Rendkívüli ülést tart a NATO-Ukrajna Bizottság
BRÜSSZEL. Rendkívüli ülésre hívták össze hétfő délutánra a NATO-Ukrajna Bizottságot - közölték az atlanti szövetség brüsszeli székházában. Az Európai Unió segélyszállítmányok légi küldését jelentette be.
A NATO-tanácskozást nagyköveti szinten tartják Jens Stoltenberg főtitkár elnökletével. Stoltenberg az ülés után rövid sajtótájékoztatót tart.
A rendkívüli ülést az indokolja, hogy Kelet-Ukrajnában a tavaly szeptemberi tűzszüneti megállapodás óta a legsúlyosabb harcok dúlnak. Az oroszpárti szakadár lázadók offenzívát indítottak Mariupol kikötőváros ellen. A legutóbbi jelentések szerint Mariupol ostromában eddig harmincan haltak meg, és mintegy százan sebesültek meg.
Az ukrán hadsereg szerint a lázadók az elmúlt 24 órában 115 alkalommal lőttek katonai állásokat, valamint településeket a szakadárok kezén lévő Donyeck és Luhanszk térségében is.
Csütörtökön az EU-tagországok külügyminiszterei tartanak rendkívüli tanácskozást Brüsszelben az ukrajnai fejleményekről.
Hétfői brüsszeli bejelentés szerint az unió növeli Ukrajnába irányuló humanitárius támogatásának mértékét, és ennek keretében egyebek közt a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk repülőterére több pótlólagos légi szállítmány érkezik kedden, a már útnak indított teherautók mellett. A segélyszállítmányok főként lakhatási feltételek megteremtését szolgáló anyagokat, illetve felszerelést, élelmiszert, ivóvizet, egészségügyi cikkeket, meleg ruházatot tartalmaznak.
Német lapok: a NATO szerint Moszkva a nukleáris erejét fitogtatja
A NATO február elején hozzálát nukleáris stratégiája felülvizsgálatához, mert Moszkva az ukrán válság kitörése óta egyre gyakrabban hajt végre provokatív manővereket atomfegyver célba juttatására alkalmas hadászati bombázókkal, hogy megfélemlítse az észak-atlanti szervezetet - írták német lapok a hét végén.
Az orosz erőfitogtatás miatt a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek február 5-én tartandó ülésén elsőként a Nukleáris Tervező Csoport (NPG) tanácskozik. A csoportban a nukleáris elrettentő erejének függetlenségét őrző Franciaországon kívül az összes tagállam benne van. Feladata az, hogy tanulmányozza és az új geostratégiai fejleményekhez igazítsa a szövetség nukleáris politikáját. A testületnek sokáig nem volt fontos szerepe, gyakran az ülései is elmaradtak, de az ukrán válság óta változott a helyzet.
Tavaly decemberben évtizedek óta először észleltek Tu–95H típusú, atomfegyver célba juttatására alkalmas orosz hadászati bombázót a Balti-tenger felett, szeptemberben pedig két ilyen gép jelent meg az Egyesült Államok és Kanada keleti határának térségében, ahonnan akár Ottawára, New Yorkra és Washingtonra is csapást mérhettek volna. A manővert éppen akkor hajtották végre, amikor a NATO csúcstalálkozója zajlott Walesben, és nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas orosz vadászbombázók járőröztek azokban a napokban is, amikor az ukrajnai Krím félszigetet bekebelezték Oroszországba - áll a NATO szakértőinek jelentésében, amely az NPG februári ülésére készült.
A manőverek politikai funkciója az erődemonstráció, és különösen a kisebb NATO-tagállamok megfélemlítése - vélekednek a szakértők a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lap összeállítása szerint. Az üzenet az, hogy "ne szóljatok bele a dolgunkba, és ne tegyetek keresztbe nekünk" - fogalmazott egy NATO-diplomata.
A FAS és a Der Spiegel című hírmagazin egyaránt beszámolt arról is, hogy az orosz légierő gépei egyre gyakrabban közelítik meg rendkívül nagy sebességgel a baltikumi NATO-tagállamok légterét, és csak az utolsó pillanatban kanyarodnak el, esetenként pedig légtérsértést követnek el. Az észak-atlanti szövetségnek tavaly 150 alkalommal kellett felemelnie a térségben állomásozó vadászgépeit, hogy célként befogják, azaz egy ideig kísérjék az orosz harci gépeket a Baltikum felett. Ez a szám négyszer nagyobb, mint 2013-ban.
