Rendkívüli állapotot vezettek be Kelet-Ukrajnában
KIJEV. Az ukrán kormány hétfőn úgy döntött, hogy rendkívüli állapotot vezet be a harcok sújtotta Donyeck és Luhanszk megyékben, országosan pedig emelt szintű riadókészültséget rendelt el - jelentette be Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kabinet kijevi ülésén.
A kormányfő szavai szerint a rendkívüli állapotot a lakosság biztonsága érdekében vezetik be, hogy a kormányzati szervek munkáját és a polgári védelem tevékenységét a lehető legjobban összehangolhassák. Hozzátette, hogy egységes központi irányítási rendszert alakítanak ki az állampolgárok szükség esetén történő evakuálására, átköltöztetésére, a menekültek egészségügyi és szociális ellátásra.
Jacenyuk közölte továbbá, hogy a rendkívüli állapottal összefüggő kérdések kezelésére állami bizottságot hoztak létre, amelynek ő vezetője, helyettesei pedig a Hennagyij Zubko miniszterelnök-helyettes és Szerhij Bocskovszkij, a katasztrófavédelmi szolgálat vezetője.
Közben Volodimir Polevoj, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) információs központjának helyettes vezetője kijevi sajtótájékoztatóján hírszerzési értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz légierő fokozta aktivitását az ukrán határ közelében. Elmondta, hogy a Rosztov-na-Donu városban lévő katonai repülőtéren több Il-76-os katonai teherszállító repülőgép leszállását észlelték, ismeretlen tartalmú rakománnyal. Kijelentette, hogy az orosz légierő növelte jelenlétét - Mi-24-es katonai helikopterekkel és szállítógépekkel - az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten is, törvénytelenül használva erre az ott lévő ukrán légi támaszpontokat. Hozzátette, hogy a félsziget északi, az ukrajnai Herszon megyével határos területén található Dzsankoj katonai repülőtéren csaknem 50 orosz katonai helikoptert vontak össze.
A kijevi hadműveleti parancsnokság szerint Oroszországban bűncselekmények elkövetőinek felajánlják, hogy börtönbüntetésük letöltése helyett Ukrajnába menjenek harcolni. Luhanszk megyében előző nap foglyul ejtettek egy, a Moszkva-barát szakadárok oldalán harcoló orosz harckocsizót. A férfi elmondta, hogy többszörös visszaeső, és tetten érték autólopás közben Rosztov-na-Donuban, ahol a rendőrkapitány felajánlotta neki minden vád ejtését, ha hajlandó egy hónapig Ukrajnában harcolni a szakadárok oldalán. Állítása szerint egysége tagjainak 70 százaléka olyan orosz állampolgárokból áll, akik hozzá hasonlóan a harcokban való részvétellel kerülték el a börtönbüntetést.
Hétfőn Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője bemutatta újságíróknak annak a Moszkva-barát szakadárokhoz csatlakozott volt ukrán rendőrtisztnek a vallomástételét, akit a Mariupol elleni, 30 halálos áldozattal és mintegy száz sérülttel járó terrortámadásban való részvétel gyanújával vasárnap vettek őrizetbe a hatóságok.
Az ukrán állampolgárságú gyanúsított, Valerij Kirszanov - aki 2014 végéig közlekedési rendőrként szolgált - azt vallotta, hogy orosz katonai egység hajtotta végre a Mariupol elleni véres szombati tüzérségi támadást. Szavai szerint a merényletet végrehajtó szakadár egység parancsnoka egy Pepelnek, azaz Hamunak nevezett orosz állampolgárságú katonatiszt, aki az orosz fegyveres erőknél egy tüzérségi alakulat parancsnoka. Az SZBU megállapítása szerint a rakétairányzást ketten végezték, az őrizetbe vett volt rendőr és az említett orosz tüzértiszt.
Nalivajcsenko arról számolt be, hogy az Azovi-tenger partján fekvő dél-donyecki város ellen összesen öt tüzérségi támadást hajtottak végre. Ezt követően az orosz katonák a közeli Markino településről sebtében visszavontak négy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt és egy Tyulpan önjáró aknavetőt, mert azt a hírt kapták, hogy EBESZ-megfigyelők tartanak a rakéták kilövésének helyszíne felé.
