudja: a kormány és a bankok közötti, tavaly decemberben kötött, írásos megállapodás egyoldalú felmondását a nemzetgazdasági miniszter közölte Patai Mihállyal, aki kedden délután egy hirtelen összehívott rendkívüli ülésen ismertette ezt a bankszövetség elnökségi tagjaival.
Az origo azt írta, a rendkívüli elnökségi ülésen Patai Mihály felajánlotta, hogy lemond a bankszövetség elnöki pozíciójáról, amennyiben a csomag bankokat érintő elemeit el is fogadja a parlament. Szándékát azzal indokolta, hogy ő a bankok és a kormány közötti viszony konszolidálására vállalkozott. A lap információi szerint a lemondási szándékáról szerdán napközben levélben tájékoztatták a hazai kereskedelmi bankok vezetőit.
Forrás
hirado.hu, M1
