Putyin szerint az ukrán válság az orosz politikát igazolja
MOSZKVA. A Krím félsziget hatalmas civilizációs és szakrális jelentőséggel bír Oroszország számára, mint a jeruzsálemi Templomhegy a zsidóságnak és a muzulmán vallás híveinek - jelentette ki Vlagyimir Putyin évértékelő és a következő feladatokat kijelölő moszkvai beszédében csütörtökön.
Az orosz államfő a félsziget március végén Ukrajnától Oroszországhoz történt csatolását történelmi eseménynek, míg a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktust tragédiának nevezte, és kijelentette, hogy az teljes mértékben igazolja az orosz álláspont igazát. Azt is hangsúlyozta, minden népnek joga van arra, hogy megválassza útját és szövetségeseit, beleértve Ukrajnát is. Ugyanakkor ostorozta az ukrajnai hatalomváltást eredményező erőket támogató nyugati államokat és a szerinte államcsínnyel létrejött ukrán vezetést.
Oroszország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal - közölte Putyin. Az orosz elnök azt mondta, hogy országa "nyitott marad a világ felé, az együttműködés, a külföldi befektetések, közös tervek megvalósítása számára".
Putyin ugyanakkor kijelentette hogy szerinte a - Kreml Ukrajna-politikája miatt Oroszországgal szemben hatályba léptetett - külföldi szankcióknak nincs köze az általa "ukrán tavasznak" nevezett kijevi hatalomváltáshoz. Azt mondta: "Ha az nem lett volna, valamit kitaláltak volna arra, hogy feltartóztassák a növekvő orosz gazdaság lehetőségeit".
A külföldi korlátozások, szankciók és a belső problémák ellenszere Oroszországban a gazdasági, társadalmi fejlődés, a civil kezdeményezések szabadsága - jelentette ki Putyin. Másik üzenete a hatalom által megbénított civil - nem kormányzati - szervezeteknek (NGO) szólt: a "szociális irányultságú" NGO-knak ígért támogatást, és ezt az általa alapított Összoroszországi Népfrontra bízta.
Az úgynevezett ügynöktörvény több jogvédő szervezet működését nehezítette meg Oroszországban az utóbbi egy évben. Szakértők külön felhívták a figyelmet arra, hogy Vlagyimir Putyin büntetlenséget ígért a hazatérő orosz tőkének, és kemény fellépést helyezett kilátásba a valutapiaci manipulációkkal szemben. Hivatalos adatok szerint az idén 100 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki Oroszországból.
Vlagyimir Putyin 11. alkalommal tartotta a hivatalos formája szerint a parlament felsőházához, a Szövetségi Tanácshoz intézett beszédét a Kremlben, amelyben hagyományosan a külföldnek is "üzen", miközben meghatározza az orosz kül-, bel- és gazdaságpolitika feladatait.
Oroszország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal - közölte Putyin. Az orosz elnök azt mondta, hogy országa "nyitott marad a világ felé, az együttműködés, a külföldi befektetések, közös tervek megvalósítása számára".
Putyin ugyanakkor kijelentette hogy szerinte a - Kreml Ukrajna-politikája miatt Oroszországgal szemben hatályba léptetett - külföldi szankcióknak nincs köze az általa "ukrán tavasznak" nevezett kijevi hatalomváltáshoz. Azt mondta: "Ha az nem lett volna, valamit kitaláltak volna arra, hogy feltartóztassák a növekvő orosz gazdaság lehetőségeit".
A külföldi korlátozások, szankciók és a belső problémák ellenszere Oroszországban a gazdasági, társadalmi fejlődés, a civil kezdeményezések szabadsága - jelentette ki Putyin. Másik üzenete a hatalom által megbénított civil - nem kormányzati - szervezeteknek (NGO) szólt: a "szociális irányultságú" NGO-knak ígért támogatást, és ezt az általa alapított Összoroszországi Népfrontra bízta.
Az úgynevezett ügynöktörvény több jogvédő szervezet működését nehezítette meg Oroszországban az utóbbi egy évben. Szakértők külön felhívták a figyelmet arra, hogy Vlagyimir Putyin büntetlenséget ígért a hazatérő orosz tőkének, és kemény fellépést helyezett kilátásba a valutapiaci manipulációkkal szemben. Hivatalos adatok szerint az idén 100 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki Oroszországból.
Vlagyimir Putyin 11. alkalommal tartotta a hivatalos formája szerint a parlament felsőházához, a Szövetségi Tanácshoz intézett beszédét a Kremlben, amelyben hagyományosan a külföldnek is "üzen", miközben meghatározza az orosz kül-, bel- és gazdaságpolitika feladatait.
Forrás
MTI