A szövetség elsősorban arra törekszik, hogy elkerüljön egy nukleáris konfliktust és gátat vessen az orosz erőfitogtatásnak. A FAS szerint a nukleáris stratégia felülvizsgálata során az egyik mérlegelhető lehetőség az lehet, hogy a NATO atomfegyver célba juttatására alkalmas gépeket állomásoztat a Baltikumban. A Spiegel szerint Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka azt sürgeti, hogy újra alakítsanak ki úgynevezett forró drótot, állandó, közvetlen telefonos kapcsolatot a NATO katonai vezetése és az orosz vezérkari főnökség között.
Orosz lapok: fordulópont lehet a Mariupol elleni támadás
Fordulópontot jelenthet a Mariupol elleni támadás a délkelet-ukrajnai helyzetben - írta hétfőn a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kommerszantnak nyilatkozó szakértők véleménye megoszlik a konfliktus megoldásához vezető útról.
A "donyecki és luhanszki népköztársaságok" hadműveleteinek támogatásával Oroszország azt kockáztatja, hogy a nemzetközi közösség szemében a terrorizmus egyik fő támogatójává válhat" - állapította meg a Vedomosztyi szerkesztőségi cikke.
A finn Sanoma Independent Media, az amerikai The Wall Street Journal és a The Financial Times közös kiadványa ezt arra alapozta, hogy az Azovi-tenger partján elterülő délkelet-ukrajnai város lövetésére való külföldi reagálás "kissé eltért" az eddigiektől. A Vedomosztyi szerint az Európa Biztonsági és Együttműködési Szervezet "sokáig nem vette észre a Délkelet-Ukrajnában jelen lévő orosz katonákat és haditechnikát", most azonban "gyorsan megállapította, hogy a támadás a szakadárok által ellenőrzött területről indult ki".
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra szólította fel Oroszországot, hogy "hagyjon fel a fegyveresek támogatásával, és tartsa tiszteletben a nemzetközi kötelezettségvállalásokat". Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a délkelet-ukrajnai szeparatistáknak Moszkva által nyújtott politikai és közvetlen katonai támogatásáról beszélt, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig új büntetőintézkedéseket készítenek elő - írta az orosz lap.
A Vedomosztyi szerint a tavaly december végén még lehetségesnek tűnő délkelet-ukrajnai békefolyamat kudarcba fulladt. Alapvetően az a probléma, hogy Moszkva azt akarja, a szakadárok legyenek Kijev tárgyalópartnerei, s folytatja a próbálkozást, hogy legalizálja az önkényesen kikiáltott "donyecki és luhanszki népköztársaságokat".
A Szergej Markov orosz politológus által elképzelt forgatókönyv szerint az úgynevezett - a két szakadár területet magába foglaló - Új Oroszország erői elfoglalják Mariupolt, majd Szlovjanszkot is, és erre a Nyugat keményen fog reagálni, de Harkiv és Odessza bevétele már arra kényszeríti "az ellenséget", vagyis az ukrán hatalmat, hogy vegye figyelembe az orosz érdekeket. Kijevben elbukik a hatalom, és Ukrajna föderatív állam lesz, cserébe azért, hogy az oroszbarát erők ne foglalják el az ukrán fővárost - mondta a politológus a Vedomosztyinak.
Fjodor Lukjanov, az Oroszország a globális politikában című külpolitikai folyóirat főszerkesztője a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva úgy vélte, a Donyec-medencei helyzet kiéleződése azzal van összefüggésben, hogy kifulladt a minszki tárgyalási forma. Szerinte a "felkelők" a mostaninál rugalmasabb álláspontot akarnak kicsikarni a kijevi hatalomtól, és el akarják tolni a frontvonalat.
Szergej Oznobincev, a Stratégiai Értékelések Intézete nevű kutató cég igazgatója úgy látja, hogy a délkelet-ukrajnai szembenállás előbb vagy utóbb új tárgyalásokkal végződik. Előbb azonban a felek erősebb pozíciót akarnak elérni, és céljaik elérése érdekében nagyobb eszköztárra akarnak szert tenni. A szakértő éppen ezért a konfliktus továbbterjedésére számít. Szerinte ugyanakkor a vesztes Oroszország lesz, mert a Nyugat mindenféleképpen rá hárítja a felelősséget a szembenállás kiszélesedéséért.