Az újságíróknak bemutattak több, Mariupolba becsapódott Grad-rakétamaradványt, amelyeken látható a jelzés, miszerint Oroszországból származnak. Nalivajcsenko megemlítette továbbá, hogy a szakadárok rendszeresen olyan műholdas távközlési eszközön keresztül kommunikáltak egymással, amellyel csak az orosz hadsereg rendelkezik.
Közben 429 bányász rekedt hétfőn egy donyecki bánya mélyében, mert a tüzérségi támadások áramszünetet okoztak. A szakemberek megkezdték a bányászok kimentését. Két hete szintén egy donyecki bányában 364-en ragadtak benn, ugyancsak a harcok okozta áramkimaradás miatt. Akkor valamennyiüket épségben a felszínre hozták.
Stoltenberg: nonszensz az ukrajnai "NATO-légióról" szóló putyini állítás
Nonszensznek nevezte hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Vlagyimir Putyin orosz elnök azon állítását, hogy "NATO-légió" harcol Ukrajna oldalán az ország keleti részében.
"Nem létezik NATO-légió, az Ukrajnában levő külföldi erők oroszok, és az a probléma, hogy Oroszország felszereléssel támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat" - mondta az észak-atlanti szövetség első számú civil tisztségviselője újságíróknak, miután ukrán kérésre nagyköveti szinten rendkívüli ülést tartott Brüsszelben a NATO-Ukrajna Bizottság.
Putyin szentpétervári diákok előtt tett említést szerinte Ukrajnában harcoló "NATO-légióról".
A brüsszeli NATO-ukrán tanácskozás megtartását az indokolta, hogy Kelet-Ukrajnában a tavaly szeptemberi tűzszüneti megállapodás óta a legsúlyosabb harcok dúlnak. Az oroszpárti szakadár lázadók offenzívát indítottak Mariupol kikötőváros ellen. A legutóbbi jelentések szerint Mariupol ostromában eddig harminc polgári személy halt meg, a sebesültek száma pedig mintegy száz.
"Az ilyen, válogatás nélkül indított támadások megengedhetetlenek és elfogadhatatlanok" - mondta a főtitkár, elítélve a tűzszünet megsértését a szeparatisták részéről. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszország, minden korábbi kötelezettségvállalása és állítása ellenére, továbbra is katonai támogatással, kiképzéssel, felszereléssel és élő erővel segíti a lázadókat. Az elmúlt hetekben orosz részről fejlett haditechnikai eszközök százait juttatták el Kelet-Ukrajnába, beleértve rakétarendszereket, nehéztüzérségi eszközöket, harckocsikat, páncélozott járműveket és elektronikus hadviselési eszközöket - tette hozzá Stoltenberg.
A NATO nevében felszólította Oroszországot arra, hogy haladéktalanul szüntesse be a szakadárok támogatását, hagyjon fel Ukrajna destabilizálásával, és tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit.
Jens Stoltenberg a NATO-Ukrajna Bizottság ülését követő sajtótájékoztató után találkozott Federica Mogherinivel, az EU kül-és biztonságpolitikai képviselőjével. A két integrációs intézmény közötti rendszeres párbeszéd jegyében minden év elején tartanak ilyen jellegű eszmecserét. Stoltenberg előzetesen elmondta, hogy az ukrajnai helyzet nagy teret kap a mostani megbeszélésen. A NATO főtitkára támogatóan szólt az EU, az Egyesült Államok és mások által Oroszországgal szemben elrendelt szankciós intézkedésekről.
A Kreml elhárította Izrael közvetítési ajánlatát
A Kreml elhárította Izrael ajánlatát, hogy közvetítene Kijev és Moszkva között az ukrajnai válságban. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője Szentpéterváron hétfőn nyilatkozva közölte, hogy "Oroszország rendkívüli mértékben méltányolja" Izrael kiegyensúlyozott álláspontját és készségét a konfliktus rendezésében való közreműködésre. Leszögezte azonban, hogy "ez esetben nem lehet közvetíteni Ukrajna és Oroszország között", mert közöttük nincsen konfliktus, és "Oroszország nem részese ennek a (délkelet-ukrajnai) szembenállásnak".
Az orosz sajtó korábban beszámolt a Moszkvában tárgyaló izraeli külügyminiszter, Avigdor Liberman kijelentéséről, amely szerint Izrael semleges marad az általa orosz-ukrán konfliktusnak nevezett ukrajnai szembenállásban. Egyszersmind úgy vélte, hogy ez az álláspont jó alapul szolgálhat a közvetítői erőfeszítések számára.
