Putyin következményekkel fenyegette meg Kijevet
MOSZKVA, KIJEV. Az orosz államfő azzal fenyegette meg a kijevi döntéshozókat, hogy következményei lesznek az "ukrán nép elleni akciónak", és azok érinteni fogják az orosz-ukrán állami kapcsolatokat is. Vlagyimir Putyin egy szentpétervári sajtófórumon csütörtökön a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleteket komoly bűncselekménynek, a kijevi hatalmat pedig juntának nevezte.
Az orosz elnök nem részletezte, milyen következményekkel járhat az ukrajnai akció. Azt mondta, hogy "amennyiben a jelenlegi kijevi rezsim a hadsereget kezdte bevetni Ukrajnán belül a lakosság ellen, akkor ez egy nagyon komoly bűncselekmény saját népe ellen". Hozzátette, hogy még Viktor Janukovics, - Moszkva álláspontja szerint - Ukrajna törvényes elnöke sem határozta el magát arra, hogy bevonja a hadsereget a kijevi tüntetések szétkergetésébe, bár erre neki volt felhatalmazása.
Vlagyimir Putyin szerint a jelenlegi kijevi hatalomnak nincs ilyen felhatalmazása, lépéseinek törvényessége pedig korlátozott. "Ez egy junta, egy bizonyos klikk" - mondta. Szerinte az Oroszországgal szomszédos Kelet-Ukrajnában folyó terrorellenes akció nem a konfliktus kiélezett szakasza, hanem "büntető művelet".
Az orosz elnök a függetlennek nevezett regionális és helyi sajtó képviselőivel szervezett szentpétervári találkozón közölte, hogy amennyiben a Krím nem vált volna az Oroszországi Föderáció részévé, a helyzet a félszigeten sokkal rosszabban alakult volna, mint Délkelet-Ukrajnában. "Ha nincs Oroszország valódi támogatása a Krímben élő embereknek, akkor ott nem lehetett volna megvalósítani az állampolgárok akaratnyilvánításának civilizált folyamatát" - fogalmazott az orosz államfő. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy Moszkva mindent helyesen és idejében tett meg.
Putyin az orosz fegyveresek biztosításával március 16-án megtartott krími népszavazásra utalt, amelyen a résztvevők csaknem 100 százaléka igent mondott a félsziget Oroszországhoz való csatlakozására. A szimferopoli parlamentben egyoldalúan kikiáltott Krími Köztársaságot és a félszigeten lévő különleges státuszú Szevasztopol várost március 21-én új jogi alanyként csatolták Oroszországhoz.
Az orosz államfő nehezményezte, hogy a múlt csütörtöki genfi megállapodásban meghatározott feltételek nem teljesülnek: sem a Jobboldali Szektort, sem a többi ukrán radikális szervezet nem fegyverezték le, és a különböző csoportosulások nem hagyják el az általuk elfoglalt épületeket.
Lavrov: Oroszország a válság közös megoldását támogatja
Oroszország az ukrán válság közös nemzetközi megoldása mellett áll ki - közölte Szergej Lavrov külügyminiszter egy moszkvai rendezvényen csütörtökön.
Az orosz diplomácia vezetője azt hangsúlyozta, Moszkva a múlt csütörtökön Genfben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői között létrejött négyoldalú megállapodások mielőbbi végrehajtására számít és konkrét lépéseket vár az ukrajnai helyzet rendezése érdekében. Lavrov elmondta, hogy Vlagyimir Putyin államfő újabb javaslatára az ukrán válságban érintett valamennyi fél bevonásával "komoly egyeztetések" kezdődhetnek. A miniszter remélte, hogy ezek a nemzetközi konzultációk a lehető leghamarabb létrejönnek.
Az orosz diplomácia vezetője ugyanakkor bírálta a nyugati államokat - elsősorban is az Egyesült Államokat, - amelyek szerinte a hidegháború győzteseiként próbálnak viselkedni, úgy tesznek, mintha nem kellene Oroszországgal számolni az európai ügyekben, valamint lépéseikkel megsértik Oroszország érdekeit.
Szergej Lavrov a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tartott Globális egyetemi fórumon azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy azok Ukrajnában újabb "színes forradalmat", alkotmányellenes hatalomváltást kíséreltek meg végrehajtani. Lavrov hozzátette, hogy "kevés komoly szakértő kételkedik abban, hogy nem elsősorban Ukrajna sorsáról van szó, hanem arról, hogy Ukrajnát csupán "zálogként" használták és továbbra is ily módon igyekeznek használni (a nyugati államok) a geopolitikai játékban".
A Rosszijszkaja Gazeta című napilap Szergej Lavrov újabb kijelentéseivel kapcsolatosan megjegyezte, az ukrán válság minden egyes napjával egyre élesebbé válnak ezek a megnyilvánulások az Egyesült Államoknak és az EU-nak az ukrajnai hatalomváltásban betöltött szerepével kapcsolatosan.
