Rakkát még Moszulnál is nehezebb lesz bevenni

Townsend tábornok szerint mielőbb be kellene keríteni az észak-szíriai Rakkát, és meg kellene kezdeni annak ostromát is, mert a hírszerzés olyan információk birtokába jutott, melyek szerint az Iszlám Állam nyugati célpontok elleni terrortámadásokat készít elő Rakkában.

"Tudjuk, hogy készülnek valamire külföldön" - mondta el Townsend Bagdadból videokapcsolaton keresztül a Pentagonban őt hallgató újságíróknak, hozzátéve: nem tudják pontosan hol és mikor, de a tervet Rakkában szövik.

Az Iszlám Állam központjának bevételéhez Townsend szerint több szíriai ellenzéki harcost kellene kiképezni és felfegyverezni, de úgy véli, hogy a Rakka elleni támadás meg fog indulni, mielőtt Moszul bevétele befejeződne.

"Szerintem hetekről beszélünk" - mondta Brüsszelben, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozásán Ash Carter amerikai védelmi miniszter, hozzátéve: "nem sok hét" van már hátra.

Míg viszont Irakban a bagdadi kormány a helyén van, és támogatja a nemzetközi akciót, Szíriában a koalíció sokszor különböző etnikai és felekezeti összetételű lázadó csoportokkal, ellenzéki mozgalmakkal kénytelen együttműködni, amelyek sokszor egymásnak is ádáz ellenségei. Ráadásul a szíriai és orosz erők is jelen vannak az országban, és Törökország is benyomult Szíria északi területeire.

Törökország következetesen azt követeli, hogy az általa terroristának tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ne vegyen részt a rakkai offenzívában, de Townsend világossá tette, hogy feltétlenül szükség van rájuk.

"A tények a következők: az egyetlen erő, amellyel rövid távon számolni lehet, az a Szíriai Demokratikus Erők, amelynek a Népvédelmi Egységek teszik ki a nagy részét" - húzta alá Townsend, hozzátéve: a tervezett terrortámadás miatt égető fontosságú lenne mielőbb elvágni Rakkát a külvilágtól.

Moszul ostromáról a tábornok azt mondta, hogy a várost több mint két évvel ezelőtt lerohanó szélsőségesek "nagyon keményen harcolnak", és "elég szilárd ellenállást tanúsítanak". Kitért arra is, hogy a terroristák minden lehetséges eszközt bevetnek, aknagránátokat, autóba rejtett pokolgépeket, házi készítési robbanószerkezeteket, sőt drónokat is "állandóan és kreatívan" alkalmaznak, néha nem csak felderítésre és megfigyelésre, illetve célzáshoz, hanem robbanószerkezetek célba juttatására is.

Erdogan: a török offenzíva Rakkát veszi célba

Az Iszlám Állam (IÁ) fellegvárát, Rakkát veszi célba a török hadsereg offenzívája Szíriában - közölte csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök.  Erdogan élőben közvetített televíziós nyilatkozatában arról számolt be, hogy Barack Obama amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során  tudatta: a török műveletek először az IÁ kezén lévő Báb városát, majd az amerikai támogatású, kurd erők vezette Szíriai Demokratikus Erők (FDS) által felszabadított és ellenőrzött Manbídzsot, végül pedig magát az IÁ fellegvárát, Rakkát veszik célba.

A Rudáv észak-iraki kurd hírügynökség szerint Erdogan úgy fogalmazott: "mi szabadítjuk fel Rakkát". Hangsúlyozta: a szíriai kurd Népvédelmi Erők (YPG) nevű milícia ugyanolyan terrorszervezet, mint az IÁ, és nem szabad hagyni, hogy belépjen Rakkába. 

A török államfő emellett közölte azt is, hogy az IÁ iraki fellegvárától, a jelenleg ostromlott Moszultól nyugatra fekvő Szindzsár térségében éppen az Ankara által ugyancsak terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) veti meg a lábát. Ezt pedig Törökország nem fogja hagyni - nyomatékosította.

Röviddel Erdogan beszéde után Fikri Isik török védelmi miniszter a TRT Haber állami hírtelevíziónak azt mondta: Ankara megkérte az Egyesült Államokat, hogy ne engedje az YPG-nek a belépést Rakkába. Hozzátette, hogy Törökország kész katonai támogatást nyújtani az IÁ szíriai fellegvárának bevételéhez.

A török védelmi miniszter a szíriai harcok mellett arról is beszélt, hogy többé már nincs szükség a NATO-misszióra az Égei-tengeren, mert a migrációs válság megfékezésére tett uniós erőfeszítések támogatásaként járőröző NATO-hajók teljesítették erre vonatkozó feladatukat.

Vegyifegyver-támadásra készített fel irakiakat az ENSZ

Moszul ostroma miatt "áldozatok tömeges kezelésére", különösen vegyifegyver-támadás esetére kilencven egészségügyi dolgozót készített fel az ENSZ - közölte csütörtökön a világszervezet egészségügyi ügynöksége.

A várost két évvel ezelőtt lerohanó Iszlám Állam terrorszervezet feltételezhetően rendelkezik vegyi fegyverekkel, az iraki kormányerők pedig azt mondják, felkészültek arra, hogy ezzel is megbirkózzanak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán arra hívta fel a figyelmet, hogy várakozásaik szerint 700 ezer ember menekül majd el a körülbelül másfél millió lakosú Moszulból, s közülük 200 ezren sürgősségi ellátásra szorulnak: 90 ezer gyereket például  be kell oltani, és várhatóan mintegy nyolcezer várandós nő is lesz a menekülők között. Eddig kilencezren menekültek el a város környékéről a harcok miatt, de segélyszervezetek a harcok fokozódásával több százezres menekültáradatra számítanak.

A Moszul visszafoglalására irányuló művelet október 17-én indult, de az iraki kormányerők még nem érték el magát a várost. Az akció várhatóan hetekig vagy hónapokig tart. Az iraki különleges erők csütörtökön azt jelentették, hogy a várostól keletre teljesítették feladataikat, és arra várnak, hogy dél felől is felzárkózzanak az ostromló erők, s folytathassák a város bekerítését.

"A hadművelet nem állt le. A tervek szerint haladunk" - húzta alá Haider Fádil dandártábornok. A déli irányból előrenyomuló iraki erők még mintegy negyven kilométerre vannak Moszultól. Az iraki hadsereg azt állítja: egyelőre gyorsabban haladnak a tervezettnél.

Bagdad 25 ezer embert mozgósított a város visszafoglalása érdekében. Az Iszlám Államnak még 3-5 ezer harcosa lehet a városban, s mintegy 1000-1500 dzsihadista Moszul környékén próbálja lassítani az iraki erők előrenyomulását.