Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az Európai Unió és Törökország vezetői

Az Európai Unió és Törökország képviselői egy munkaebéd keretében fognak tárgyalni a menekültválságról szóló közös akcióterv végrehajtásáról. A terv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt bevándorlókat.

A csúcsértekezleten az Európai Unió huszonnyolc tagországának állam-, illetve kormányfői és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök mellett részt vesz Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli az ülésen.   

Donald Tusk február közepén jelentette be, hogy március elején találkozót tartanak az EU és Törökország vezető politikusai. Mint akkor mondta, a migrációs hullám megfékezéséről az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között létrejött egyezmény végrehajtása továbbra is elsődleges fontosságú, ezért van szükség a felek közti egyeztetésre.   

Ankara tavaly november végén ígéretet tett arra, hogy erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló migránsáradat megfékezésére, cserében az Európai Unió egyebek mellett vállalta, hogy hárommilliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását, felgyorsítja a vízumliberalizációs tárgyalásokat és az EU-tagjelölt Törökország integrációját.

Davutoglu: együtt sikerül megoldani a migrációs válságot

Együtt sikerül megoldani a migrációs válság támasztotta kihívásokat - jelentette ki hétfőn Brüsszelben Ahmet Davutoglu török miniszterelnök az Európai Unió és Törökország közötti rendkívüli csúcstalálkozó előtt.

A hivatalosan munkaebédnek nevezett találkozóra érkezve Davutoglu hangsúlyozta: az, hogy három hónapon belül már a második EU-török csúcstalálkozót tartják Brüsszelben, jól mutatja, hogy mennyire nélkülözhetetlen partnerei egymásnak Törökország és az Európai Unió.

Davutoglu korábban négyoldalú megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral, Mark Ruttével, az unió soros elnöki tisztét jelenleg betöltő Hollandia kormányfőjével és Jean-Claude Junckerrel, az  Európai Bizottsági elnökével. Davutoglu kijeletette: bízik abban, hogy a hétfői csúcstalálkozó fordulópontot jelent majd az EU és Törökország viszonyában.

Lezártnak nyilváníthatják a nyugat-balkáni útvonalat

Lezártnak nyilváníthatják a nyugat-balkáni migrációs útvonalat az európai uniós tagországok állam- illetve kormányfői a hétfői brüsszeli csúcstalálkozójukon - jelentették német források a találkozó tervezett zárónyilatkozata alapján.

A Bild című lap és a dpa hírügynökség egybehangzó értesülése szerint a tervezett dokumentumban az áll, hogy az "illegális migráció megáll a nyugat-balkáni útvonalon. Ez az útvonal le van zárva."

A tagállami vezetőkből, a testület és az Európai Bizottság elnökéből álló Európai Tanács nem hivatalos ülésén elfogadandó nyilatkozat tervezetében a Bild szerint egyebek mellett az is szerepel, hogy a tagállamok és az uniós intézmények Görögországot a területén rekedt menedékkérők ellátására előirányzott 700 millió eurós támogatás mellett szakemberekkel is segítik, és nemcsak azért, hogy hatékonyan működjenek az uniós menedékkérő-regisztrációs központok, az úgynevezett hot spotok, hanem azzal a céllal is, hogy Görögország biztosítani tudja a Macedóniával és az Albániával közös határát.   

A menekültstátusra nem jogosult migránsokat közvetlenül Görögországból kellene kitoloncolni az unió területéről, a nemzetközi védelemre jogosult menedékérőket pedig Görögországból kellene elosztani a tagállamok között. Ugyanakkor a 160 ezer, már az EU területén tartózkodó menekült tagországok közötti elosztásáról hozott korábbi uniós döntésről vagy Törökországban tartózkodó menekültekből szervezendő kontingensek átvételéről nincs szó a tervezetben. Mindössze egy ajánlás áll benne arról, hogy a tagországok biztosítsanak az eddiginél több férőhelyet menekültek számára - írta a Bild.   

A lap értékelése szerint a tervezett nyilatkozatból kitűnik, hogy az uniós partnerek támogatni kívánják Athént, de csak azzal a céllal, hogy elnéptelenedjék a nyugat-balkáni migrációs útvonal és Görögországból egy "giga-hot spot" legyen, ahol intézik a Törökországból érkező menedékkérők ügyeit és visszatoloncolják a gazdasági menekültnek minősített - védelemre nem jogosult - kérelmezőket. Ez azt jelenti, hogy nem valósul meg Angela Merkel német kancellár eredeti válságkezelő terve, amelynek központi eleme a menekültkontingensek átvétele Törökországtól és szétosztása az uniós tagállamok között, de nem is a "keményvonalas" magyar miniszterelnök, Orbán Viktor álláspontja érvényesül, hanem inkább Werner Faymann osztrák kancelláré - írta online kiadásában a Bild.   

Angela Merkel német kancellár az utóbbi napokban többször jelezte, hogy Németország nem szállítja területére a görög-macedón határ lezárása miatt Görögországban rekedt menekülteket. Legutóbb a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent interjúban beszélt erről, hangsúlyozva, hogy Görögország támogatást kap az uniós partnerektől és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától (UNHCR), ezért a görögországi helyzetet nem lehet összehasonlítani a tavaly nyáron Magyarországon kialakult helyzettel. Hozzátette: bizonyára sok menekült csalódott, amiért "nem tudnak oda utazni, ahova akarnak", az EU-ban azonban egyetértés van abban, hogy senkinek sincs joga megválasztani, hogy mely tagországban kíván menedékkérelmet benyújtani.   

A kancellár hangsúlyozta: az a legfontosabb, hogy a menekültek testi épségét és életét nem fenyegeti veszély Görögországban, és a görög hatóságok európai partnereikkel együtt segíteni akarnak nekik. Arra a felvetésre, hogy a menekülteket  Magyarországon sem fenyegette akut veszély tavaly nyáron, a német kancellár azt mondta: "éppen ellenkezőleg, az egy potenciálisan rendkívül veszélyes helyzet volt", mert Budapesten eladtak Ausztriába és Németországba szóló menetjegyeket a menekülteknek, akik így abban bíztak, hogy elutazhatnak, másnap viszont azt hallották, hogy megtiltották nekik a felszállást azokra a vonatokra, amelyekre jegyet váltottak, vagy pedig elhagyhatták vonattal Budapestet, abban a hitben, hogy eljutnak Ausztriába és Németországban, de azt tapasztalták, hogy a szerelvényeket 30 kilométer után egyszerűen leállítják. Mindennek következtében a "bizalom megsemmisült", és a menekültek elindultak gyalog az autópályán - fejtette ki Angela Merkel.   

Több német lap irányváltásként értékelte, hogy Angela Merkel és kormánya a tavaly szeptemberi magyarországi helyzettel ellentétben ezúttal nem döntött a "zsákutcába került" menedéket kereső emberek átvétele, befogadása mellett.