Rasmussen: a krími népszavazás nemzetközi jogot sért
BRÜSSZEL. Az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságban vasárnap tervezett népszavazás az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog közvetlen megsértésének minősül, és ha valóban megtartják, annak nem lesz sem jogi hatása, sem politikai legitimációja - szögezte le nyilatkozatában Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára.
Mint a péntek esti nyilatkozatból kiderül, az atlanti szövetség első számú civil tisztségviselője továbbra is nagy aggodalommal figyeli az ukrajnai fejleményeket. Rasmussen felhívta a figyelmet arra, hogy a referendum megrendezése aláásná az ukrajnai válság békés és politikai megoldását célzó erőfeszítéseket, ellentétben állna az Egyesült Nemzetek alapokmányának elveivel, márpedig - tette hozzá - életbevágó, hogy ezeket az elveket tartsák be.
A NATO főtitkára beszámolt arról, hogy az Ukrajnával kapcsolatos aggodalmakat pénteken megvitatta az Észak-atlanti Partnerségi Tanács, amely a szövetség tagországai mellett a békepartnerségi programban részes államokat is - mindösszesen 50 országot - képvisel. Mint közölte, a békepartnerek közül sokan osztoztak a NATO aggodalmaiban.
Az Orosz Föderációnak - emelte ki Anders Fogh Rasmussen - felelősségteljesen kell eljárnia, teljesítenie kell a nemzetközi jogból fakad kötelezettségeit, és igazodnia kell a NATO-Oroszország Tanács, valamint a Békepartnerség elveihez. "Esélyt kell adni a párbeszédnek és a tárgyalásoknak annak érdekében, hogy sikerüljön enyhíteni a helyzetet, és megtalálni a politikai megoldást" - olvasható a NATO-főtitkár nyilatkozatában.
Az ENSZ főtitkárhelyettesét aggasztja a krími tatárok helyzete
Aggodalmának adott hangot a krími tartár kisebbség helyzetével kapcsolatban Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese. Simonovic, akit az e heti ukrajnai tényfeltáró körútja során nem engedtek be a Krímbe, videokapcsolaton keresztül Kijevből tartott sajtótájékoztatót az ENSZ New York-i székházában lévő újságíróknak.
A világszervezet vezető tisztségviselője elmondta, hogy a muszlim vallású kisebbség - amely a Krím lakosságának 12 százalékát adja - nem menekül tömegesen, de nyugtalan amiatt, hogy az Ukrajnához tartozó félszigetet a vasárnapi népszavazás nyomán Oroszországhoz csatolják. Ivan Simonovic elmondta, a nyugat-ukrajnai Lvivben találkozott olyan krími tatárokkal, akik az őket ért fenyegetések és jogsértések miatt elmenekültek otthonaikból. Az ENSZ főtitkárhelyettese szerint a több mint negyedmilliós tatár lakosság, amelyet történelme során kétszer is kitelepítettek a Krímből, "különleges aggály tárgya" a világszervezetnél.
Ivan Simonovic azt mondta, hogy noha a krími hatóságok nem engedték be a félszigetre az ENSZ küldöttségét, az ország más területein meghallgatott tanúvallomások alapján képet tudott alkotni az ott kialakult helyzetről. Találkozott egyebek között a Krímből hazatért megvert és megkínzott újságírókkal. Az emberi jogok krími megsértései közé sorolta egyebek között, hogy több helyen megtiltották a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogának gyakorlását, és hogy megszűntették az ukrán tévécsatornák fogásának lehetőségét, amivel megakadályozták a helyi lakosság információhoz jutását.
Simonic elismerte, hogy ukrajnai tájékozódása során találkozott az orosz kisebbséggel szemben alkalmazott jogsértésekkel is. Számára nem volt világos ugyanakkor, hogy az érintetteknek ezeket a nemzetiségük miatt kellet-e elszenvedniük, vagy pedig azért, mert az előző, oroszbarát vezetést támogatták Kijevben. Szavai szerint nincs rá bizonyíték, hogy az orosz kisebbség elleni jogsértések elterjedtek és módszeresek lennének.
