Rekordszámú, több mint 1,25 millió menedékkérő érkezett tavaly Európába

A helyzetértékelés szerint az unió huszonnyolc tagállamában 2015-ben 1 255 600 új menedékkérelmet nyújtottak be, míg az azt megelőző évben "csak" 562 680-at.   

A legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából érkeztek Európába, a vizsgált időszakban mintegy 363 ezer szíriai állampolgár ért partot a dél-európai országokban. A közel-keleti országot a jelentés szerint Afganisztán (178 200) és Irak (121 500) követi, de sokan érkeztek Koszovóból, Albániából, Pakisztánból és Eritreából is.   

A nemzetközi védelemre vonatkozó kérelmek legtöbbjét, 35 százalékát (441 800) Németországban regisztrálták, ezt követi Magyarország 13,9 százalékkal (174 435) és Svédország 12,4 százalékkal (156 110). A papírok 6,8 százalékát Ausztriában (85 505), 6,6 százalékát Olaszországban (83 245), 5,6 százalékát pedig Franciaországban (70 570) nyújtották be.   

Az adatok tanúsága szerint tavaly Magyarországon egymillió lakosra 17 699 új menedékkérő jutott. A második helyezett Svédországban 16 016, a harmadik helyen álló Ausztriában 9970 menedékkérő jutott egymillió lakosra. A legkisebb arányt Horvátországban (34), Szlovákiában (50) és Romániában (62) regisztrálták.   

Az év végén 922 800 menedékkérelem volt még elbírálás alatt az Európai Unió tagországaiban.

Menekültek visszafogadásáról szóló államközi megegyezéseket sürget az osztrák kormány

Az osztrák kormány hamarosan kibővíti azon országok listáját, amelyekkel a menekültek visszaküldéséről szóló szerződéseket kíván kötni - számolt be az osztrák közszolgálati média (ORF) híradója.

Aki nem kap tartózkodási engedélyt, vissza kell irányítani az anyaországába, azonban ez nem megy könnyen. Külön nehézséget jelent, hogy egyes országokba Ausztria nem tudja visszaküldeni a migránsokat, az államközi szerződés vagy a visszafogadásra való hajlandóság hiányában.

Ausztriának már több visszaküldési szerződése is van többek között a balkáni államokkal, Oroszországgal, Pakisztánnal, Nigériával vagy Tunéziával, azonban az elutasított menekültkérelemmel rendelkezők több mint a fele Ausztriában marad és nem tér vissza saját országába - hangzott el az ORF tudósításában. Werner Faymann kancellár korábban azt szorgalmazta, hogy a külügyi tárca kezdje meg a kitoloncoltak visszafogadásáról szóló államközi szerződések újratárgyalását. 

Médiaértesülések szerint Hans-Peter Doskozil védelmi miniszter Johanna Mikl-Leitnerrel, a belügyi tárca vezetőjével együtt márciusban Marokkóba, Algériába és Tunéziába látogat, hogy ilyen szerződésekről tárgyaljon.

Sebastian Kurz külügyminiszter megvonná az unió által biztosított fejlesztési segélyeket azoktól az országoktól, akik nem fogadják vissza polgáraikat. Az EU Marokkónak 480 millió és Tunéziának 414 millió eurót folyósít évente, ezek az országok mégis vonakodnak visszavenni azokat az embereket, akiknek menekültkérelemét Európában elutasították - mondta a miniszter egy korábbi rádióinterjúban. Hozzátette: Pakisztán a fennálló államközi szerződés ellenére nem fogadja vissza az onnan elvándorolt embereket.

Az osztrák belügyminisztérium legutóbb ismertetett terve szerint összesen mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 embert toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig.

2015-ben 7500 embert utasítottak ki az országból, 4400-an önként utaztak haza, több mint háromezret kitoloncoltak. 2016 januárjában 740 embernek kellett hazautaznia, azonban közülük 510-enhagyták el önként Ausztriát. Januárban leginkább irakiak, irániak és afgánok mentek haza, a szakértők szerint ugyan ők jó eséllyel kapják meg a menekültstátuszt, azonban a kérelem elbírálásnak ideje túl hosszú számukra. Tavaly Ausztriából 32 repülőjáratot indított a belügyminisztérium a kiutasított menekültek utaztatására.

A belügyminisztérium pénteken közölt számai szerint 89 ezer menekültkérelmet nyújtottak be tavaly Ausztriában, ezerrel kevesebbet, mint a tárca által közölt előzetes számok mutatták. A legtöbben, 25 500-an Afganisztánból és 24 500-an Szíriából szerettek volna Ausztriában maradni. Az adatok szerint 2015-ben 13 600 iraki és 3500 iráni állampolgár nyújtott be kérvényt az osztrák hatóságokhoz. A legtöbb ilyen irányú igény október és november hónapokban érkezett be, ekkor havonta 12 ezer menekültkérelmet kellett elkönyvelni. Az előzetes számok szerint 2016 januárjában mintegy hatezer kérelem érkezett be, 41 százalékkal több, mint a 2014 első hónapjában.