Andrej Kortunov, az Orosz Külügyi Tanács nevű szervezet vezérigazgatója ugyanakkor úgy vélte, hogy korai lenne eltemetni a minszki folyamatot, mert nem zárható ki, hogy ahhoz visszatérhetnek a délkelet-ukrajnai szakadárok.
A rendkívüli ülést az indokolja, hogy Kelet-Ukrajnában a tavaly szeptemberi tűzszüneti megállapodás óta a legsúlyosabb harcok dúlnak. Az oroszpárti szakadár lázadók offenzívát indítottak Mariupol kikötőváros ellen. A legutóbbi jelentések szerint Mariupol ostromában eddig harmincan haltak meg, és mintegy százan sebesültek meg.
Az ukrán hadsereg szerint a lázadók az elmúlt 24 órában 115 alkalommal lőttek katonai állásokat, valamint településeket a szakadárok kezén lévő Donyeck és Luhanszk térségében is.
Csütörtökön az EU-tagországok külügyminiszterei tartanak rendkívüli tanácskozást Brüsszelben az ukrajnai fejleményekről.
Hétfői brüsszeli bejelentés szerint az unió növeli Ukrajnába irányuló humanitárius támogatásának mértékét, és ennek keretében egyebek közt a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk repülőterére több pótlólagos légi szállítmány érkezik kedden, a már útnak indított teherautók mellett. A segélyszállítmányok főként lakhatási feltételek megteremtését szolgáló anyagokat, illetve felszerelést, élelmiszert, ivóvizet, egészségügyi cikkeket, meleg ruházatot tartalmaznak.
Német lapok: a NATO szerint Moszkva a nukleáris erejét fitogtatja
A NATO február elején hozzálát nukleáris stratégiája felülvizsgálatához, mert Moszkva az ukrán válság kitörése óta egyre gyakrabban hajt végre provokatív manővereket atomfegyver célba juttatására alkalmas hadászati bombázókkal, hogy megfélemlítse az észak-atlanti szervezetet - írták német lapok a hét végén.
Az orosz erőfitogtatás miatt a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek február 5-én tartandó ülésén elsőként a Nukleáris Tervező Csoport (NPG) tanácskozik. A csoportban a nukleáris elrettentő erejének függetlenségét őrző Franciaországon kívül az összes tagállam benne van. Feladata az, hogy tanulmányozza és az új geostratégiai fejleményekhez igazítsa a szövetség nukleáris politikáját. A testületnek sokáig nem volt fontos szerepe, gyakran az ülései is elmaradtak, de az ukrán válság óta változott a helyzet.
Tavaly decemberben évtizedek óta először észleltek Tu–95H típusú, atomfegyver célba juttatására alkalmas orosz hadászati bombázót a Balti-tenger felett, szeptemberben pedig két ilyen gép jelent meg az Egyesült Államok és Kanada keleti határának térségében, ahonnan akár Ottawára, New Yorkra és Washingtonra is csapást mérhettek volna. A manővert éppen akkor hajtották végre, amikor a NATO csúcstalálkozója zajlott Walesben, és nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas orosz vadászbombázók járőröztek azokban a napokban is, amikor az ukrajnai Krím félszigetet bekebelezték Oroszországba - áll a NATO szakértőinek jelentésében, amely az NPG februári ülésére készült.
A manőverek politikai funkciója az erődemonstráció, és különösen a kisebb NATO-tagállamok megfélemlítése - vélekednek a szakértők a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lap összeállítása szerint. Az üzenet az, hogy "ne szóljatok bele a dolgunkba, és ne tegyetek keresztbe nekünk" - fogalmazott egy NATO-diplomata.
A FAS és a Der Spiegel című hírmagazin egyaránt beszámolt arról is, hogy az orosz légierő gépei egyre gyakrabban közelítik meg rendkívül nagy sebességgel a baltikumi NATO-tagállamok légterét, és csak az utolsó pillanatban kanyarodnak el, esetenként pedig légtérsértést követnek el. Az észak-atlanti szövetségnek tavaly 150 alkalommal kellett felemelnie a térségben állomásozó vadászgépeit, hogy célként befogják, azaz egy ideig kísérjék az orosz harci gépeket a Baltikum felett. Ez a szám négyszer nagyobb, mint 2013-ban.
