Putyin parlamenti felhatalmazást kért a haderő külföldi bevetésére
Szergej Ivanov, az orosz államfői hivatal vezetője később közölte, Bassár el-Aszad szíriai elnök azzal a kéréssel fordult Oroszországhoz, hogy nyújtson katonai segítséget. A nyilatkozó hangsúlyozta, kizárólag az orosz légierő hadműveleteiről van szó.
"A műveletek katonai célja a szíriai kormánycsapatok támogatása az Iszlám Állam (dzsihadista szervezet) elleni támadásaiban" - mondta. Idézte egyben Putyin elnököt, hogy a szárazföldön orosz csapatokat nem vetnek be.
Ivanov felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai műveletek során betartják a nemzetközi jogot, és egyeztetik hadműveleteiket partnereikkel, illetve a szövetségesekkel. Kitért arra, hogy egyelőre a nemzetközi jog megkerülésével folynak hadműveletek Szíriában és Irakban. Ahhoz, hogy a nemzetközi jog szempontjából megteremtődjön az összhang, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szükséges, illetve az, hogy az ország, amelynek területén a harci cselekmények folynak, katonai segítséget kérjen, ahogy ezt Aszad szíriai elnök is tette - tette hozzá.
Az orosz államfői hivatal vezetője kitért arra, hogy az orosz hadműveletek időben korlátozottak, de a bevetendő fegyverzetek számáról nem nyilatkozott. Azt mondta: "a katonai akció nem tarthat a végtelenségig, teljesen meghatározott időkerete van. Hogy ez pontosan mennyi - hány napig tart, és hány légi járművet vetnek be - azt érthető okokból most nem közölhetem" - szögezte le.
Felhívta a figyelmet, hogy azoknak az oroszországi és a Független Államok Közösségéhez tartozó más országok állampolgárainak száma, akik csatlakoznak az Iszlám Államhoz, "nem napról napra, hanem óráról órára" nő. "Nem több tucat, több száz, hanem több ezer emberről van szó, akiknek egy része már visszatért az Oroszországi Föderáció területére, és nem nehéz feltételezni, nem kell hozzá jósnak lenni, hogy továbbra is fognak visszatérni Oroszországba". "Ezért célszerű a megelőzésre koncentrálni, és távoli határokon fellépni, hogy aztán ne itt nálunk, Oroszországban találkozzunk ezzel a problémával" - mondta, nyilvánvalóan annak veszélyére utalva, hogy a külföldről hazatérő dzsihadisták később esetleg Oroszországban követnek el merényleteket.
Az orosz parlament legutóbb akkor hatalmazta fel Putyint az orosz csapatok külföldi bevetésére, ahogyan ezt az orosz törvények előírják, amikor elszakították Ukrajnától a Krím félszigetet 2014-ben.
