Rekviem egy Hadseregért: a Don-kanyarban elesett hősökre emlékeznek Gútán
1943 januárjában, a II. világháború idején a Vörös Hadsereg ellentámadása következtében, a Don-kanyarban, pár nap alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A magyar katonák az eredeti német felkéréstől eltérően nemcsak védekeztek, támadásba is lendültek a többszörös túlerőben levő Vörös Hadsereg ellen. A doni katasztrófát a magyar hadtörténet legnagyobb vereségeként, illetve egyik legszomorúbb fejezeteként tartják számon. Akkor idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyian vesztették életüket, mint egykor a mohácsi csatában. Magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt olyan messze a hazájától, mint az akkori nemzeti tragédiánk idején.
A Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg doni katasztrófájának évfordulója alkalmából idén immár harmadik éve tartanak közös megemlékezést Gútán, amely a legutóbbi népszámlálás során a Felvidék legmagyarabb városa volt. Azért is indokolt, hogy a helybeliek minden januárban leróják kegyeletüket a hősök emléke előtt, mert majdnem mindegyik gútai család valamelyik felmenője megjárta a Don-kanyart, közülük sokan elestek, vagy fogságba kerültek a doni harcok során.
„2010-ben kezdeményeztem, hogy szülővárosomban, Gútán gyertyagyújtással emlékezzünk a magyar nemzet egyik legnagyobb katasztrófájára. Pár éven át csupán a Szent Rozália parkban lévő II. világháborús emlékműnél tisztelegtünk a Don-kanyarban elesett névtelen hősökre. Majd ezen kezdeményezésünkhöz 2014-ben csatlakozott a gútai Via Nova Ifjúsági Csoport, Gúta Város Önkormányzata és a Magyar Közösség Pártja (MKP) Gútai Helyi Szervezete is. Két évvel ezelőtt már a városi művelődési központban (vmk) bemutatásra kerülő kultúrműsorral bővítettük ki a korábbi közös emlékezést“ – tájékoztatta portálunkat Borsó Ákos.
A feledhetetlen 2014-es hagyományteremtő rendezvényen a Kis-Duna Menti Rockszínház korhű katonai egyenruhákba felöltözött tagjai a „doni pokol“ hangulatát sejtető díszletek között olvasták fel a hajdani, cenzúrázott katonai leveleket és a katonák megrázó, cenzúrázatlan naplójegyzeteit, amelyeket a műsor összeállítói gútai polgároktól kértek kölcsön. Kimondottan erre a műsorra a „vianovások“ egy korabeli filmhíradó részleteivel színesített riportfilmet is készítettek, amelyben a túlélők és olyan megszólalók (Pál István, Jezsó Béla) szerepeltek, akik a II. világháború végén a doni helyzetre vonatkozó, megdöbbentő adatokat gyűjtöttek össze az elődeiktől és rokonaiktól. A filmből torokszorító részleteket közöltek az est során, bizonyítva: hős elődeink a zord hidegben, közvetlen életveszélyben is emberek tudtak maradni, hősiesen helytálltak.
Amíg azonban a fejlett nyugati társadalmak minden korban hősként tekintenek azokra az elesett katonáikra, akik a hazájukért adták az életüket, a magyaroknak évtizedeken át nem engedték meg azt, hogy méltó módon megemlékezzenek a Don-kanyarban elesett hősökről. Sőt, a magyar társadalomban 1945 után – Európában páratlan módon – inkább a gyakorta háborús bűnösökként kezelte katonákat vonták felelősségre a doni eseményekért! A nívós emlékműsor szervezői ezen a téveszmén, helytelen megítélésen kívántak változtatni. Szándékukat erősítette Vitéz Nagy János fafaragó művész tíz, e korszakkal foglalkozó alkotása is, melyeket akkor a városi művelődési központ előcsarnokában állítottak ki.
A főszervező az idei műsor kapcsán a Hírek.sk-nak azt is elmondta: most kissé szerényebb műsorral készülnek, mivel a Kis-Duna Menti Rockszínház társulata időközben egy másik produkciójának szentel sok időt és energiát. Viszont a jövő évi, egész estét betöltő „doni megemlékezésen“ a Borsó Ákos által írt színdarabot akarják bemutatni a nagyközönségnek.
„Most vasárnap 17 órakor hagyományosan a városi művelődési központban kezdődik a Rekviem egy Hadseregért című ingyenes emlékműsorunk, amelyben közreműködik a nemesócsai és apácaszakállasi fiúkból nemrég alakult Visszhang akusztikus duó - s a Makám együttes A Don-kanyar felől című dalát adja elő. Azután az újabban már a Boráros Imre Színházzal is többször fellépő Tóth László énekel, majd a Kis-Duna Menti Rockszínház másik két tagjával: Földy Gáborral és Károly Zsolttal együtt verseket mondunk. Beszédet tart Samu István kultúrantropológus, az MKP parlamenti képviselőjelöltje, a Gútai Önkormányzat mellett működő Kultúra és Kulturális Örökség Bizottság elnöke. Azután átvonulunk a Szent Rozália parkba, ahol ismét mécseseket és gyertyákat gyújtunk a rendszerváltás után állított, II. világháborús emlékműnél, s közösen elénekeljük a Himnuszt. Végül visszatérünk a városi művelődési központ Libresso-termébe, ahol állófogadás keretében, korhű katonazene mellett idézzük a múltat. Természetesen, a vasárnapi szentmisén ismét közös imát mondunk majd a Don-kanyarban elesett áldozatokért“ – ismertette a tervezett műsor részleteit Borsó.
Samu István korábban portálunknak elmondta: mivel Gúta a felmorzsolódott katonaság hajdani gyűjtőcentruma volt, szeretnék elérni azt, hogy a jövőben ez a rendezvényük hivatalos központi megemlékezéssé váljon a Felvidéken. Borsó Ákos is megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy tervezett színdarabja megírása után szorgalmazni fogja, hogy 2017-ben Gútán tartsanak egy hivatalos központi megemlékezést. "Már belefogtam a darab megírásába, ami hiánypótlónak bizonyulna, hiszen tudomásom szerint a névtelen doni hősök történetét még egyetlen színdarabban sem írták meg. A félreértések eloszlatása végett hangsúlyoznám: nem szeretnénk kisajátítani a doni hősökre való emlékezés eszmeiségét. Legjobban annak örülnék, ha minél több településen rendszeresen egyre többen tisztelegnénk a Don-kanyarban elesett hősök emléke előtt. A későbbiekben színdarabomat is szívesen bemutatnánk majd Felvidék-szerte. Február 7-én pedig minden érdeklődőt szeretettel várunk Gútára, hogy méltó módon emlékezzünk együtt!“.