A szövetség elsősorban arra törekszik, hogy elkerüljön egy nukleáris konfliktust és gátat vessen az orosz erőfitogtatásnak. A FAS szerint a nukleáris stratégia felülvizsgálata során az egyik mérlegelhető lehetőség az lehet, hogy a NATO atomfegyver célba juttatására alkalmas gépeket állomásoztat a Baltikumban. A Spiegel szerint Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka azt sürgeti, hogy újra alakítsanak ki úgynevezett forró drótot, állandó, közvetlen telefonos kapcsolatot a NATO katonai vezetése és az orosz vezérkari főnökség között.
Orosz lapok: fordulópont lehet a Mariupol elleni támadás
Fordulópontot jelenthet a Mariupol elleni támadás a délkelet-ukrajnai helyzetben - írta hétfőn a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kommerszantnak nyilatkozó szakértők véleménye megoszlik a konfliktus megoldásához vezető útról.
A "donyecki és luhanszki népköztársaságok" hadműveleteinek támogatásával Oroszország azt kockáztatja, hogy a nemzetközi közösség szemében a terrorizmus egyik fő támogatójává válhat" - állapította meg a Vedomosztyi szerkesztőségi cikke.
A finn Sanoma Independent Media, az amerikai The Wall Street Journal és a The Financial Times közös kiadványa ezt arra alapozta, hogy az Azovi-tenger partján elterülő délkelet-ukrajnai város lövetésére való külföldi reagálás "kissé eltért" az eddigiektől. A Vedomosztyi szerint az Európa Biztonsági és Együttműködési Szervezet "sokáig nem vette észre a Délkelet-Ukrajnában jelen lévő orosz katonákat és haditechnikát", most azonban "gyorsan megállapította, hogy a támadás a szakadárok által ellenőrzött területről indult ki".
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra szólította fel Oroszországot, hogy "hagyjon fel a fegyveresek támogatásával, és tartsa tiszteletben a nemzetközi kötelezettségvállalásokat". Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a délkelet-ukrajnai szeparatistáknak Moszkva által nyújtott politikai és közvetlen katonai támogatásáról beszélt, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig új büntetőintézkedéseket készítenek elő - írta az orosz lap.
A Vedomosztyi szerint a tavaly december végén még lehetségesnek tűnő délkelet-ukrajnai békefolyamat kudarcba fulladt. Alapvetően az a probléma, hogy Moszkva azt akarja, a szakadárok legyenek Kijev tárgyalópartnerei, s folytatja a próbálkozást, hogy legalizálja az önkényesen kikiáltott "donyecki és luhanszki népköztársaságokat".
A Szergej Markov orosz politológus által elképzelt forgatókönyv szerint az úgynevezett - a két szakadár területet magába foglaló - Új Oroszország erői elfoglalják Mariupolt, majd Szlovjanszkot is, és erre a Nyugat keményen fog reagálni, de Harkiv és Odessza bevétele már arra kényszeríti "az ellenséget", vagyis az ukrán hatalmat, hogy vegye figyelembe az orosz érdekeket. Kijevben elbukik a hatalom, és Ukrajna föderatív állam lesz, cserébe azért, hogy az oroszbarát erők ne foglalják el az ukrán fővárost - mondta a politológus a Vedomosztyinak.
Fjodor Lukjanov, az Oroszország a globális politikában című külpolitikai folyóirat főszerkesztője a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva úgy vélte, a Donyec-medencei helyzet kiéleződése azzal van összefüggésben, hogy kifulladt a minszki tárgyalási forma. Szerinte a "felkelők" a mostaninál rugalmasabb álláspontot akarnak kicsikarni a kijevi hatalomtól, és el akarják tolni a frontvonalat.
Szergej Oznobincev, a Stratégiai Értékelések Intézete nevű kutató cég igazgatója úgy látja, hogy a délkelet-ukrajnai szembenállás előbb vagy utóbb új tárgyalásokkal végződik. Előbb azonban a felek erősebb pozíciót akarnak elérni, és céljaik elérése érdekében nagyobb eszköztárra akarnak szert tenni. A szakértő éppen ezért a konfliktus továbbterjedésére számít. Szerinte ugyanakkor a vesztes Oroszország lesz, mert a Nyugat mindenféleképpen rá hárítja a felelősséget a szembenállás kiszélesedéséért.
Andrej Kortunov, az Orosz Külügyi Tanács nevű szervezet vezérigazgatója ugyanakkor úgy vélte, hogy korai lenne eltemetni a minszki folyamatot, mert nem zárható ki, hogy ahhoz visszatérhetnek a délkelet-ukrajnai szakadárok.
Forrás
MTI
