Rádioaktivitás - Magyarország a forrás
A közleményben azt írták: valamennyi mérési adat azt támasztja alá, hogy a légtérbe került, enyhén megnövekedett aktivitáskoncentráció is messze alatta maradt a megengedett határértékeknek.
Hozzátették: az idén január és május közötti gyártás során a kibocsátás mértéke, az aktivitáskoncentráció körülbelül 300 GBq (gigabekerel), míg szeptember és november között 324 GBq volt, vagyis ezek az értékek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által megszabott lehetséges éves kibocsátási mennyiségnek együttesen sem érik el a 40 százalékát. A környezetellenőrző állomások által mért értékek azt jelzik, hogy azoknak semmilyen egészségi kockázatuk a lakosság számára nem volt - olvasható a közleményben.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) - miután a Csillebércen működő izotópgyár elismerte, hónapokon át szivárgott tőlük a jód-131-izotóp, és emiatt magasabb radioaktív sugárzást lehetett mérni Budapesten - az MTI-hez csütörtök délután eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: "semmilyen, a megengedettől eltérő kibocsátás nem történt", így a katasztrófavédelem nem látja indokoltnak lakosságvédelmi intézkedés elrendelését.
A katasztrófavédelem szerint nem a csillebérci jód-131-izotóp szökése okozta a Csehországban és Európa más részein tapasztalt nagyobb jódkoncentrációt.