Az ENSZ főtitkárhelyettese elmondta, hogy a világszervezet Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kérésére hétfőn felállít egy ukrajnai emberi jogi megfigyelő csoportot, amelynek mandátuma három hónapig érvényes. A krími oroszbarát hatóságok a népszavazásra való felkészülés során a helyi hatalmi szervekben való képviseletet, földbirtokláshoz való jogot és az általuk lakott távoli települések gázzal való ellátását ígérték a tatároknak.
A NATO főtitkára beszámolt arról, hogy az Ukrajnával kapcsolatos aggodalmakat pénteken megvitatta az Észak-atlanti Partnerségi Tanács, amely a szövetség tagországai mellett a békepartnerségi programban részes államokat is - mindösszesen 50 országot - képvisel. Mint közölte, a békepartnerek közül sokan osztoztak a NATO aggodalmaiban.
Az Orosz Föderációnak - emelte ki Anders Fogh Rasmussen - felelősségteljesen kell eljárnia, teljesítenie kell a nemzetközi jogból fakad kötelezettségeit, és igazodnia kell a NATO-Oroszország Tanács, valamint a Békepartnerség elveihez. "Esélyt kell adni a párbeszédnek és a tárgyalásoknak annak érdekében, hogy sikerüljön enyhíteni a helyzetet, és megtalálni a politikai megoldást" - olvasható a NATO-főtitkár nyilatkozatában.
Az ENSZ főtitkárhelyettesét aggasztja a krími tatárok helyzete
Aggodalmának adott hangot a krími tartár kisebbség helyzetével kapcsolatban Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese. Simonovic, akit az e heti ukrajnai tényfeltáró körútja során nem engedtek be a Krímbe, videokapcsolaton keresztül Kijevből tartott sajtótájékoztatót az ENSZ New York-i székházában lévő újságíróknak.
A világszervezet vezető tisztségviselője elmondta, hogy a muszlim vallású kisebbség - amely a Krím lakosságának 12 százalékát adja - nem menekül tömegesen, de nyugtalan amiatt, hogy az Ukrajnához tartozó félszigetet a vasárnapi népszavazás nyomán Oroszországhoz csatolják. Ivan Simonovic elmondta, a nyugat-ukrajnai Lvivben találkozott olyan krími tatárokkal, akik az őket ért fenyegetések és jogsértések miatt elmenekültek otthonaikból. Az ENSZ főtitkárhelyettese szerint a több mint negyedmilliós tatár lakosság, amelyet történelme során kétszer is kitelepítettek a Krímből, "különleges aggály tárgya" a világszervezetnél.
Ivan Simonovic azt mondta, hogy noha a krími hatóságok nem engedték be a félszigetre az ENSZ küldöttségét, az ország más területein meghallgatott tanúvallomások alapján képet tudott alkotni az ott kialakult helyzetről. Találkozott egyebek között a Krímből hazatért megvert és megkínzott újságírókkal. Az emberi jogok krími megsértései közé sorolta egyebek között, hogy több helyen megtiltották a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogának gyakorlását, és hogy megszűntették az ukrán tévécsatornák fogásának lehetőségét, amivel megakadályozták a helyi lakosság információhoz jutását.
Simonic elismerte, hogy ukrajnai tájékozódása során találkozott az orosz kisebbséggel szemben alkalmazott jogsértésekkel is. Számára nem volt világos ugyanakkor, hogy az érintetteknek ezeket a nemzetiségük miatt kellet-e elszenvedniük, vagy pedig azért, mert az előző, oroszbarát vezetést támogatták Kijevben. Szavai szerint nincs rá bizonyíték, hogy az orosz kisebbség elleni jogsértések elterjedtek és módszeresek lennének.
Az ENSZ főtitkárhelyettese elmondta, hogy a világszervezet Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kérésére hétfőn felállít egy ukrajnai emberi jogi megfigyelő csoportot, amelynek mandátuma három hónapig érvényes. A krími oroszbarát hatóságok a népszavazásra való felkészülés során a helyi hatalmi szervekben való képviseletet, földbirtokláshoz való jogot és az általuk lakott távoli települések gázzal való ellátását ígérték a tatároknak.
Forrás
MTI