Az orosz elnöki szóvivő Kijevnek arra a javaslatára is reagált, hogy vonják be az ukrajnai rendezésbe az Egyesült Államokat, illetve az Európai Uniót. Peszkov azt hangsúlyozta, hogy ehhez az ukrán vezetésnek a békés rendezésre vonatkozó politikai akaratára van szükség, és nem az a fő kérdés, kit vonjanak be a rendezésbe.
Az orosz elnöki szóvivő kitért a délkelet-ukrajnai konfliktus kiéleződése kapcsán az Oroszország elleni újabb gazdasági büntetőintézkedésekkel kapcsolatos kezdeményezésekre is. A felhívásokat "rombolónak", semmivel sem indokolhatónak és rövidlátónak nevezte, hozzátéve, hogy azok nem változtatják meg Moszkva Ukrajna-politikáját. "Az ilyen fenyegetések, az ilyen zsarolás sohasem eredményezte, és nem fogja eredményezni, hogy Oroszország ilyen nyomás alatt megváltoztassa következetes és jól ismert álláspontját" - jelentette ki.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is kifejtette Moszkva álláspontját az esetleges nyugati szankciókkal kapcsolatban, miután az orosz fővárosban hétfőn tárgyalt izraeli kollégájával, Avigdor Libermannal. Az orosz diplomácia vezetője kijelentette, arra számít, hogy "az ésszerűség, az objektív és törvényes nemzeti érdekek győznek". Hozzátette, meggyőződése, hogy más vélemények is léteznek Nyugaton.
Lavrov egyaránt élesen bírálta Kijevet és a Nyugatot. Az ukrán hatalmat a délkelet-ukrajnai békés rendezési folyamat szétverésével vádolta, és leszögezte, hogy ez "kilátástalan kísérlet". Azt is közölte, hogy nem szabad "bocsánatkérést" elvárni a délkelet-ukrajnai "felkelőktől", mert ők azokat az ukrán állásokat támadják, ahonnan lőnek rájuk. Kijelentette: a nyugati államok "krónikus szokásává vált, hogy mindenért a felkelőket okolják". Remélte, hogy a Nyugat nem fogja tétlenül nézni és igazolni "a kijevi hatalom erőszakos fellépését Délkelet-Ukrajnában".
Az orosz külügyminiszter mindazonáltal közölte, hogy Moszkva a békés rendezési folyamat felújításáért lép fel, és bejelentette: úgy tudja, hogy a közeli napokban találkozni fognak Kijev és a "felkelők" képviselői.
Jacenyuk közölte továbbá, hogy a rendkívüli állapottal összefüggő kérdések kezelésére állami bizottságot hoztak létre, amelynek ő vezetője, helyettesei pedig a Hennagyij Zubko miniszterelnök-helyettes és Szerhij Bocskovszkij, a katasztrófavédelmi szolgálat vezetője.
Közben Volodimir Polevoj, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) információs központjának helyettes vezetője kijevi sajtótájékoztatóján hírszerzési értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz légierő fokozta aktivitását az ukrán határ közelében. Elmondta, hogy a Rosztov-na-Donu városban lévő katonai repülőtéren több Il-76-os katonai teherszállító repülőgép leszállását észlelték, ismeretlen tartalmú rakománnyal. Kijelentette, hogy az orosz légierő növelte jelenlétét - Mi-24-es katonai helikopterekkel és szállítógépekkel - az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten is, törvénytelenül használva erre az ott lévő ukrán légi támaszpontokat. Hozzátette, hogy a félsziget északi, az ukrajnai Herszon megyével határos területén található Dzsankoj katonai repülőtéren csaknem 50 orosz katonai helikoptert vontak össze.
A kijevi hadműveleti parancsnokság szerint Oroszországban bűncselekmények elkövetőinek felajánlják, hogy börtönbüntetésük letöltése helyett Ukrajnába menjenek harcolni. Luhanszk megyében előző nap foglyul ejtettek egy, a Moszkva-barát szakadárok oldalán harcoló orosz harckocsizót. A férfi elmondta, hogy többszörös visszaeső, és tetten érték autólopás közben Rosztov-na-Donuban, ahol a rendőrkapitány felajánlotta neki minden vád ejtését, ha hajlandó egy hónapig Ukrajnában harcolni a szakadárok oldalán. Állítása szerint egysége tagjainak 70 százaléka olyan orosz állampolgárokból áll, akik hozzá hasonlóan a harcokban való részvétellel kerülték el a börtönbüntetést.