Az orosz kormánylap idézte Lavrovnak azt a megállapítását is, hogy folyton falakba ütköztek Moszkva kezdeményezései a valódi partneri kapcsolatok építésére, illetve az euroatlanti térség biztonságának oszthatatlanságára vonatkozó elv megerősítésére vonatkozóan. Az orosz külügyminiszter szerint ennek következtében "elmulasztották az egyedi lehetőséget arra, hogy valóban megakadályozzák Európa szétesését".
Vlagyimir Putyin szerint a jelenlegi kijevi hatalomnak nincs ilyen felhatalmazása, lépéseinek törvényessége pedig korlátozott. "Ez egy junta, egy bizonyos klikk" - mondta. Szerinte az Oroszországgal szomszédos Kelet-Ukrajnában folyó terrorellenes akció nem a konfliktus kiélezett szakasza, hanem "büntető művelet".
Az orosz elnök a függetlennek nevezett regionális és helyi sajtó képviselőivel szervezett szentpétervári találkozón közölte, hogy amennyiben a Krím nem vált volna az Oroszországi Föderáció részévé, a helyzet a félszigeten sokkal rosszabban alakult volna, mint Délkelet-Ukrajnában. "Ha nincs Oroszország valódi támogatása a Krímben élő embereknek, akkor ott nem lehetett volna megvalósítani az állampolgárok akaratnyilvánításának civilizált folyamatát" - fogalmazott az orosz államfő. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy Moszkva mindent helyesen és idejében tett meg.
Putyin az orosz fegyveresek biztosításával március 16-án megtartott krími népszavazásra utalt, amelyen a résztvevők csaknem 100 százaléka igent mondott a félsziget Oroszországhoz való csatlakozására. A szimferopoli parlamentben egyoldalúan kikiáltott Krími Köztársaságot és a félszigeten lévő különleges státuszú Szevasztopol várost március 21-én új jogi alanyként csatolták Oroszországhoz.
Az orosz államfő nehezményezte, hogy a múlt csütörtöki genfi megállapodásban meghatározott feltételek nem teljesülnek: sem a Jobboldali Szektort, sem a többi ukrán radikális szervezet nem fegyverezték le, és a különböző csoportosulások nem hagyják el az általuk elfoglalt épületeket.
Lavrov: Oroszország a válság közös megoldását támogatja
Oroszország az ukrán válság közös nemzetközi megoldása mellett áll ki - közölte Szergej Lavrov külügyminiszter egy moszkvai rendezvényen csütörtökön.
Az orosz diplomácia vezetője azt hangsúlyozta, Moszkva a múlt csütörtökön Genfben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői között létrejött négyoldalú megállapodások mielőbbi végrehajtására számít és konkrét lépéseket vár az ukrajnai helyzet rendezése érdekében. Lavrov elmondta, hogy Vlagyimir Putyin államfő újabb javaslatára az ukrán válságban érintett valamennyi fél bevonásával "komoly egyeztetések" kezdődhetnek. A miniszter remélte, hogy ezek a nemzetközi konzultációk a lehető leghamarabb létrejönnek.
Az orosz diplomácia vezetője ugyanakkor bírálta a nyugati államokat - elsősorban is az Egyesült Államokat, - amelyek szerinte a hidegháború győzteseiként próbálnak viselkedni, úgy tesznek, mintha nem kellene Oroszországgal számolni az európai ügyekben, valamint lépéseikkel megsértik Oroszország érdekeit.
Szergej Lavrov a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tartott Globális egyetemi fórumon azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy azok Ukrajnában újabb "színes forradalmat", alkotmányellenes hatalomváltást kíséreltek meg végrehajtani. Lavrov hozzátette, hogy "kevés komoly szakértő kételkedik abban, hogy nem elsősorban Ukrajna sorsáról van szó, hanem arról, hogy Ukrajnát csupán "zálogként" használták és továbbra is ily módon igyekeznek használni (a nyugati államok) a geopolitikai játékban".
A Rosszijszkaja Gazeta című napilap Szergej Lavrov újabb kijelentéseivel kapcsolatosan megjegyezte, az ukrán válság minden egyes napjával egyre élesebbé válnak ezek a megnyilvánulások az Egyesült Államoknak és az EU-nak az ukrajnai hatalomváltásban betöltött szerepével kapcsolatosan.
Az orosz kormánylap idézte Lavrovnak azt a megállapítását is, hogy folyton falakba ütköztek Moszkva kezdeményezései a valódi partneri kapcsolatok építésére, illetve az euroatlanti térség biztonságának oszthatatlanságára vonatkozó elv megerősítésére vonatkozóan. Az orosz külügyminiszter szerint ennek következtében "elmulasztották az egyedi lehetőséget arra, hogy valóban megakadályozzák Európa szétesését".
Forrás
MTI
