Reformra szorul az Emberi Jogok Európai Bírósága?
David Cameron, az ET soros elnökségét ellátó Nagy-Britannia konzervatív párti miniszterelnöke már a féléves brit elnökség kezdetén kijelentette, hogy az emberi jogi bíróság London szerint "alapos reformra" szorul.
Ebben a kijelentésben tükröződtek azok a súlyos viták is, amelyeket a brit kormány számos kérdésben és konkrét ügyekben jó ideje folytat a strasbourgi szervezettel.
A fő ütközési pontok egyike a Nagy-Britanniában élő, terrortevékenységgel gyanúsított külföldiek kitoloncolása. A strasbourgi testület több esetben a családi élethez fűződő jogra hivatkozva akadályozta meg, hogy London e gyanúsítottakat visszatoloncolja hazájukba. Más esetekben pedig az volt az elutasító végzés indoklása, hogy a gyanúsítottakat kitoloncolásuk esetén kínvallatás veszélye fenyegeti.
A legnagyobb indulatokat kavaró ilyen ügyek közé tartozik Abu Katada radikális muszlim hitszónoké. A palesztin-jordániai hitszónokot a brit hatóságok az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet egyik európai szellemi vezetőjének tartják. 2005 óta próbálják visszatoloncolni Jordániába, arra hivatkozva, hogy jelenléte nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban januárban úgy döntött, hogy Abu Katadát nem toloncolhatják ki, mert Jordániában kínzás várna rá. A brit hatóságok a héten mégis őrizetbe vették Katadát, és ismét elindították a kiadatási eljárást, miután Theresa May brit belügyminiszter személyesen kért és kapott biztosítékokat a jordániai kormánytól arra, hogy Abu Katadát tisztességes perben vonják felelősségre.
A strasbourgi bíróság tevékenységével kapcsolatos hivatalos brit álláspontot a kormányzó Konzervatív Párt egyik veterán alsóházi képviselője és belügyi szakértője - egyben a tory jobbszárny prominense -, David Davis foglalta össze tömören a brightoni konferencia előestéjén. A szerdai The Timesban Davis - utalva Abu Katada ügyére is - úgy vélekedett, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága "az elmúlt évtizedben utat tévesztett".
A konzervatív brit politikus szerint az elsődleges reformfeladat új szabályok kidolgozása, amelyeknek alapján nem kerülhetnének Strasbourg elé olyan ügyek, amelyek a nemzetállami bíróságok, illetve parlamentek hatáskörébe tartoznak.
Davis szerint ezzel csökkenthető lenne a bíróságra nehezedő ügyteher is. A képviselő által idézett adatok szerint a jogi fórumhoz tavaly 60 ezernél több folyamodvány érkezett, háromszor annyi, mint 1955 és 1990 között összesen.