Hétfőn Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője bemutatta újságíróknak annak a Moszkva-barát szakadárokhoz csatlakozott volt ukrán rendőrtisztnek a vallomástételét, akit a Mariupol elleni, 30 halálos áldozattal és mintegy száz sérülttel járó terrortámadásban való részvétel gyanújával vasárnap vettek őrizetbe a hatóságok.
Az ukrán állampolgárságú gyanúsított, Valerij Kirszanov - aki 2014 végéig közlekedési rendőrként szolgált - azt vallotta, hogy orosz katonai egység hajtotta végre a Mariupol elleni véres szombati tüzérségi támadást. Szavai szerint a merényletet végrehajtó szakadár egység parancsnoka egy Pepelnek, azaz Hamunak nevezett orosz állampolgárságú katonatiszt, aki az orosz fegyveres erőknél egy tüzérségi alakulat parancsnoka. Az SZBU megállapítása szerint a rakétairányzást ketten végezték, az őrizetbe vett volt rendőr és az említett orosz tüzértiszt.
Nalivajcsenko arról számolt be, hogy az Azovi-tenger partján fekvő dél-donyecki város ellen összesen öt tüzérségi támadást hajtottak végre. Ezt követően az orosz katonák a közeli Markino településről sebtében visszavontak négy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt és egy Tyulpan önjáró aknavetőt, mert azt a hírt kapták, hogy EBESZ-megfigyelők tartanak a rakéták kilövésének helyszíne felé.
Az újságíróknak bemutattak több, Mariupolba becsapódott Grad-rakétamaradványt, amelyeken látható a jelzés, miszerint Oroszországból származnak. Nalivajcsenko megemlítette továbbá, hogy a szakadárok rendszeresen olyan műholdas távközlési eszközön keresztül kommunikáltak egymással, amellyel csak az orosz hadsereg rendelkezik.
Közben 429 bányász rekedt hétfőn egy donyecki bánya mélyében, mert a tüzérségi támadások áramszünetet okoztak. A szakemberek megkezdték a bányászok kimentését. Két hete szintén egy donyecki bányában 364-en ragadtak benn, ugyancsak a harcok okozta áramkimaradás miatt. Akkor valamennyiüket épségben a felszínre hozták.
Stoltenberg: nonszensz az ukrajnai "NATO-légióról" szóló putyini állítás
Nonszensznek nevezte hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Vlagyimir Putyin orosz elnök azon állítását, hogy "NATO-légió" harcol Ukrajna oldalán az ország keleti részében.
"Nem létezik NATO-légió, az Ukrajnában levő külföldi erők oroszok, és az a probléma, hogy Oroszország felszereléssel támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat" - mondta az észak-atlanti szövetség első számú civil tisztségviselője újságíróknak, miután ukrán kérésre nagyköveti szinten rendkívüli ülést tartott Brüsszelben a NATO-Ukrajna Bizottság.
Putyin szentpétervári diákok előtt tett említést szerinte Ukrajnában harcoló "NATO-légióról".
A brüsszeli NATO-ukrán tanácskozás megtartását az indokolta, hogy Kelet-Ukrajnában a tavaly szeptemberi tűzszüneti megállapodás óta a legsúlyosabb harcok dúlnak. Az oroszpárti szakadár lázadók offenzívát indítottak Mariupol kikötőváros ellen. A legutóbbi jelentések szerint Mariupol ostromában eddig harminc polgári személy halt meg, a sebesültek száma pedig mintegy száz.
"Az ilyen, válogatás nélkül indított támadások megengedhetetlenek és elfogadhatatlanok" - mondta a főtitkár, elítélve a tűzszünet megsértését a szeparatisták részéről. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszország, minden korábbi kötelezettségvállalása és állítása ellenére, továbbra is katonai támogatással, kiképzéssel, felszereléssel és élő erővel segíti a lázadókat. Az elmúlt hetekben orosz részről fejlett haditechnikai eszközök százait juttatták el Kelet-Ukrajnába, beleértve rakétarendszereket, nehéztüzérségi eszközöket, harckocsikat, páncélozott járműveket és elektronikus hadviselési eszközöket - tette hozzá Stoltenberg.
