Putyin rendelhette el Litvinyenko meggyilkolását

Az elhúzódó nyomozás vezetője, Sir Robert Owen egyértelműen közölte: Putyin orosz elnök valószínűleg aláírta a volt kém halálos ítéletét. Kovtun és Lugovoj minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat vezetőjének parancsára gyilkolták meg Litvinyenkót - derült ki a 300 oldalas riportból.

A szöveg megnevezi Nikolaj Patrushev KGB-vezetőt, és Putyint nevezi meg a döntés jóváhagyójaként.

Litvinyenko özvegye is megszólalt a londoni bíróság épülete előtt: örömmel fogadta, hogy egy angol bíróság is megerősítette néhai férje kejelentéseit, amelyeket halálos ágyán osztott meg vele.

Az egykori KGB-ügynök 43 évesen halt meg, miután két orosszal látták együtt teázni egy londoni hotelben. Halálos ágyán Litvinyenko Vlagyimir Putyint nevezte meg gyilkosának, teájának megmérgezésével pedig két volt ügynöktársát, Dmitri Kovtunt és Andrej Lugovojt vádolta meg.

Litvinyenko másfél évtizeddel előtte dezertált Londonba. Halála előtt három héttel, november 1-jén együtt teázott két orosszal az Egyesült Államok londoni nagykövetségénél. A Scotland Yard eddig is kész tényként kezelte, hogy Litvinyenko gyilkosa nem más, mint volt ügynöktársa és egykori teapartnere, Andrej Lugovoj. Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt Andrej Lugovoj ellen és kérte kiadatását.

A Kreml évekig tagadta, hogy bármi köze is lenne Litvinyenko halálához. Lugovoj korábban abszurdnak nevezte az ellene felhozott vádakat az Interfax hírügynökségnek adott interjúban.

Brit belügyminiszter: elfogatóparancs és anyagi szankciók a gyanúsítottak ellen

Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a Litvinyenko-gyilkosság két orosz gyanúsítottja ellen - jelentette be csütörtökön a brit belügyminiszter.

Theresa May a londoni parlament alsóházában tájékoztatta a képviselőket arról is, hogy a brit pénzügyminisztérium zárolta a két gyanúsított, Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun Nagy-Britanniában lévő betéteit és egyéb vagyonát.   

A belügyminiszter szerint az elfogatóparancs egyrészt az Európai Unió területére, másrészt - mivel az Interpol is nemzetközi körözést adott ki a gyanúsítottak ellen - az EU-n kívüli országokra egyaránt érvényes.   

Theresa May nyilatkozatának előzményeként egy brit bírói vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesét "valószínűleg" Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyásával gyilkolták meg Londonban csaknem tíz éve.   

A 329 oldalas jelentésben a vizsgálat vezetője, Sir Robert Owen - az angol-walesi felsőbíróság nyugalmazott egykori bírája - azt tényszerűen rögzíti, hogy Litvinyenkót Lugovoj és Kovtun ölte meg. Sir Robert a jelentést bemutató londoni sajtótájékoztatóján is kijelentette: "biztos", hogy Lugovoj és Kovtun volt a 2006 novemberében elkövetett gyilkosság két tettese. Owen megismételte ugyanakkor azt a megfogalmazást is, hogy a gyilkosságot "valószínűleg" személyesen Putyin hagyta jóvá.   

Theresa May belügyminiszter az alsóházban a jelentés közzététele után kijelentette: "erőteljes a valószínűsége" annak, hogy Lugovoj és Kovtun - Litvinyenko két egykori ügynöktársa - az FSZB rendeletére hajtotta végre a gyilkosságot. Litvinyenko megölése Theresa May szerint "FSZB-művelet" volt. A brit belügyminiszter is kiemelte a jelentésből azt a megállapítást, hogy a műveletet "valószínűleg" jóváhagyta Nyikolaj Patrusev, a szolgálat akkori vezetője és Putyin elnök is.   

Theresa May szerint a bűncselekmény a nemzetközi jog és a civilizált viselkedés legalapvetőbb normáinak durva, elfogadhatatlan megsértése volt. A brit belügyminiszter ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy London részéről nem várható a brit-orosz kapcsolatok teljes befagyasztása. Theresa May kijelentette: Nagy-Britanniának a Biztonsági Tanács állandó tagjaként "fenntartásokkal ugyan", de továbbra is "szóba kell állnia Oroszországgal" egyebek mellett olyan globális kihatású ügyekben, mint a szíriai válság.   

Marina Litvinyenko, a meggyilkolt egykori FSZB-ügynök özvegye a vizsgálati jelentés közzététele utáni nyilatkozatában azt kérte a brit hatóságoktól, hogy hozzanak szankciókat Oroszország és személyesen Putyin ellen.   

Alekszandr Litvinyenko, az FSZB egykori alezredese 2000-ben emigrált Londonba, és élesen szembefordult az orosz vezetéssel. Nem sokkal dezertálása után kiadott könyvében például azt állította: nem csecsen terroristák, hanem az orosz titkosszolgálatok álltak az 1999-ben elkövetett, több száz emberéletet kioltó moszkvai házrobbantások mögött, amelyek után orosz hadműveletek kezdődtek Csecsenföldön. Litvinyenkót 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-essel ölték meg.   

A súlyosan mérgező, sugárzó anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a londoni Millennium Hotel bárjában, ahol a volt FSZB-tiszt Lugovojjal és Kovtunnal találkozott.   

Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt a hazájában később parlamenti képviselővé választott Lugovoj ellen, és kérte kiadatását, ám ezt Moszkva megtagadta. Ezt diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és a két ország kapcsolatai azóta is mélyponton vannak.   

Az ügy másik fő gyanúsítottja, Kovtun tavaly márciusban vállalta az együttműködést a brit hatóságokkal, és júliusban kellett volna videókapcsolaton keresztül vallomást tennie a londoni felsőbíróságon, ám ezt az utolsó pillanatban megtagadta. A brit hatóságok részéről nem először hangzik el az a feltételezés, hogy a Litvinyenko-gyilkosságban Moszkva közvetlen szerepet játszott.   

A Scotland Yard jogi képviselője, Richard Horwell a most lezárult bírói vizsgálat egyik tavaly nyári meghallgatásán kijelentette: az elkövetés módja - vagyis a csak rendkívül nehezen beszerezhető, igen ritka polónium 210-es izotóppal végrehajtott mérgezés - egyértelműen arra vall, hogy az orosz állam "valamilyen módon részese volt" a gyilkosságnak.   

Horwell annak idején kijelentette azt is, hogy a Scotland Yard vizsgálatai alapján Litvinyenkót valószínűleg kétszer is megpróbálták megölni, és életét a második merénylet oltotta ki.