A NATO nevében felszólította Oroszországot arra, hogy haladéktalanul szüntesse be a szakadárok támogatását, hagyjon fel Ukrajna destabilizálásával, és tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit.
Jens Stoltenberg a NATO-Ukrajna Bizottság ülését követő sajtótájékoztató után találkozott Federica Mogherinivel, az EU kül-és biztonságpolitikai képviselőjével. A két integrációs intézmény közötti rendszeres párbeszéd jegyében minden év elején tartanak ilyen jellegű eszmecserét. Stoltenberg előzetesen elmondta, hogy az ukrajnai helyzet nagy teret kap a mostani megbeszélésen. A NATO főtitkára támogatóan szólt az EU, az Egyesült Államok és mások által Oroszországgal szemben elrendelt szankciós intézkedésekről.
A Kreml elhárította Izrael közvetítési ajánlatát
A Kreml elhárította Izrael ajánlatát, hogy közvetítene Kijev és Moszkva között az ukrajnai válságban. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője Szentpéterváron hétfőn nyilatkozva közölte, hogy "Oroszország rendkívüli mértékben méltányolja" Izrael kiegyensúlyozott álláspontját és készségét a konfliktus rendezésében való közreműködésre. Leszögezte azonban, hogy "ez esetben nem lehet közvetíteni Ukrajna és Oroszország között", mert közöttük nincsen konfliktus, és "Oroszország nem részese ennek a (délkelet-ukrajnai) szembenállásnak".
Az orosz sajtó korábban beszámolt a Moszkvában tárgyaló izraeli külügyminiszter, Avigdor Liberman kijelentéséről, amely szerint Izrael semleges marad az általa orosz-ukrán konfliktusnak nevezett ukrajnai szembenállásban. Egyszersmind úgy vélte, hogy ez az álláspont jó alapul szolgálhat a közvetítői erőfeszítések számára.
Az orosz elnöki szóvivő Kijevnek arra a javaslatára is reagált, hogy vonják be az ukrajnai rendezésbe az Egyesült Államokat, illetve az Európai Uniót. Peszkov azt hangsúlyozta, hogy ehhez az ukrán vezetésnek a békés rendezésre vonatkozó politikai akaratára van szükség, és nem az a fő kérdés, kit vonjanak be a rendezésbe.
Az orosz elnöki szóvivő kitért a délkelet-ukrajnai konfliktus kiéleződése kapcsán az Oroszország elleni újabb gazdasági büntetőintézkedésekkel kapcsolatos kezdeményezésekre is. A felhívásokat "rombolónak", semmivel sem indokolhatónak és rövidlátónak nevezte, hozzátéve, hogy azok nem változtatják meg Moszkva Ukrajna-politikáját. "Az ilyen fenyegetések, az ilyen zsarolás sohasem eredményezte, és nem fogja eredményezni, hogy Oroszország ilyen nyomás alatt megváltoztassa következetes és jól ismert álláspontját" - jelentette ki.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is kifejtette Moszkva álláspontját az esetleges nyugati szankciókkal kapcsolatban, miután az orosz fővárosban hétfőn tárgyalt izraeli kollégájával, Avigdor Libermannal. Az orosz diplomácia vezetője kijelentette, arra számít, hogy "az ésszerűség, az objektív és törvényes nemzeti érdekek győznek". Hozzátette, meggyőződése, hogy más vélemények is léteznek Nyugaton.
Lavrov egyaránt élesen bírálta Kijevet és a Nyugatot. Az ukrán hatalmat a délkelet-ukrajnai békés rendezési folyamat szétverésével vádolta, és leszögezte, hogy ez "kilátástalan kísérlet". Azt is közölte, hogy nem szabad "bocsánatkérést" elvárni a délkelet-ukrajnai "felkelőktől", mert ők azokat az ukrán állásokat támadják, ahonnan lőnek rájuk. Kijelentette: a nyugati államok "krónikus szokásává vált, hogy mindenért a felkelőket okolják". Remélte, hogy a Nyugat nem fogja tétlenül nézni és igazolni "a kijevi hatalom erőszakos fellépését Délkelet-Ukrajnában".
Az orosz külügyminiszter mindazonáltal közölte, hogy Moszkva a békés rendezési folyamat felújításáért lép fel, és bejelentette: úgy tudja, hogy a közeli napokban találkozni fognak Kijev és a "felkelők" képviselői.
Forrás
MTI
